Szobrászat és festészet az építőművészetben
Szerző: Pogány FrigyesTovábbi szerzők: Balázs Éva; Szentkirályi Zoltán
Cím: Szobrászat és festészet az építőművészetben
Alcím: Második, Javított és bővített kiadás
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965.
Ez a könyv a műfajok társulásáról, szintéziséről szól. A szerző a műalkotások egyesülése által létrejövő gazdagabb kompozíciók magyarázatát és élményszerű bemutatását tűzte ki célul. A művészetek szintézisének módjában, elveiben ugyanis többrétűén, teljesebben jut kifejezésre a korok művészeti kultúrája, a stílusok lényege, mint a szintézis egy-egy tényezőjének, az egyes művészeti ágaknak szűkebben elhatárolt történetében. A művészetek szintézisének vizsgálata az összefüggésekre tereli a figyelmet s ezzel a korunkban olyan jelentős komplex szemléletet és alkotókészséget törekszik izmosítani. Az elemzések eredményességének, hasznosságának mércéje a tanulságok leszűrése, a történetileg változó és a továbbélő, vagyis az egyedi és az általános jellegzetességek szétválasztása révén. A könyv — céljának megfelelően — a társművészeti alkotásokat építészeti keretükben, a szemlélőhöz való reális és sokrétű viszonyuknak megfelelően mutatja be. | E könyv a legfontosabb képzőművészeti műfajok társulásáról, szintéziséről szól. Célkitűzése kettős. Mindenekelőtt arra törekszik hogy a jelentős alkotások elemzésével a művészetek elszigetelt köréből, szűkebb problematikájából kilépve azok társulásában megnyilatkozó szellemet, a különböző stílusokra jellemző kompozíciós elveket tárja az olvasó elé. A művészetek szintézisének módjában, elveiben ugyanis többrétűén, teljesebben tükröződik a korok művészi kultúrája, a stílusok lényege, mint a szintézis egy-egy tényezőjének, az egyes művészeti ágaknak szűkebben elhatárolt történetében. A második célnak megfelelően arra törekedtem, hogy a fejlődési folyamat ismertetése és a legszebb emlékek beható elemzése alapján tanulságokat szűrjek le, amelyeket
a konkrét témák vizsgálatánál részletesebben is kifejtek, s e könyv utolsó fejezetében összefoglalok. A múlt tanulmányozását végső fokon a jelen és a jövő szolgálata indokolja. Ezért az elmúlt korok alkotásainak elemzése sem lehet öncélú. Az esztétikai elemzés eredményessége éppen a történetileg változó és a maradandó, az egyedi és az általános helyes felismerésén fordul meg. De az általános tanulságok leszűrésénél természetesen igen óvatosaknak kell lennünk. Ezen a téren a túlzott óvatosság is kisebb veszéllyel jár, mint a mereven fogalmazott irányelvek leszögezése.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Szobrászat, Festészet, építészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Szobrászat, Festészet, építészettörténet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Előszó
5-6
A művészetek kapcsolatáról általában
7-12
A szobrászat szerepe az egyiptomi építészetben
13-40
Építészet és szobrászat kapcsolata az antik művészetben
41-122
A képzőművészetek szintézise a középkorban
123-212
A falfestészet és mozaik szerepe a IV—XIII. század építészetében
124-163
Középkori épületszobrászat és a művészetek társulása a gótikában
164-212
Építészet és szobrászat kapcsolata a reneszánsz korban
213-316
Barokk épületszobrászat
317-388
A reneszánsz és barokk kor falfestészete
389-450
Szobrászat és festészet kapcsolata a reneszánsz és barokk interieur-művészetben
451-490
Elméleti összefoglalás
491-516
Az építészet és szobrászat szintézisének alapjai
491-496
Az építészet főbb jellegzetességei
491-492
A szobrászat főbb jellegzetességei
492-496
Az építészet és festészet szintézisének alapjai
496-499
A síkművészet főbb jellegzetességei
496-499
A társművészeti alkotások beilleszkedésének módja az építészeti kompozícióba
499-516
Irodalmi és módszertani tájékoztató
517-520
Mutató
521-526
Tartalomjegyzék
527
Kolofon
[528]
Hátsó borító