Utazásaim Belső-Ázsiában

Szerző: Prinz Gyula
Cím: Utazásaim Belső-Ázsiában
Alcím: 1 eredeti térképpel, 2 háromszin-nyomásu műmelléklettel, 78 fénynyomásu táblával és 81 szövegközi képpel a szerző eredeti felvételei után
Megjelenési adatok: Kertész József könyvnyomdája, Budapest, 1911.

coverimage Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a későbbi kutató, de az ő munkájuk lassaukint a múlté lesz, felfedezésük csak a históriáé, mert a babért az első térképezőnek kell átengedniük. Nekik az úttörők emlékén kívül csak saját tudományáguk körében lehetnek örökéletü érdemeik. Két utazásom tudományos eredményei vastag kötetet fognak megtölteni, ha ugyan az anyagiak hiánya miatt nem fognak azok apró közlemények alakjában a külföldi folyóiratokban elszóródni. Maecenasuk csak a kiválasztottaknak van. Vérző szívvel gondolok erre, mert könnyen meglehet, nehéz munkám minden eredménye idegen tulajdon lesz, mint eddigi dolgozataim java része. Utazásom történetét, kalandjait első sorban az érettebb ifjúságnak írtam. írás közben visszagondoltam sokszor a magam gyermekkorára. Legkedvesebb olvasmányaim nekem is a felfedező utazók voltak. Mennyi vágy, mennyi remény volt bennem, s mekkorát dobbant szivem, mikor alig nvolc-tiz esztendővel később lóra ültem Ázsia belsejében és útnak indultam Ázsia szive felé. Ha könyvemmel annyi gyönyörűséget tudnék szerezni ifjú olvasóimnak, mint a mennyit én éreztem utazók leírásait olvasva a kanizsai erdő legmagasabb fáinak tetején — szívesen imám meg másodszor is. Véres kalandokat, hajmeresztő leírásokat ne keressen itt az olvasó. Az utazás célja mindig tudományos probléma. Nem a könnyen hevülő ifjú vér kalandvágyát csigázza fel e könyv, hanem a kitartást, a tudomány szeretetét.
Kategóriák: Néprajz, Szociológia, Történelem, Földtudományok
Tárgyszavak: Utazás, Turizmus, Földtudományok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Szennycímlap
[kép] Fekete-kirgizek a "jurt"-ban
Címlap
Impresszum / Copyright
Előszó
[V-VI.
[Képek jegyzéke]
[XI]-XVI
   Színes mümellékletek
[XI]
      1. Kirgiz jurt-ajtók ékítményei
58
      2. Tadzsik hímzett női ingmellek
244
   Fénynyomatu táblák és rajzok
[XI]-XIV
      1. Fekete-kirgizek a „jurt“-ban
Címlap előtt
      2. A Közép-Tienshán néprajzi térképe
2
      3. A Tienshán letelepült lakosságának térképe
4
      4. Kirgiz bőröv függelékekkel. Szárt vizi pipák és rézkancsó
12
      5. Csarkaritma Narinszkoje közelében
20
      6. Nárin-folyam a kirgiz-hid alatt
24
      7. Karkara-folyó terraszai. Tozkul-sóstó medencéje a Kajnár-hágóról
32
      8. A Tekesz-folyó terraszai és az Ulabas-hegység
34
      9. A Tekesz-medence keleti része
38
      10. A felső Ágiász-völgy terraszai
40
      11. Kásán-fensik
42
      12. Tujuk-Asutör jégárak
48
      13. A Fehér-tó térképe
50
      14. A Fekete-tó térképe
52
      15. Szürke-tó
54
      16. Himzett kirgiz női sapka a háton végig futó szallaggal. Kirgiz tűzszerszám
76
      17. Kogelecsab-fensik
84
      18. A Kuldsai Nan-Shan északi lejtője
98
      19. Az andisáni földrengés pusztítása
156
      20. Csatir-kul (Sátor-tó) délkeleti partja
186
      21. Üjürmen-hegység északról. Himzett törülköző-kendő Atbasi vidékéről
192
      22. Romok Atbasi-falu mellett
194
      23. Laurenty. Lakásom Narinszkojeban
196
      24. OruszKurmanbek. Kámbár. Orusz-bej. Orusz-bej aulja és az Atbasi-folyó
200
      25. Átkelés a Bogusti-hágón. Tüskentas-tó nyugat felől
202
      26. Függőleges sziklafalak a Fehérviz fensikján
204
      27. Tangitár-szenthely
206
      28. Kásgári ezüst ékszerek
208
      29. A tun-sán kásgári lakásomon
212
      30. A kásgári Alpok legmagasabb csúcsa az 5300 méter magas Atojnok-hágóról. Kirgiz asszony himzett bársony-szoknyája
214
      31. A tojnok-folyó közvetlenül a főjégár alatt
216
      32. Készülődés az indulásra a Tübvölgyi tanyáról
218
      33. Karavánom a Gyagoz-hágón
220
      34. Köldsailak jégár oldalmorénáján. Kásgári bársonyöv ezüst csattal és díszítéssel
222
      35. Köldsailak-jégár alsó-szakasza
224
      36. Köldsailak-jégár felső-szakasza
226
      37. A 7200 méter magas Kungur-tübe hegy
228
      38. Csak-Karagl-tó. Okszalarata-mazar a Kiakbasi-pamiron
230
      39. Kiakbasi pamir
232
      40. Muk-karaul és a Markanata hegy
234
      41. Tüskentas-tó
236
      42. Kilátás az Atgyeilő-hágóról (4200 m.) a Kásgári Alpok főgerincére
238
      43. Kur-Csimgen folyó forrásvidéke
240
      44. Gidgyek-völgy sziklafala
246
      45. Pihenő a Kiszmak-völgyben
248
      46. Karavánom a Kara-agil hágón
250
      47. Jarkend-darja a Csárling-folyó torkolatával
252
      48. Kilátás Kuserabból a Jarkend-darjára és a Toprogart-völgyre
254
      49. Kuserabi tadsikok
256
      50. A kuserabbi khodzsa és gyermekei
258
      51. Kirgizek Kaiz vidékén
260
      52. Düngürek-hágó
262
      53. Szuluk-köl és a nagy hegyomlás
264
      54. Szuluk-köl
266
      55. Csimgen-völgy az Ala-kum sivatag szélén
268
      56. Kilátás a Csimgen-völgyből a Taklamakan (Ala-kum) sivatag felé
270
      57. Csigacsak-karaul (határvár) romjai a Koktan-hegységben
274
      58. Az Arpa-fensik nomád szaribagis-kirgizek aul-jával
276
      59. Az orosz cár születésnapja Narinszkojeban
280
      60. Karavánom indulásra készen Narinszkojeban
282
      61. Kirgizek a Kis-Nárin fensikon
284
      62. Kilátás a Bajbicse-hágóról
290
      63. Lilly-tó
292
      64. Kogelecsab-fensik a Kilentajrak-hágóról
296
      65. Tanya a Kogart-hágó alatt. Kilátás Bolgandi-kurgan vidékéről a Koksál-hegységre
300
      66. A Kokkija-hegység az Icske-szú vidékéről
302
      67. Az Üzüngegus és a Koksál-folyók egyesülése a Sinadavanról
304
      68. Karateke-hegység a Muzduk-hágóról
306
      69. Béskap-sivatag
308
      70. Öntöző csatorna épitése a Karadsagacs-karaul előtt (Kelpin-oázis). Koksál-völgy a Dajdán vidékén
310
      71. Kelpin-oázis
312
      72. A Kizil-kapcsagáj völgy karbonmész hegyei (Koksál)
314
      73. Az Aszavaj-völgyből a Koksál-hegység. Kokkija-hegység a Koksál felől
316
      74. Részlet Narinszkojeból
320
      75. A Nagy-Nárin hanhai-medencéje
324
      76. Csitti-völgy
326
      77. Az utolsó tanyán
328
      78. Átkelés kordákkal a Karadarján
332
   Ábrák a szövegben
XIV-XVI
      1. Kirgiz lószerszám
91
      2. Tózgul-sóstó térképe
95
      3. Sunkár-falu térképe
97
      4. Sunkári tarandzsi-ház alaprajza
100
      5. Csongacsajnoki tarandzsi-ház alaprajza
101
      6. Tarandzsi-házak a Csongacsajnok-szú fölött
102
      7. Csongacsajnoki tarandzsi-ház vendégszobájának ajtaja
103
      8. Csongacsajnoki tarandzsi-ház vendégszobájának kandallója
104
      9. Kalmak "obo" a Tekesz-medencében
109
      10. A Száridzsássz szurdoka a Csong-Taldübulák és az Inilcsek között
115
      11. A Száridzsássz áttörésének térképvázlata
117
      12. A Száridzsássz Inilcsek feletti szurdokának térképe
118
      13. Kara-kirgiz síremlék a Száridsássz-völgyben
120
      14. A Száridzsássz aksirjáki szurdokának térképe
122
      15. A Koksál-tau északi lánca a kumári Orokher-tau gerincéről
124
      16. A Borkoldáj-hegység keleti részének és a Bedel-folyó áttörésének térképe
130
      17. Kilátás a Karakozu-hágóról az Üzüngegus völgyére
131
      18. A Kokkija-tó medrének térképe
137
      19. A Kokkija-tó északi kapuja
138
      20. Kilátás a Karabodr-hágóról a Déli Kokkija-hegység nyugati végének táblás hegyeire
140
      21. A kirgiz asszony fejviselete és a gyolcs-turbán megkötésének módja
143
      22. Kilátás a Bozcsuk-hágóról a Tójn-völgyre és a Kurpe-taura
145
      23. Nabokov narinkoli kozák vadász, az expedició egyik szolgája
146
      24. Kirgiz vánkostartó pad a Tójun-völgy vidékéről
148
      25. Kirgiz párnacsup rajza
150
      26. Kirgiz ezüst karperecek
151
      27. Andisáni szárt kereskedő
159
      28. Öntöző-csatornák kivezetése az Ak-bura folyóból
161
      29. Kirgiz lakószoba Kursab-falu vidékén
164
      30. Az özgöni bij lakóházának alaprajza
165
      31. Özgöni lakószobám vázlatos rajza
165
      32. Ékítmények özgöni lakószobám falain
166
      33. Aul a Tar-völgyben
168
      34. Fonó kirgiz asszony
169
      35. Bódumm-bej
170
      36. Ódumm-bej
171
      37. Kirgiz jurt-ajtó
180
      38. Kizilkur-i mauzóleumok
181
      39. Fából készült kirgiz síremlék
193
      40. Kirgiz mauzóleum Atbasi vidékén
193
      41. Oszlopfők kirgiz síremlékekről
193
      42. Kurmanbek
196
      43. Fekete-kirgiz leány
198
      44. Öreg szárt Atbasiban
199
      45. Faragott kirgiz jurt-ajtók
201
      46. Kara-kirgiz legény Bogusti vidékéről
207
      47. Argu-oázis főcsatornájának kivezetése
208
      48. Az argui bij házának alaprajza
209
      49. Az argui ház előcsarnokának oszlopja
209
      50. Az altin-artissi ház gerendás menyezete
210
      51. Kásgárlik férfi vizipipával
213
      52. Szárt síremlék Kásgár vidékén
215
      53. Szárt temető kapuja
215
      54. Szárikoli kirgiz legény
219
      55. A pamiri kirgizek házieszközei
223
      56. A Gez-völgyi karaván-szeráj
225
      57. A Muk-karaul alaprajza
227
      58. Kirgiz vízi malom berendezése
232
      59. A toguzaki "bij" házának alaprajza
237
      60. Szárt mauzóleum Tassmalik vidékén
239
      61. Kirgiz sajtszáritó
244
      62. Tokto-bej
245
      63. Kavicsból épült téli szállás a Csimgen-darja völgyében
250
      64. Kirgiz vánkostartó pad
251
      65. A bagi bij házának alaprajza
255
      96. A kuserabi ház kapusarka
257
      67. Kuserabi ház ajtaja
257
      68. Szárt sütőkemence
265
      69. Szárt "csirakpak"-ok, melyre a mécsest helyezik
265
      70. Imádkozó szártok
268
      71. Mauzóleum Kásgárban a "Csinabag" mellett
270
      72. Bülok-bej
273
      73. Szövő kirgiz nő
277
      74. Fekete-kirgiz leány
283
      75. A Lóczy-hegy nyugat felől
288
      76. Nemezt hengerelő kirgiz lovas
291
      77. Kirgiz szénaszállító
299
      78. Malomkő-szállítás Kalpin-oázis közelében
310
      79. Kirgiz ékítmények
319
      80. Ékítmények egy szárt lakóház falairól
322
      81. Szárt "araba"
332
Bevezetés
[1]-7
Ferganából a fekete kirgizek közé
[8]-19
A Narinból a Meleg-tó partjára
[20]-31
Az első lecke
[32]-37
A keleti Tien-Shán felé
[38]-43
Tengerszemek az Ég hegyeiben
[44]-54
Vissza a fekete kirgizek közé
[55]-65
Kirándulás a Száridsássz déli szurdokába
[66]-77
A Kogelecsab felé
[78]-87
Vissza Narinkolba, a tarandzsik földjén keresztül
[88]-110
Téli utazás a Magas Tien-shánban
[111]-152
Előkészületek a második expedicióra. Utazás Ferganába
[153]-193
Küzdelmes utazás a Nárin felé
[163]-194
A Fehérvíz fensikján keresztül Kásgárba
[195]-211
Kásgárban. Kirándulás a Pamirra
[212]-235
A nyugati Kuenlünbe
[236]-271
Vissza az orosz határra
[272]-279
A "Fekete kecskék" hegyeihez
[280]-317
A száribágis kirgizekkel Ferganába
[318]-333
Tárgymutató
Hátlap