Utazásaim Belső-Ázsiában
Szerző: Prinz GyulaCím: Utazásaim Belső-Ázsiában
Alcím: 1 eredeti térképpel, 2 háromszin-nyomásu műmelléklettel, 78 fénynyomásu táblával és 81 szövegközi képpel a szerző eredeti felvételei után
Megjelenési adatok: Kertész József könyvnyomdája, Budapest, 1911.
Két esztendő küzdelmeit, fáradságait és örömeit irtam le ebben a könyvben. Nem szántam befejezésül e sorokat a kutatás munkájához, nem a munkájával elkészült ember tollával irtam azokat. Ázsia belsejének hegyóriásai még visszacsalogatnak jeges karjaikba. Az én népem nem buzdít ugyan tapsokkal, mint Hedint a svédek. A többi nagy nemzetek gazdag expedíciói között szomorúan festenek szegényes kicsi vállalkozásaim. Még csak elismerésre is alig számíthatok. De ha megcsap a Tárim-medence száraz forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fensíkok, a csendes pamirok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem. Nehezen eresztenek vissza Belső-Ázsia hegyei. Korán is lenne még letenni a kalapácsot. A magyarságnak azt a kis részét, mely szívesen olvas titokzatos ködbe borult őshazánk ismeretlen vidékeiről, ha jó szerencsém engedi, még felkeresem. Magyar tudománynak sok babérja termett már Ázsiában. Csorna, a legnagyobb, ott is maradt vértanúnak. Felfedező utazás azonban csak egy volt előttem, a Széchenyi-expedició. A többi csak népünk ősét kereste, nem az őshazát, vagy pedig nem törődött a térképrajzolás mesterségével. Megfordultak amazok is sok veszedelem között Ázsia különböző vidékein, tisztelettel fogja mindig emlegetni neveiket a későbbi kutató, de az ő munkájuk lassaukint a múlté lesz, felfedezésük csak a históriáé, mert a babért az első térképezőnek kell átengedniük. Nekik az úttörők emlékén kívül csak saját tudományáguk körében lehetnek örökéletü érdemeik. Két utazásom tudományos eredményei vastag kötetet fognak megtölteni, ha ugyan az anyagiak hiánya miatt nem fognak azok apró közlemények alakjában a külföldi folyóiratokban elszóródni. Maecenasuk csak a kiválasztottaknak van. Vérző szívvel gondolok erre, mert könnyen meglehet, nehéz munkám minden eredménye idegen tulajdon lesz, mint eddigi dolgozataim java része. Utazásom történetét, kalandjait első sorban az érettebb ifjúságnak írtam. írás közben visszagondoltam sokszor a magam gyermekkorára. Legkedvesebb olvasmányaim nekem is a felfedező utazók voltak. Mennyi vágy, mennyi remény volt bennem, s mekkorát dobbant szivem, mikor alig nvolc-tiz esztendővel később lóra ültem Ázsia belsejében és útnak indultam Ázsia szive felé. Ha könyvemmel annyi gyönyörűséget tudnék szerezni ifjú olvasóimnak, mint a mennyit én éreztem utazók leírásait olvasva a kanizsai erdő legmagasabb fáinak tetején — szívesen imám meg másodszor is. Véres kalandokat, hajmeresztő leírásokat ne keressen itt az olvasó. Az utazás célja mindig tudományos probléma. Nem a könnyen hevülő ifjú vér kalandvágyát csigázza fel e könyv, hanem a kitartást, a tudomány szeretetét.
Kategóriák: Néprajz, Szociológia, Történelem, Földtudományok
Tárgyszavak: Utazás, Turizmus, Földtudományok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Utazás, Turizmus, Földtudományok
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Szennycímlap
[kép] Fekete-kirgizek a "jurt"-ban
Címlap
Impresszum / Copyright
Előszó
[V-VI.
[Képek jegyzéke]
[XI]-XVI
Színes mümellékletek
[XI]
1. Kirgiz jurt-ajtók ékítményei
58
2. Tadzsik hímzett női ingmellek
244
Fénynyomatu táblák és rajzok
[XI]-XIV
1. Fekete-kirgizek a „jurt“-ban
Címlap előtt
2. A Közép-Tienshán néprajzi térképe
2
3. A Tienshán letelepült lakosságának térképe
4
4. Kirgiz bőröv függelékekkel. Szárt vizi pipák és rézkancsó
12
5. Csarkaritma Narinszkoje közelében
20
6. Nárin-folyam a kirgiz-hid alatt
24
7. Karkara-folyó terraszai. Tozkul-sóstó medencéje a Kajnár-hágóról
32
8. A Tekesz-folyó terraszai és az Ulabas-hegység
34
9. A Tekesz-medence keleti része
38
10. A felső Ágiász-völgy terraszai
40
11. Kásán-fensik
42
12. Tujuk-Asutör jégárak
48
13. A Fehér-tó térképe
50
14. A Fekete-tó térképe
52
15. Szürke-tó
54
16. Himzett kirgiz női sapka a háton végig futó szallaggal. Kirgiz tűzszerszám
76
17. Kogelecsab-fensik
84
18. A Kuldsai Nan-Shan északi lejtője
98
19. Az andisáni földrengés pusztítása
156
20. Csatir-kul (Sátor-tó) délkeleti partja
186
21. Üjürmen-hegység északról. Himzett törülköző-kendő Atbasi vidékéről
192
22. Romok Atbasi-falu mellett
194
23. Laurenty. Lakásom Narinszkojeban
196
24. OruszKurmanbek. Kámbár. Orusz-bej. Orusz-bej aulja és az Atbasi-folyó
200
25. Átkelés a Bogusti-hágón. Tüskentas-tó nyugat felől
202
26. Függőleges sziklafalak a Fehérviz fensikján
204
27. Tangitár-szenthely
206
28. Kásgári ezüst ékszerek
208
29. A tun-sán kásgári lakásomon
212
30. A kásgári Alpok legmagasabb csúcsa az 5300 méter magas Atojnok-hágóról. Kirgiz asszony himzett bársony-szoknyája
214
31. A tojnok-folyó közvetlenül a főjégár alatt
216
32. Készülődés az indulásra a Tübvölgyi tanyáról
218
33. Karavánom a Gyagoz-hágón
220
34. Köldsailak jégár oldalmorénáján. Kásgári bársonyöv ezüst csattal és díszítéssel
222
35. Köldsailak-jégár alsó-szakasza
224
36. Köldsailak-jégár felső-szakasza
226
37. A 7200 méter magas Kungur-tübe hegy
228
38. Csak-Karagl-tó. Okszalarata-mazar a Kiakbasi-pamiron
230
39. Kiakbasi pamir
232
40. Muk-karaul és a Markanata hegy
234
41. Tüskentas-tó
236
42. Kilátás az Atgyeilő-hágóról (4200 m.) a Kásgári Alpok főgerincére
238
43. Kur-Csimgen folyó forrásvidéke
240
44. Gidgyek-völgy sziklafala
246
45. Pihenő a Kiszmak-völgyben
248
46. Karavánom a Kara-agil hágón
250
47. Jarkend-darja a Csárling-folyó torkolatával
252
48. Kilátás Kuserabból a Jarkend-darjára és a Toprogart-völgyre
254
49. Kuserabi tadsikok
256
50. A kuserabbi khodzsa és gyermekei
258
51. Kirgizek Kaiz vidékén
260
52. Düngürek-hágó
262
53. Szuluk-köl és a nagy hegyomlás
264
54. Szuluk-köl
266
55. Csimgen-völgy az Ala-kum sivatag szélén
268
56. Kilátás a Csimgen-völgyből a Taklamakan (Ala-kum) sivatag felé
270
57. Csigacsak-karaul (határvár) romjai a Koktan-hegységben
274
58. Az Arpa-fensik nomád szaribagis-kirgizek aul-jával
276
59. Az orosz cár születésnapja Narinszkojeban
280
60. Karavánom indulásra készen Narinszkojeban
282
61. Kirgizek a Kis-Nárin fensikon
284
62. Kilátás a Bajbicse-hágóról
290
63. Lilly-tó
292
64. Kogelecsab-fensik a Kilentajrak-hágóról
296
65. Tanya a Kogart-hágó alatt. Kilátás Bolgandi-kurgan vidékéről a Koksál-hegységre
300
66. A Kokkija-hegység az Icske-szú vidékéről
302
67. Az Üzüngegus és a Koksál-folyók egyesülése a Sinadavanról
304
68. Karateke-hegység a Muzduk-hágóról
306
69. Béskap-sivatag
308
70. Öntöző csatorna épitése a Karadsagacs-karaul előtt (Kelpin-oázis). Koksál-völgy a Dajdán vidékén
310
71. Kelpin-oázis
312
72. A Kizil-kapcsagáj völgy karbonmész hegyei (Koksál)
314
73. Az Aszavaj-völgyből a Koksál-hegység. Kokkija-hegység a Koksál felől
316
74. Részlet Narinszkojeból
320
75. A Nagy-Nárin hanhai-medencéje
324
76. Csitti-völgy
326
77. Az utolsó tanyán
328
78. Átkelés kordákkal a Karadarján
332
Ábrák a szövegben
XIV-XVI
1. Kirgiz lószerszám
91
2. Tózgul-sóstó térképe
95
3. Sunkár-falu térképe
97
4. Sunkári tarandzsi-ház alaprajza
100
5. Csongacsajnoki tarandzsi-ház alaprajza
101
6. Tarandzsi-házak a Csongacsajnok-szú fölött
102
7. Csongacsajnoki tarandzsi-ház vendégszobájának ajtaja
103
8. Csongacsajnoki tarandzsi-ház vendégszobájának kandallója
104
9. Kalmak "obo" a Tekesz-medencében
109
10. A Száridzsássz szurdoka a Csong-Taldübulák és az Inilcsek között
115
11. A Száridzsássz áttörésének térképvázlata
117
12. A Száridzsássz Inilcsek feletti szurdokának térképe
118
13. Kara-kirgiz síremlék a Száridsássz-völgyben
120
14. A Száridzsássz aksirjáki szurdokának térképe
122
15. A Koksál-tau északi lánca a kumári Orokher-tau gerincéről
124
16. A Borkoldáj-hegység keleti részének és a Bedel-folyó áttörésének térképe
130
17. Kilátás a Karakozu-hágóról az Üzüngegus völgyére
131
18. A Kokkija-tó medrének térképe
137
19. A Kokkija-tó északi kapuja
138
20. Kilátás a Karabodr-hágóról a Déli Kokkija-hegység nyugati végének táblás hegyeire
140
21. A kirgiz asszony fejviselete és a gyolcs-turbán megkötésének módja
143
22. Kilátás a Bozcsuk-hágóról a Tójn-völgyre és a Kurpe-taura
145
23. Nabokov narinkoli kozák vadász, az expedició egyik szolgája
146
24. Kirgiz vánkostartó pad a Tójun-völgy vidékéről
148
25. Kirgiz párnacsup rajza
150
26. Kirgiz ezüst karperecek
151
27. Andisáni szárt kereskedő
159
28. Öntöző-csatornák kivezetése az Ak-bura folyóból
161
29. Kirgiz lakószoba Kursab-falu vidékén
164
30. Az özgöni bij lakóházának alaprajza
165
31. Özgöni lakószobám vázlatos rajza
165
32. Ékítmények özgöni lakószobám falain
166
33. Aul a Tar-völgyben
168
34. Fonó kirgiz asszony
169
35. Bódumm-bej
170
36. Ódumm-bej
171
37. Kirgiz jurt-ajtó
180
38. Kizilkur-i mauzóleumok
181
39. Fából készült kirgiz síremlék
193
40. Kirgiz mauzóleum Atbasi vidékén
193
41. Oszlopfők kirgiz síremlékekről
193
42. Kurmanbek
196
43. Fekete-kirgiz leány
198
44. Öreg szárt Atbasiban
199
45. Faragott kirgiz jurt-ajtók
201
46. Kara-kirgiz legény Bogusti vidékéről
207
47. Argu-oázis főcsatornájának kivezetése
208
48. Az argui bij házának alaprajza
209
49. Az argui ház előcsarnokának oszlopja
209
50. Az altin-artissi ház gerendás menyezete
210
51. Kásgárlik férfi vizipipával
213
52. Szárt síremlék Kásgár vidékén
215
53. Szárt temető kapuja
215
54. Szárikoli kirgiz legény
219
55. A pamiri kirgizek házieszközei
223
56. A Gez-völgyi karaván-szeráj
225
57. A Muk-karaul alaprajza
227
58. Kirgiz vízi malom berendezése
232
59. A toguzaki "bij" házának alaprajza
237
60. Szárt mauzóleum Tassmalik vidékén
239
61. Kirgiz sajtszáritó
244
62. Tokto-bej
245
63. Kavicsból épült téli szállás a Csimgen-darja völgyében
250
64. Kirgiz vánkostartó pad
251
65. A bagi bij házának alaprajza
255
96. A kuserabi ház kapusarka
257
67. Kuserabi ház ajtaja
257
68. Szárt sütőkemence
265
69. Szárt "csirakpak"-ok, melyre a mécsest helyezik
265
70. Imádkozó szártok
268
71. Mauzóleum Kásgárban a "Csinabag" mellett
270
72. Bülok-bej
273
73. Szövő kirgiz nő
277
74. Fekete-kirgiz leány
283
75. A Lóczy-hegy nyugat felől
288
76. Nemezt hengerelő kirgiz lovas
291
77. Kirgiz szénaszállító
299
78. Malomkő-szállítás Kalpin-oázis közelében
310
79. Kirgiz ékítmények
319
80. Ékítmények egy szárt lakóház falairól
322
81. Szárt "araba"
332
Bevezetés
[1]-7
Ferganából a fekete kirgizek közé
[8]-19
A Narinból a Meleg-tó partjára
[20]-31
Az első lecke
[32]-37
A keleti Tien-Shán felé
[38]-43
Tengerszemek az Ég hegyeiben
[44]-54
Vissza a fekete kirgizek közé
[55]-65
Kirándulás a Száridsássz déli szurdokába
[66]-77
A Kogelecsab felé
[78]-87
Vissza Narinkolba, a tarandzsik földjén keresztül
[88]-110
Téli utazás a Magas Tien-shánban
[111]-152
Előkészületek a második expedicióra. Utazás Ferganába
[153]-193
Küzdelmes utazás a Nárin felé
[163]-194
A Fehérvíz fensikján keresztül Kásgárba
[195]-211
Kásgárban. Kirándulás a Pamirra
[212]-235
A nyugati Kuenlünbe
[236]-271
Vissza az orosz határra
[272]-279
A "Fekete kecskék" hegyeihez
[280]-317
A száribágis kirgizekkel Ferganába
[318]-333
Tárgymutató
Hátlap