A mese morfológiája corvina logo

Szerző: Propp, Vladimir Jakovlevics
Cím: A mese morfológiája
Fordító: Soproni András
Megjelenési adatok: Osiris, Budapest, 2005. | ISBN: 963-389-701-7
Megjegyzés: 2., javított kiadás

coverimage A morfológia még igazolni fogja magát mint önálló tudomány, mégpedig oly módon, hogy azt teszi meg vizsgálatai tó tárgyának, amit más tudományok csak alkalomszerűen és futólag vizsgálnak, egybegyűjti mindazt, ami amazokban szétszórtan van jelen, új nézőpontot teremt, amely lehetővé teszi, hogv könnyen és kényelmesen vizsgálhassuk a természet tárgyait. Azok a jelenségek, melyekkel a morfologia foglalkozik, roppant jelentősek, azok a gondolati műveletek pedig, amelyeknek segítségével a jelenségeket egymással szembeállítja, olyannyira összhangban vannak az emberi természettel, és annyira kellemesek számára, hogv még a sikertelen kísérletek is egyesítik magukban a hasznosat és a szépet. (Goethe) A morfológia szó a formák tudományát jelenti. A növénytanban morfológián azt a tudományágat értik, amelyik a növények alkotórészeiről, ezek egymáshoz és az egészhez való viszonyáról szerzett ismereteinket foglalja össze, más szóval a morfológia ott a növény felépítéséről szóló tudomány. Senki sem gondolt arra, hogy lehetséges ilyen fogalom és terminus: a mese morfológiája. Holott a formák vizsgálatára, a szerkezeti felépítés törvényszerűségeinek megállapítására éppúgy van mód a népmesék, a mesefolklór világában, mint a szerves képződmények esetében. Még ha ez nem mondható is el minden mesére általában, az úgynevezett varázsmesékre, a „szó eredeti értelmében vett" mesékre vonatkozóan mindenesetre igaz. Éppen ezek vizsgálatának szenteljük tanulmányunkat.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Orosz irodalom, Mese, Orosz mese, Mesekutatás, Népmesekutatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Fülszöveg / Hátsó lap
Portré
Sorozati címlap
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalom
5-6
Előszó
7-[9]
I. A kérdés történetéhez
11-26
II. Módszer és anyag
27-32
III. A szereplők funkciói
33-65
IV. Az asszimiláció - A kettős morfológiai jelentésű fukciók
66-69
V. A mese néhány egyéb eleme
70-77
   A) A funkciók összekapcsolását szolgáló segédelemek
70-73
   B) A háromszoros ismétléssel kapcsolatos segédelemek
73-74
   C) Motivációk
74-77
VI. A funkciók megoszlása a szereplők között
78-82
VII. Az újabb szereplők bekapcsolódásának módjai
83-85
VIII. A szereplők attribútumairól és ezek jelentéséről
86-[90]
IX. A mese mint kerek egész
91-[116]
   A) A történetek összekapcsolásának módjai
91-95
   B) Elemzési minta
95-99
   C) A klasszifikáció kérdése
99-103
   D) A struktúra egyedi formáinak viszonya az általános rendszerhez
103-113
   E) A kompozíció és a szüzsé, a szüzsé és a variánsok viszonyának kérdése
114-[116]
Utószó
117
Mellékletek
[120]-[154]
   I. Anyagok a mesék táblázatba foglalásához
121-[128]
   II. További elemzési minták
129-[137]
   III. Megjegyzések a képletekhez
138-[146]
   IV. A rövidítések jegyzéke
147-152
   V. Az Afanaszjev-féle mesegyűjtemény forradalom előtti és forradalom utáni kiadásaiban alkalmazott számozás összehasonlítása
153-[154]
J.M. Meletyinszkij: A mese strukturális-tipológiai kutatása
155-[191]
Jegyzetek
193-[197]
Voigt Vilmos - Utószó: Propp és életműve
199-212
Irodalom
213-[214]
Kolofon
Táblázat - A mese elemzés képletei
Hátsó borító