Jogfilozófiai és politikatudományi szekció

Közismert, hogy a hivatásos politikusok körében kiugróan magas a jogi végzettségűek aránya. Ezért, s mert a politikusok úgyszólván naponta szembesül(het)nek a „politikacsinálás” erkölcsi vonzataival, mindenképpen indokolt a joghallgatókat a jogtudományok és a jogbölcselet mellett a politikatudomány, a politikai filozófia és a politikai etika felé orientálni. Napjainkban, amikor gyengülni látszik az állam belső és külső szuverenitása, nem csoda, ha megfogalmazódik a kérdés: vajon nem veszti-e el értelmét a politika? Bármit hozzon is a jövő, úgy gondoljuk, a XXI. század európai polgárainak is szükségük lesz morális kapaszkodókra a közös ügyek vitelében. Az is bizonyosnak látszik, hogy tovább erősödik majd az egyes tudás- és tudományterületek együttműködésének már ma is jelentős igénye. Úgy érezzük, növekvőben van ez az együttműködési készség a főként jogászok által művelt jogelmélet és államelmélet, a túlnyomórészt filozófusok által művelt politikai filozófia, valamint a heterogén szaktudományos hátterű politikatudomány között is. Ebből a szempontból talán jelzésértékű, hogy a jelen konferencia jogelméleti és politikatudományi előadásai ugyanazon szekcióban hangzanak el. A jogelméleti előadások fókuszában nem csupán a korunkat foglalkoztató aktuális hazai és nemzetközi kérdések vizsgálata áll, hanem a dél-kelet európai térség speciális jogi, jogpolitikai kérdései is. A politikatudományi előadások pedig a közismert három dimenzió - polity, policy, politics - valamelyikéhez kapcsolódva elemeznek egy-egy témát.