Dokumentumleírás és katalógusépítés corvina logo

Szerző: Rácz Ágnes
Cím: Dokumentumleírás és katalógusépítés
Megjelenési adatok: SZOT Központi Iskola, Budapest, 1983.

coverimage Ez a jegyzet a leíró katalogizálás ismereteit kívánja összefoglalni a könyvtárszakos főiskolai hallgatók számára. Foglalkozik a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai. leírásával, a leírás besorolási adataival és a leiró katalógus szerkesztésének szabályaival. A dokumentumleirás szabványosítása még nem fejeződött be, ezért a hiányzó szabványok helyett néhány fejezet a szabványtervezet vagy útmutató alapján készült. A szabványok megjelenése után ezeket a részeket majd ellenőrizni és módosítani kell. A jegyzet nem kézikönyv, hanem tankönyv, amely a leiró katalogizálás legfontosabb, alapvető tudnivalóit és szabályait tekinti át, és nem tér ki a szabványokban rögzített minden egyes részletkérdésre. Nem pótolja tehát a szabványokat, csak útmutató a szabványok megértéséhez és használatához. A felkészüléshez a jegyzetet és a szabványokat együtt kell használni. Tantervi követelmény a régi szabványok szerint készített katalóguscédulák tartalmának értelmezése, ezért a jegyzet egyik fejezete nagyon vázlatosan a hagyományos címleírás elveit is összefoglalja. (...) A könyvtár évezredes fejlődéstörténete során különböző formákban és körülmények között, eltérő társadalmi és kulturális feltételekkel, de hasonló alapfeladatot teljesített és teljesit ma is: a különböző információhordozókon, dokumentumtípusokban rögzített ismeretanyagot és művészi alkotásokat gyűjti, és a használók különböző rétegeinek közvetíti, rendelkezésére bocsátja. Ezt az alapfeladatot bármilyen könyvtár csak úgy tudja ellátni, ha az összegyűjtött dokumentumokat, a rendszeresen és következetesen gyarapitott állományt megfelelő módon rendezi és feltárja. Rendezettség és feltárás nélkül az állomány csak a dokumentumok puszta halmaza, használata nehézkes, nagyobb számú dokumentum esetén egyenesen lehetetlen. Az állomány rendezettsége azt jelenti, hogy a dokumentumok valamilyen rendszer szerint vannak felállítva, raktározva. A felállítás sokféle lehet: rendezhetjük a dokumentumokat a beérkezésük sorrendjében, nagyság szerint, dokumentumtípusok alapján, de tárnájuk, tárgyuk szerint is, továbbá a szerzők betűrendjében. Formai szempontok szerint történő felállításnál /beérkezési sorrendben, nagyság szerint vagy dokumentumtípusonként stb./ arra a kérdésre, hogy egy adott dokumentum megvan-e a könyvtárban, vagy egy bizonyos témában milyen dokumentumok vannak meg, csak valamilyen, az állományról tájékoztató segédeszköz adhat választ. Ha a müveket a szerzők betűrendjében rendeznénk, a téma szerinti keresés megint csak segédeszközzel valósulhatna meg. A téma szerinti felállításnál pedig a konkrét mü megkeresése nehéz valamilyen nyilvántartás nélkül. Ez a szükséges tájékoztatási segédeszköz, nyilvántartás a katalógus, az állomány feltárásának eszköze. Bármilyen rendszerben helyezzük is el a dokumentumokat a polcokon, a felállítás csak egyetlen szempont szerinti keresést biztosit. A katalógus az állomány többszempontú megközelitését, feltárását teszi lehetővé.
Kategóriák: Könyvtár- és Információtudomány
Tárgyszavak: Könyvtár, Katalogizálás, Dokumentum, Leírás, Adat, Forrás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Címlap
Tartalomjegyzék
I-III
Bevezetés
IV
1.fejezet: A dokumentumleirás szerepe a könyvtárban
1-28
   Az állomány feltárása
1-2
   A könyvtár katalógusrendszere
3-6
   A katalógus és a dokumentumleirás
6-7
   A leiró katalógus funkciói
7-8
   A dokumentumleirás szabályozása
9-26
      A katalogizálás vázlatos története
9-12
      Az ISBD-program és egyéb nemzetközi programok
12-21
      A hazai szabványositás útja
22-23
      A dokumentumleirás szabványai
23-26
   A dokumentumleirás folyamata és terméke
26-28
2. fejezet : A könyvek bibliográfiai leirása
29-90
   A bibliográfiai leirás alapfogalmai
29-31
   A könyv jellemzői a bibliográfiai leirás szempontjából
31-35
      A könyv adatközlő helyei
31-35
   A bibliográfiai leirás adatcsoportjai
35
   Az adatok főforrása
36-39
      Tiltott és megengedett források a bibliográfiai leirásban
37-39
   A bibliográfiai leirás formája
39-41
      Az egyezményes jelek rendeltetése és irásmódja
39-41
   A bibliográfiai leirás adatcsoportjai, adatelemei és egyezményes jelei
41-43
   A bibliográfiai leirás általános szabályai
43-50
      A leirás nyelve és irásrendszere
43-44
      Transzliteráció
44-45
      Az adatok irásmódja
45-49
         a) Nagybetü használat
46
         b) Röviditések használata
46-48
            1. Szövegelhagyás
46-47
            2. Adatelhagyás
48
         c) A számok irásmódja
48-49
      Téves adatok és sajtóhibák jelölése
49
      Adathiány és adatpótlás
49-50
   Az egykötetes könyvek bibliográfiai leírásának szabályai
50-79
      1.adatcsoport: A cim és a szerzőségi közlés
50-60
         A cím leírásának szabályai
51-53
         A párhuzamos cím és alcím, egyéb címadat leírása
53-55
         A szerzőségi közlés leírása
55-56
         A szerzőségi adatok kiválasztása
56-57
         Párhuzamos adatok kezelése
57-58
         A cím és a szerzőségi adatok sajátos kapcsolatai
58-59
         A szerzőségi adat leírásának formája
59-60
      2.adatcsoport: Kiadás
60-62
         A kiadásjelzés leírása
61
         Az adott kiadásra vonatkozó szerzőségi közlés
61-62
      3.adatcsoport: Megjelenés
62-67
         A megjelenés helye
63-64
         A kiadó neve
64-65
         A megjelenés helye
66
         A nyomda székhelye és neve
66
         Kettős impresszumu kiadványok
67
      4.adatcsoport: Terjedelem
67-70
         Oldalszám
67-68
         Illusztráció
68-69
         Méret
69
         Melléklet
69-70
      5. adatcsoport: Sorozat
70-74
      6. adatcsoport: Megjegyzések
74-77
      7. adatcsoport: Terjesztési adatok
78-79
         ISBN
78
         Kötés
78-79
         Ár
79
   Gyűjteményes kötetek bibliográfiai leirása
79-83
      1. Szerzői gyűjtemények
80-81
         a) Közös főcím nélküli szerzői gyűjtemények
80
         b) Közös főcímmel rendelkező szerzői gyűjtemények
81
      2. Vegyes gyűjtemények
82
         a) Vegyes gyűjtemények közös főcím nélkül
82
         b) Vegyes gyűjtemények közös főcímmel
82
      3. Gyűjtőkötetek (kolligátumok)
83
   Többkötetes könyvek bibliográfiai leirása
83-90
      1. Többlépcsős leirás
85-89
         A leirás szabályai adatcsoportonként
86-89
      2. Egylépcsős leirás
89-90
         Az egylépcsős leirás szerkezete
89-90
3. fejezet: Az időszaki kiadványok bibliográfiai leirása
91-125
   Az időszaki kiadvány fogalma és fajtái
91-92
   Az időszaki kiadványok megjelenésének jellegzetességei
92-95
      a) A kiadás jellegzetességei
92-93
      b) Cimváltozás
93-94
      d) Egyéb sajátosságok
95
   Az időszaki kiadvány adatközlő helyei, adatforrásai
95-97
   Az időszaki kiadvány bibliográfiai leirásának tartalma és formája
97-98
      Az időszaki kiadványok bibliográfiai leirásának adatcsoportjai
97
      Az adatok főforrása
98
   A leirás fajtájának megválasztása
98-100
   A leirás adatelemei és egyezményes jelei
100-103
   Az időszaki kiadványok bibliográfiai leirásának általános szabályai
103-105
      A leirás nyelve és irásrendszere
103-104
      Az adatok irásmódja
104-105
   Az időszaki kiadványok egylépcsős leirásának részletes szabályai
105-119
      1. adatcsoport: A cim és a szerzőségi közlés
105-110
         A szerzőségi közlés leirása
109-110
         Az adatelemek változásának jelölése
110
      2. adatcsoport: Kiadás
110-111
      3. adatcsoport: Számozás
111-115
         Sorszámozás
112
         Keltezés
112
         Sorszámozás és keltezés
112-115
      4. adatcsoport: Megjelenés
115
      3. adatcsoport: Fizikai jellemzők
115-116
      6. adatcsoport: Sorozat
116-117
      7. adatcsoport: Megjegyzések
118
      8. adatcsoport: Terjesztési adatok
118-119
   A nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok bibliográfiai leirása
119-120
   A részcímes időszaki kiadványok bibliográfiai leírása
121-122
   A sorozatok bibliográfiai leirása
122-125
4. fejezet: A bibliográfiai leirás besorolási adatai
126-190
   A besorolási adatok közlésmódja
126-171
      A besorolási adat fogalma, felépítése, forrása
126-128
      A besorolási adatok formája
128-171
         a) Személynév mint besorolási adat
128-143
            Az egységesített név közlésének általános szabályai
129-131
            Modern névhasználat
132-138
            Történelmi névhasználat
138-140
            Uralkodók, uralkodóházak tagjainak neve
140-141
            Vallási nevek
142
            Írói nevek, művésznevek, álnevek
142-143
            Az egységesitett nevek kieglszitő adata
143
         b) Testületi név mint besorolási adat
143-157
            Kiegészitő adatok
149-155
            Az alárendelt testületek kivételes esetei
155
            A testületek névváltozása
156-157
         c) Földrajzi név mint besorolási adat
157-164
            1. Igazgatási nevek
158-161
               Névváltozás
161
            2. Gazdaság- és természetföldrajzi nevek
161-162
            3. Csillagászati nevek
162-164
               A földrajzi nevek kiegészitő adatai
163-164
         d) Cím mint besorolási adat
165-171
   A besorolási adatok megválasztása
171-190
      A besorolási adatok helye a katalógustételben
172
      A könyvek besorolási adatai
172-189
         1. A főtétel besorolási adatai
172-177
            a) A főtétel első besorolási adata a mű egyéni szerzője
173-174
            b) A főtétel első besorolási adata a testület neve
174-175
            c) A főtétel első besorolási adata a mű címe
175-177
         2. A melléktételek besorolási adatai
177-179
         3. A fő- és melléktételek megválasztásának speciális esetei
179-183
         4. Gyűjtemények és többkötetes müvek besorolási adatai
183-186
            a) Gyűjtemények
184-185
            b) Többkötetes művek
185-186
         5. Tárgyi melléktételek
186-189
            a) Személlyel kapcsolatos tárgyi mellékletek
187
            b) Testülettel kapcsolatos tárgyi mellékletek
187
            c) Földrajzi hellyel kapcsolatos tárgyi mellékletek
188-189
      Az időszaki kiadványok besorolási adatai
189-190
5. fejezet: Az utalók elkészítése
191-197
   Az utalók fogalma, szerepe
191
   Az utaló fajtái
191-197
6. fejezet: A katalógustételek besorolása a leiró katalógusba
198-216
   A besorolási egység és részei
198-199
   Betűrendbe sorolás
200
   Az egyes jelek besorolási értéke és rangsora
201-207
   A besorolási tételek rangsora a katalógusban
207-208
   A fő- és melléktételek besorolási adatainak sorrendje
208-216
         A besorolási adatok rangsora a könyveknél
209-211
      A besorolási adatok rangsora az időszaki kiadványoknál
211-216
   A besorolási adatok rangsora az időszaki kiadványoknál
216
7. fejezet: A leiró katalógus szerkesztése
217-221
8. fejezet: A hagyományos cimleirás és eltérései a dokumentumleirástól
222-232
   1. Személynevek rendszava
226-227
   2. Testületi nevek rendszava
227-229
   3. Földrajzi nevek rendszava
229-231
      Transzliterálás
229-230
      Betürendbe sorolás
230-231
   A katalógus továbbépitése
231-232
Függelékek
233-242
   1. A feldolgozó munka folyamata és megszervezése
233-239
      A feldolgozó munka megszervezése
233-234
      A feldolgozó munka folyamatai
234-239
   2. Atirási táblázatok
240-242
Jegyzetek
243-246
Felhasznált irodalom
247