Dokumentumleírás és katalógusépítés

Ez a jegyzet a leíró katalogizálás ismereteit kívánja összefoglalni a könyvtárszakos főiskolai hallgatók számára. Foglalkozik a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai. leírásával, a leírás besorolási adataival és a leiró katalógus szerkesztésének szabályaival. A dokumentumleirás szabványosítása még nem fejeződött be, ezért a hiányzó szabványok helyett néhány fejezet a szabványtervezet vagy útmutató alapján készült. A szabványok megjelenése után ezeket a részeket majd ellenőrizni és módosítani kell. A jegyzet nem kézikönyv, hanem tankönyv, amely a leiró katalogizálás legfontosabb, alapvető tudnivalóit és szabályait tekinti át, és nem tér ki a szabványokban rögzített minden egyes részletkérdésre. Nem pótolja tehát a szabványokat, csak útmutató a szabványok megértéséhez és használatához. A felkészüléshez a jegyzetet és a szabványokat együtt kell használni. Tantervi követelmény a régi szabványok szerint készített katalóguscédulák tartalmának értelmezése, ezért a jegyzet egyik fejezete nagyon vázlatosan a hagyományos címleírás elveit is összefoglalja. (...) A könyvtár évezredes fejlődéstörténete során különböző formákban és körülmények között, eltérő társadalmi és kulturális feltételekkel, de hasonló alapfeladatot teljesített és teljesit ma is: a különböző információhordozókon, dokumentumtípusokban rögzített ismeretanyagot és művészi alkotásokat gyűjti, és a használók különböző rétegeinek közvetíti, rendelkezésére bocsátja. Ezt az alapfeladatot bármilyen könyvtár csak úgy tudja ellátni, ha az összegyűjtött dokumentumokat, a rendszeresen és következetesen gyarapitott állományt megfelelő módon rendezi és feltárja. Rendezettség és feltárás nélkül az állomány csak a dokumentumok puszta halmaza, használata nehézkes, nagyobb számú dokumentum esetén egyenesen lehetetlen. Az állomány rendezettsége azt jelenti, hogy a dokumentumok valamilyen rendszer szerint vannak felállítva, raktározva. A felállítás sokféle lehet: rendezhetjük a dokumentumokat a beérkezésük sorrendjében, nagyság szerint, dokumentumtípusok alapján, de tárnájuk, tárgyuk szerint is, továbbá a szerzők betűrendjében. Formai szempontok szerint történő felállításnál /beérkezési sorrendben, nagyság szerint vagy dokumentumtípusonként stb./ arra a kérdésre, hogy egy adott dokumentum megvan-e a könyvtárban, vagy egy bizonyos témában milyen dokumentumok vannak meg, csak valamilyen, az állományról tájékoztató segédeszköz adhat választ. Ha a müveket a szerzők betűrendjében rendeznénk, a téma szerinti keresés megint csak segédeszközzel valósulhatna meg. A téma szerinti felállításnál pedig a konkrét mü megkeresése nehéz valamilyen nyilvántartás nélkül. Ez a szükséges tájékoztatási segédeszköz, nyilvántartás a katalógus, az állomány feltárásának eszköze. Bármilyen rendszerben helyezzük is el a dokumentumokat a polcokon, a felállítás csak egyetlen szempont szerinti keresést biztosit. A katalógus az állomány többszempontú megközelitését, feltárását teszi lehetővé.