Környezetvédelem corvina logo

Szerző: Rakonczay Zoltán
Cím: Környezetvédelem
Megjelenési adatok: Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004. | ISBN: 963-9553-24-7

coverimage Ezen vagy ehhez hasonló címen az elmúlt években több szakkönyv, egyetemi tankönyv és jegyzet jelent meg. Erényeik mellett ezekről azonban általában megállapítható, hogy mindig valamiféle meghatározott szakterület, szakma környezetvédelmi vonatkozásait, igényeit helyezik előtérbe, s a címtől eltérően, a környezetvédelem számos alapismerete nem sajátítható el belőlük. A legnagyobb példány számban megjelent, legszélesebb körben használt és legjobbnak tekintett egyik ilyen tankönyv pl. kimondottan a műszaki mérnökképzés céljait szolgálja, az agrárszakember- vagy tanárképzésben csak részben vagy alig használható. Ezek a könyvek a környezetvédelem egyes részterületeit (pl. a tájvédelmet vagy az élővilág védelmét) nem, másokat (pl. hulladékgazdálkodást vagy a káros zajok és rezgések elleni védekezést) nagyon részletesen ismertetik. Azt természetesnek kell tekinteni, hogy pl. a vegyészmérnökképzésben az átlagosnál nagyobb szerepet kell kapnia a veszélyes hulladékokkal szembeni védekezésnek, a közlekedési szakemberképzésben a zajvédelemnek, az agrárképzésben pedig a talajvédelemnek, de bizonyos szintig minden szakma igényeit ki kell elégíteni. Mindemellett a felsőfokú képzésben kezdettől fogva hiányzik egy olyan - a legszélesebb körökben használható - alapozó tankönyv, amely a hallgatóknak (sok esetben az oktatóknak is) lehetővé teszi a környezetvédelem legfontosabb alapelveinek és alapjainak elsajátítását, közös nevezőre hozását. Az ebben foglaltakat egyaránt meg kellene ismernie a mérnöknek, a pedagógusnak, a gyógyszerésznek, a rendőrtisztnek, az állatorvosnak stb. Egy ilyen könyv tartalma legjobban talán a közlekedés azon szabályaihoz hasonlítható, amelyek foglalkozástól, munkakörtől, alapképzettségtől vagy a jármű típusától függetlenül egyaránt vonatkoznak a közlekedés résztvevőire, és rájuk nézve kötelező érvényűek. (Ilyenek pl. a jobbkéz-szabály, a behajtási vagy megállási tilalom; a piros, a sárga, a zöld színek jelzései stb.). És mint ahogyan a közlekedés mindenki (még a gyalogos) által is betartandó szabályaira alapozódhat a mentőautó, a tűzoltókocsi, az autóbusz, a kerékpár, a villamos vagy a lovas szekér vezetőinek, használóinak „különleges továbbképzése”, ugyanígy a környezetvédelem alapjainak ismeretére épülhet az élővilág védelmével, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással stb. foglalkozók speciális képzése, továbbképzése. Nyilvánvalóan lesznek vagy lehetnek olyan szakmák (mint pl. a régész, a csillagász, a matematikus, a színész), amelyeknél (legalábbis egyelőre) az ilyen irányú képzés a környezetvédelem alapismereteinek elsajátítása után megszakad, illetve befejeződik. Más szakmákban (pl. a földrajz- és biológiatanároknál, a mezőgazdászoknál, a vegyészeknél, a közlekedési szakemberképzésben vagy az erdőmémökképzésben) a speciális képzés folytatása elkerülhetetlen.
Kategóriák: Környezetvédelem
Tárgyszavak: Környezetvédelem, Environmental protection
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalom
5-10
Bevezető
11-13
1. Környezetvédelmi alapfogalmak
15-27
   1.1. Mi a környezet?
16-18
      1.1.1. Természetes környezet
17
      1.1.2. Átalakított környezet
17-18
      1.1.3. Épített (mesterséges, művi) környezet
18
   1.2. Környezettudomány
18-19
   1.3. Környezettan (ökológia)
19-20
   1.4. Környezetvédelem
20
   1.5. Környzetgazdálkodás
20-22
   1.6. Környezetfejlesztés
22-23
   1.7. Világproblémák
23-25
   1.8. A környezetvédelem kialakulása (története)
25-27
2. A környzet védendő alkotóelemei (A környzetvédelem tárgyai, amit védeni kell)
29-117
   2.1. Föld (földkerekség, litoszféra)
30-39
      2.1.1 Alapkőzet (anyakőzet)
30-31
      2.1.2. Ásványvagyon
31-33
      2.1.3. Barlangok
33-35
      2.1.4. Domborzat (földfelszín, relief)
35-36
      2.1.5. Talaj (termőtalaj, termőföld, pedoszféra)
36-39
   2.2. Víz (vízburok, hidroszféra)
39-49
      2.2.1. Tengerek, óceánok
42-43
      2.2.2. Felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz)
43-46
      2.2.3. Felszíni vizek (állóvizek, folyóvizek, sarki jég, gleccserek)
46-47
         Sarki és hegyvidéki jég és hó
47
      2.2.4. Légköri vizek (lebegő vizek, felszín feletti vizek)
47-49
   2.3. Levegő (légkör, légburok, atmoszféra)
49-58
      2.3.1. Alsó légkör (felhőöv, tropszféra, sztratoszféra, ozonoszféra)
50
      2.3.2. Középső légkör (mezoszféra)
50
      2.3.3. Felső légkör (ionoszféra)
50-51
      2.3.4. Világűr
51-58
         Szilárd légszennyezők (por, korom, pernye)
51-52
         Folyékony halmazállapotú részecskék
52
         Gáznemű szennyezőanyagok
52-54
         Hatások
54-55
         Gazdasági károk
55-56
         A természetben okozott károk
56-57
         Egészségkárosodás
57-58
   2.4. Élővilág (bioszféra)
58-
      2.4.1. Növényvilág (növénytakaró, flóra)
61-90
         Vízinövényzet
63
         Gyepek (füves puszták, mezők, rétek, legelők)
63-71
         Erdők (fás növénytársulások)
71-89
         Termesztett (mezőgazdasági) növényzet (kultúmövényzet)
89-90
      2.4.2. Állatvilág (fauna)
90-97
         Őshonos vadon élő állatfajok
92-95
         Betelepített (betelepült) állatfajok
96
         Háziállat fajok (domesztikált állatfajok)
96-97
      2.4.3. Mikroszervezetek (mikroorganizmusok, mikrobák)
97-100
         Mikroszervezetek a természetben
98-99
         Mikroszervezetek az ember életében (humán mikrobák)
99-100
         Mikroszervezetek az állatok életében
100
   2.5. Táj
100-113
      2.5.1. Természetes (eredeti, érintetlen) táj
105-107
      2.5.2. Átalakított (kultúr-) táj
107-109
      2.5.3. Mesterséges (épített) táj
109-113
         Városi (urbánus) táj
109-110
         Vidéki (rurális) táj
110-111
         Üdülőtáj
111-113
   2 6. Épített (települési) környezet
113-117
      2.6.1. Bányatelepek
113-114
      2.6.2. Ipartelepek
114
      2.6.3. Közlekedési vonalak (vonalas létesítmények, távvezetékek)
115
      2.6.4. Lakóterületek (városok, falvak, üdülőtelepek)
115-116
      2.6.5. Szórványtelepülések (tanyák, majorok)
116-117
3. Természeti erőforrások
119-131
         Földi (eredetű) erőforrások
120
         Vízi (eredetű) erőforrások
120
         Légköri (eredetű) erőforrások
120
         Biológiai(eredetű) erőforrások
120-121
         Földrajzi (éghajlati jellegű) erőforrások
121
         A világűrből eredő erőforrások
121
         Fényjelenségek
121-122
   3.1. Energiaforrások
122-131
      3.1.1 Napenergia
123-124
      3.1.2. Ásványi (fosszilis) eredetű tüzelőanyagok
124
      3.1.3. Vízi energia
124-125
      3.1.4. Bioenergia
125-127
      3.1.5. Geotermikus energia (földhő)
127
      3.1.6. Szélenergia
128
      3.1.7. Nukleáris energia (atomenergia)
128-129
      3.1.8. Árapály energia (tengerjárás)
129-131
4. A környezetvédelem alapelvei
133-150
         Az élet elsődlegességének elve
134
         A természet harmóniájának elve
134
         Az élet tiszteletének elve
134
         A természeti erőforrások kiméletének elve
134
         Az emberi faj védelmének elve
134
         A természeti folyamatok megőrzésének elve
135
         A természetes élőhelyek elve
135-136
         Az élő műalkotások elve
136
         A világszemléleti elv (a globális szemlélet elve)
136
         Az elegendő méret elve
136-137
         A nemzeti sajátosság elve
137
         A különlegesség elve
137-138
         A veszélyeztetettség elve
138
         A teljességre törekvés elve (holisztikus elv)
138-139
         A feladatmegosztás (a partner viszony) elve
139-140
         Élőmúzeum-elv
140-141
         Az esztétikai elv
141-142
         Az egymásrautaltság (komplementaritás) elve
142
         Indikátorelv (jelzőelv)
142-143
         Génbank-elv (génmegörző szerep)
143-145
         „A használó fizet” elv
145-146
         „A károsító többet fizet” elv
146
         Az elővigyázatosság elve
147
         A tartamosság (Fenntarthatóság) elve
147-149
         A megőrzés elve
149
         A tájhasználat elve
149
         A megfelelő döntési szint (a szubszidiaritás) elve
149-150
5. Környezethasználat
151-175
         Bányászat
157-158
         Energiatermelés
158
         Építés
159
         Ipar
159-160
         Közlekedés
160-161
         Hírközlés
161
         Településgazdálkodás
161-162
         Kereskedelem
162-163
         Hadgyakorlatok
163
         Földművelés (mezőgazdálkodás, növénytermesztés)
163-164
         Állattenyésztés (gyepgazdálkodás, legelőgazdálkodás, rétgazdálkodás)
164-166
         Erdőgazdálkodás
166-167
         Vízgazdálkodás
167-168
         Vadgazdálkodás (vadászat)
168-170
         Halgazdálkodás (halászat, horgászat)
170
         Idegenforgalom (turizmus)
170-171
         Sport
171-172
         Üdülés
172
         Gyógyítás
172-173
         Kutatás
173-174
         Gyűjtögetés
174-175
         Rablógazdálkodás (pazarlás, vandalizmus)
175
6. Környezeti ártalmak
177-192
   6.1. A környezetszennyezés folymata
178-180
   6.2. Civilizációs környezeti ártalmak
180-187
      6.2.1. Hulladék
182-184
      6.2.2. Zaj
184
      6.2.3. Rezgés
185
      6.2.4. Radioaktív (ionizáló) sugárzás
185
      6.2.5. Elektromágneses sugárzás
185
      6.2.6. Hő
185-186
      6.2.7. Fény
186
      6.2.8. Bűz
186
      6.2.9. Tűz
186-187
      6.2.10. Stressz
187
   6.3. A környezeti ártalmak következményei
187-
      6.3.1. Helyi (lokális) környezeti hatások
188
      6.3.2. Nagytérségi (regionális) környezeti hatások
188
      6.3.3. Világméretű (globális) környezeti hatások
189-192
         Ózonréteg sorvadás
189
         Éghajlatváltozás (klímaváltozás, légköri felmelegedés, üvegházhatás)
189-190
         A (nemzetközi) vizek elszennyeződése
190
         Környezetsavasodás
190-191
         Fajpusztulás (az élővilág elszegényedése, biodiverzitás-csökkenés)
192
7. A környezet állapota
193-209
   7.1. A környezet állapota a világon
193-194
   7.2. A környezet állapota Magyarországon
194-209
      7.2.1. A termőföld állapota
195-196
      7.2.2. A vizek állapota
197-198
         Felszíni vizek
197
         Felszín alatti vizek
198
      7.2.3. A levegő állapota
199
      7.2.4. A növényvilág állapota
199-200
      7.2.5. Az állatvilág állapota
200-201
      7.2.6. A mikroszervezetek helyzete
202
      7.2.7. A táj állapota
202-206
      7.2.8. A települési környezet állapota
206-208
      7.2.9. Védett természeti értékeink állapota
208-209
8. A környezetvédelem eszközei
211-246
   8.1. Környezetpolitika
211-213
   8.2. Környezetvédelmi jogszabályok
214-216
   8.3. A környezetvédelem irányítása
216-218
      8.3.1. Összehangolás (koordináció)
216-217
      8.3.2. Osztatlan irányítás
217-218
      8.3.3. Osztott irányítás
218
   8.4. A környezetvédelem szervezete
219-233
      8.4.1. A környezetvédelem állami szervezete
219-223
         A környezetvédelem országos szervezete
220-221
         A környezetvédelem területi (regionális) szervezete
221-223
         A környezetvédelem helyi (lokális) szervezete
223
      8.4.2. Tanácsadó testületek
224-225
         Országos tanácsadó testületek
224
         Helyi tanácsadó testületek
224-225
      8.4.3. A környezetvédelem társadalmi szervezete (egyesületek, mozgalmak, alapítványok stb.)
225-233
   8.5. Környezetvédelmi tudatformálás
234
   8.6. A környezetvédelem társadalmi támogatása
234
   8.7. A környezetvédelem költségvetési támogatása (pénz)
235
   8.8. A környezetvédelem gazdasági szabályozása
235
   8.9. Szankcionálás (birságolás, büntetés)
235-236
   8.10. A környezetvédelem nemzetközi kapcsolata
236-238
      8.10.1. Nemzetközi egyezmények
236-237
      8.10.2. Nemzetközi dokumentumok
237-238
      8.10.3. Nemzetközi szervezetek
238
   8.11. Hulladékszegény (ártalommentes) eljárások
238-239
   8.12. Környezetvédelmi háttéripar
239-240
   8.13. Környezettervezés
240
   8.14. Takarékoskodás
240-241
   8.15. környezetvédelmi kutatások
241
   8.16. Környezethasználati engedély
241
   8.17. Környezethasználati járulék (díj)
242
   8.18. Környezetvédelmi termékdíj
242
   8.19. Környezeti (környezetvédelmi) hatásvizsgálat
242-243
   8.20. Környezetmodellezés
243
   8.21. KKörnyezeti mérőrendszer (monitoring)
243-244
   8.22. Környezetvédelmi statisztika
244
   8.23. Környezetvédelmi szabványok
244-245
   8.24. Környezetrendezés
245
   8.25. Környezetvédelmi felülvizsgálat
245
   8.26. Környezetvédelmi igazgatás
245
   8.27. Környezetvédelmi engedély
245-246
9. A környezetvédelmet befolyásoló tényezők
247-250
   9.1. Természetföldrajzi adottságok
248
   9.2. Történelmi előzmények
248
   9.3. Nemzetközi környezet
249
   9.4. Gazdasági adottságok
249
   9.5. Társadalmi tényezők
250
10. A környezetvédelem részterületei
251-257
   10.1. Környezeti alkotóelemek szerinti csoportosítás
251-254
      10.1.1. Földvédelem
251
      10.1.2. Vízvédelem
251
      10.1.3. Levegővédelem
252
      10.1.4. Élővilág-védelem
252
      10.1.5. Tájvédelem
252
      10.1.6. Településvédelem
253
      10.1.7. Természetvédelem
253-254
   10.2. Környezeti ártalmak szerinti csoportosítás
254-257
      10.2.1. Hulladékgazdálkodás (hulladékártalmatlanítás, hulladékfeldolgozás)
254
      10.2.2. Zajvédelem (csendvédelem)
255
      10.2.3. Rezgésvédelem (vibrációvédelem)
255
      10.2.4. Sugárvédelem
255-256
      10.2.5. Elektromágneses sugárzások elleni védelem
256
      10.2.6. Hőártalmak elleni védelem
256
      10.2.7. Fényártalmak elleni védelem
256-257
      10.2.8. Bűzvédelem
257
      10.2.9. Tűzvédelem
257
      10.2.10. Védelem a stresszártalmak ellen
257
Felhasznált irodalom
259-
Kolofon
Reklámoldalak