Magyar műszaki alkotók
Szerkesztők: Révész Arnold István; Vargha VilmosTovábbi szerzők: Guóth Béla; Filep Lajos; Vásárhelyi Boldizsár; Kiss László; Ritter Mór; Révész Arnold István
Cím: Magyar műszaki alkotók
Megjelenési adatok: Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.
Az ilyen almanach-jellegű könyvnek tulajdonképpen nem kell bevezető. Ezúttal azonban mégis tájékoztatni kívánjuk az Olvasót, hogyan született meg ez a munka.
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében működő Arany-, Gyémánt- és Vasokleveles Mérnökök Köre megalakulása óta szociális és egyéb társadalmi célkitűzései mellett rendszeresen előadásokat tart, amelyeken a Kör tagjai félévszázados munkájukról,tapasztalataikról számolnak be. A műszaki világ múltjának legváltozatosabb témáiból elhangzott előadásokból a Kör néhai elnökének, Révész Arnold István volt népbiztoshelyettesnek és h. államtitkárnak az a gondolata támadt, kár volna, ha a letűnt műszaki világ emlékei nyom nélkül feledésbe merülnének, amikor még vannak élő tanúi, akik erről beszámolhatnának. Révész kartárs energikus, átütő erejű egyénisége a mű megvalósításához megnyerte a Műszaki és Természettudományi Egyesületek
Szövetségének vezetősége, a Műszaki Egyetemek rektorainak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének támogatását és a munka a Műszaki Könyvkiadó gondozásában megindulhatott. Ezt a könyvet azzal a reménnyel adjuk elsősorban a fiatal műszaki gárda kezébe, hogy nagyszerű elődei küzdelmeinek megismeréséből ösztönzést és példaadást merítsen. Fogadja az Olvasó e munkát annyi megbecsüléssel, amennyi gondossággal és szeretettel azt öreg mérnöktársai átnyújtják. | A geodézia nyilvánvalóan a legkorábbi kultúrtevékenységek közé tartozik s ahogy ma, úgy egykor se lehetett nagyobbarányú műszaki létesítményt sem az előkészítő tervező, sem a kivitelezési szakaszban geodéziai közreműködés nélkül megvalósítani. A geodéziai gyakorlat hazánkban korai történeti időnkben már bizonyára alkalmazásban volt, mert a jobbágysorba került őslakók, illetve az idegen telepesek részére a belsőségek, telephelyek,
úrbéri telkek kijelöléséhez megfelelő műszaki felkészültség kellett. Eredetileg valószínűen idegenből jött szakemberek látták el ezt a feladatkört, de bizonyos, hogy hazai lakosságunk köréből melléjük szegődött segítőtársak, sőt erre a célra kiválasztott és oktatott személyek vették át hivatásszerűen a geodézia körébe tartozó tennivalókat. Hogy geodéziai-geometriai képzettségű szakemberekre szükség volt, tanúsítják IV. Lászlónak az 1276-ban elpusztult veszprémi főiskoláról
fennmaradt szavai: „Tudja meg mindenki, hogy Veszprém városában amaz időtől fogva, melyben Magyarországon a keresztény vallás meggyökerezni kezdett a szabad mesterségeket, miként a franciaországi Párizsban, a tanítók tudományának kitűnősége és a tanulók tömeges látogatása által egész Magyarország...
fölött a hírnév eddig egyre növekvő fénnyel ragyogta be.” A hét szabad tudomány között volt a három műszaki természetű mesterség: aritmetika, geometria és asztronómia, amiből nyilvánvaló, hogy az ebben az időben még oly ritka legfelsőbb oktatás az élet igényeihez igazodott, és nem elméleti spekulációkra,
eszmefuttatásokra oktatta tanítványait. A hazánk területén oly gyakori háborúk későbbi időkben újabb kívánalmakat teremtenek: hadi szempontból fontos közlekedési és hadászati létesítményeket kell építeni és a hadműveleti területeket ábrázolni. Csak tartósabb béke idején jelentkeznek azok a feladatok, amelyek az ország területének szélesebb megismerését igénylik és amelyek már előirányoznak nagyobb arányú műszaki beavatkozásokat (pl. lecsapolások, tervszerű telepítések stb.) is.
Kategóriák: Építészet
Tárgyszavak: Geodézia, Vízépítés, Hídépítés, Vasútépítés, Útépítés, Vasbeton, Vasbetonszerkezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Geodézia, Vízépítés, Hídépítés, Vasútépítés, Útépítés, Vasbeton, Vasbetonszerkezet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Az olvasóhoz
5
GEODÉZIA
[7]-28
Történelmi áttekintés
8-19
A magyar geodézia kiváló alkotói
19-28
VÍZÉPÍTÉS
[29]-72
A vízépítés hazai történetének áttekintése
30-38
A vízépítés kiváló alkotói
39-72
ÚTÉPÍTÉS
[73]-87
Bevezetés
74
A közúthálózat kialakulása és fejlődése Magyarországona XVII. század végéig
75
Úthálózatunk és közúti közlekedésünk fejlődése a XVII.század végétől napjainkig
76-84
A magyar útépítés kiváló alkotói
84-87
VASÚTÉPÍTÉS
[89]-138
Bevezetés
90
A magyar vasútépítés kezdete
91-101
A magyar vasúthálózat kialakulásának áttekintése
101-114
A magyar vasút műszaki fejlődése
114-127
A városi vasutak műszaki fejlődése
127-128
A magyar közlekedéstudomány fejlődése
128-130
A magyar vasútügy kimagasló egyéniségei
130-138
HÍDÉPÍTÉS
139-174
A hazai mérnökoktatás története
140
Fahidak
140-142
Kőhidak
143
Betonhidak
144-158
Vasbetonhidak
158-162
A magyar hídépítés kiváló alkotói
162-174
VASBETON SZERKEZETEK
[175]-
A vasbeton születése és rohamos fejlődése
176-177
A vasbeton fejlődése és elterjedése hazánkban
177-178
A nevesebb magyar vasbeton-statikusok
178-190
Tartalomjegyzék
191
Kolofon
[192]
Hátsó borító