Bevezetés a közigazgatási jogba
Szerző: Rózsás EszterCím: Bevezetés a közigazgatási jogba
Alcím: Jegyzet : 3. átdolgozott kiadás : (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Megjelenési adatok: EDU-LEX Bt., Pécs, 2009. | ISBN: 963-642-077-7
A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására. Köszönet illeti dr. Bencsik András kollégát a jegyzet átdolgozásához nyújtott segítségéért.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Közigazgatási jog, Jogi asszisztensképzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Közigazgatási jog, Jogi asszisztensképzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
3-6
Előszó
7
I. A közigazgatás alapjai
9-20
Az igazgatás
9-10
1. Az igazgatás fogalma
9
2. Az igazgatás alanya és tárgya
9
3. Az igazgatás tartalma
9-10
4. Igazgatás, vezetés, irányítás
10
A közigazgatás meghatározása
10-13
1. A közigazgatás fogalma
10
2. A közigazgatás fogalmára vonatkozó főbb elméletek
11
3. A közigazgatás sajátosságai
11-12
4. A közigazgatás tevékenysége
12-13
A közigazgatási jog forrásai
13-20
1. A jogforrás fogalma
13-14
2. A jogszabályok
14-16
a) Az Alkotmány
14
b) A törvény
14-15
c) A rendeletek
15-16
3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
16-17
a) Határozat
16
b) Utasítás
16
c) Jegybanki rendelkezés
17
d) Statisztikai közlemény
17
e) Jogi iránymutatás
17
4. Rendkívüli és sajátos jellegű jogforrások
17-18
5. A jogforrások érvényessége
18
6. A jogforrások hatálya
18-19
7. A jogszabályok nyilvántartása
19-20
II. A közigazgatás szervezete
21-36
A közigazgatás szervezeti rendszere
21-24
1. A közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők
21
2. Szervezési elvek a közigazgatásban
21-22
3. A közigazgatási szervek feladataik alapján történő csoportosítása
23
4. Az államigazgatási szervek rendszere
23-24
Az államigazgatási szervek
24-36
1. A Kormány
24-30
a) A Kormány összetétele és megalakulása
25-26
b) A Kormány alapvető feladatai
26-28
c) A Kormány működése
28-29
d) A Kormány megbízatásának megszűnése
29-30
2. A Kormány munkáját segijő szervek
30-31
3. A minisztériumok
32-35
a) A minisztérium szervezeti felépítése
32-35
aa) A miniszter
32-33
ab) Az államtitkár
33
ac) A szakállamtitkár
33-34
ad) A miniszteri biztos
34
b) A minisztérium működése
34
4. A kormányhivatalok és a központi hivatalok
34-35
a) A kormányhivatal
34-35
b) A központi hivatal
35
5. A dekoncentrált szervek
35-36
a) A dekoncentrált szervek jogállása
35-36
b) A dekoncentrált szervek feladat- és hatásköre
36
III. A helyi önkormányzati rendszer
37-75
Az önkormányzás elvi alapjai
37-38
1. Az önkormányzás meghatározása
37
2. Az önkormányzatok típusai
38
Települések és területi egységek
38-44
1. A területszervezési eljárás közös szabályai
39
2. A községekkel kapcsolatos területszervezési ügyek
39-42
a) Új közösségek alakítása
39-40
b) Településegyesítés, településegyesítés megszüntetése
40
c) Nagyközség
41
d) Területrész átadása, átvétele, cseréje (területrész-átadás)
41-42
3. A városokkal kapcsolatos területszervezési ügyek
42
a) Várossá nyilvánítás
42
b) Megyei jogú várossá nyilvánítás
42
4. A megyékkel kapcsolatos területszervezési ügyek
43
a) Település másik megyéhez csatolása
43
b) Új megye kialakítása
43
5. A fővárossal kapcsolatos területszervezési ügyek
43-44
a) A kerületi tagozódás megváltoztatása
43
b) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolása
44
c) A fővárosból való kiválás
44
d) A fővároshoz való csatlakozás
44
A helyi önkormányzás alapelvei
44-46
1. Az önkormányzáshoz való jog
44-45
2. Az önkormányzati alapjogok
45-46
A helyi önkormányzatok szervezete
46-53
1. A képviselő-testület
46-49
2. A polgármester
49-51
3. Az alpolgármester
51
4. A bizottságok
51-52
5. A településrészi önkormányzat
52-53
Az önkormányzati társulások
53-56
1. Az Ötv-ben nevesített társulási formák
53-55
a) Hatósági igazgatási társulás
53-54
b) Intézményi társulás
54
c) Társult képviselő-testület
54-55
2. A társulási megállapodások típusai
55-56
A képviselő-testület hivatala, a jegyző
56-58
1. A képviselő-testület hivatala
56-57
2. A jegyző
57
3. A körjegyzőség
57-58
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
58-64
1. Feladat, hatáskör, hatósági hatáskör
58-59
2. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó és szabadon vállalható feladatai
59-61
3. A feladatellátás és hatáskörgyakorlás módjai
61-62
4. A hatósági hatáskörök gyakorlása
63-64
A megyei jogú város, a megye és a főváros önkormányzata
64-68
1. A megyei jogú város önkormányzata
64
2. A megyei önkormányzat
64-66
3. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok
67-68
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
68-70
1. Az önkormányzat vagyona
69-70
2. Az önkormányzat gazdálkodása
70
Az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
71-73
1. Az önkormányzatok és az Országgyűlés kapcsolata
71
2. Az önkormányzatok kapcsolata a köztársasági elnökkel
71
3. Az önkormányzatok és a Kormány kapcsolata
71-72
4. Az önkormányzatok és önkormányzatokért felelős miniszter kapcsolata
72
5. Az önkormányzatok és a miniszter(ek) kapcsolata
72-73
Az államigazgatási hivatal
73-75
1. A hivatalvezető jogállása
73-74
2. A hivatal feladatai
74-75
IV. A közigazgatási hatósági eljárás
77-127
1. A közigazgatási hatósági eljárás fogalma
77
2. A hatósági (külső) eljárás tagozódása
77-78
3. A hatósági eljárás szabályozása
78-79
Alapelvek és alapvető rendelkezések
79-89
1. Eljárási alapelvek
79-81
2. A nyelvhasználat
81-82
3. A Két. hatálya
82
4. Az ügyfél fogalma
83
5. Az általános és különös eljárási szabályok
83-84
6. Joghatóság
84-85
7. Hatáskör
85-87
8. Illetékesség
87-88
9. A joghatóság, a hatáskör és az illetékesség vizsgálata
88-89
10. A belföldi és a nemzetközi jogsegély
89
Az elsőfokú eljárás
90-103
1. Az eljárás megindítása
90-92
2. Ideiglenes biztosítási intézkedés
92
3. Az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése
92
4. Az ügyintézési határidő
93
5. A jegyzőkönyv
93-94
6. A képviselet
94-95
7. A hatósági közvetítő
95
8. A kizárás
95-96
9. A szakhatóság közreműködése
96
10. Az idézés és értesítés szabályai
97
11. A tényállás tisztázása, a bizonyítás
97-99
12. A bizonyítási eszközök
99-101
13. Iratbetekintés, a bizonyítékok ismertetése
101-102
14. A tárgyalás és a közmeghallgatás
102
15. Az egyezségi kísérlet
102
16. A határidő számítása és az igazolás
102-103
A hatóság döntései
103-112
1. A határozat
104-105
2. A végzés
105-106
3. Az egyezség jóváhagyása
106
4. A hatósági szerződés
106-107
5. A döntés közlése
107-109
6. A hatósági bizonyítvány, a hatósági igazolvány
109-110
7. A hatósági nyilvántartás
110
8. A hatósági ellenőrzés
111-112
A jorvoslati rendszer
112-121
1. A Két. jogorvoslati rendszere
112-113
2. A kérelem alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások
113-116
2.1. A fellebbezés
113-115
2.2. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján
115
2.3. Az újrafelvételi eljárás
116
3. A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata
117-118
4. A hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások
118-120
4.1. A döntés visszavonása vagy módosítás
118
4.2. A felügyeleti eljárás
118-119
4.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján
119
4.4. az ügyészi óvás
119-120
5. A semmisség
120-121
6. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése
121
A végrehajtási elárás
121-127
1. A végrehajtható döntések köre
122
2. A végrehajtás elrendelése
122
3. A végrehajtás foganatosítása
123
4. A végrehajtás módjai
123-125
4.1. Pénzvfizetési kötelezettség végrehajtása
123-124
4.2. Meghatározott cselekmény végrehajtása
124
4.3. Meghatározott ingóság kiadása
125
5. A végrehajtás felfüggesztése
125
6. A végrehajtás megszüntetése
125-126
7. A végrehajtáshoz való jog elévülése
126
8. Biztosítási intézkedések
126
9. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
126-127
Felhasznált jogszabályok
128
Irodalomjegyzék
129
Hátsó borító