Bevezetés a közigazgatási jogba corvina logo

Szerző: Rózsás Eszter
Cím: Bevezetés a közigazgatási jogba
Alcím: Jegyzet a jogi asszisztensképzés hallgatói számára : 4. átdolgozott kiadás : (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar)
Megjelenési adatok: EDU-LEX Bt., Pécs, 2011. | ISBN: 963-642-077-7

coverimage A „Bevezetés a közigazgatási jogba” című jegyzet (elsősorban) a jogi asszisztensképzésben résztvevők számára készült. A tananyag a közigazgatás - azaz az állam- illetve önkormányzati igazgatás - szervezetrendszerét, a szervek működésére és eljárására vonatkozó szabályokat igyekszik bemutatni. A képzés jellegére és az alacsony óraszámra tekintettel a kiadvány elsősorban a tételes jogi rendelkezésekre épül, mindössze annyiban tartalmaz elméleti ismeretanyagot, amennyiben az elengedhetetlenül szükséges a közigazgatás(i jog) vizsgálatához. Terjedelmi korlátok miatt a jegyzet csak a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tárgyalja. A felhasznált jogszabályok jegyzékében megjelölt törvények és rendeletek további segítséget nyújtanak az anyag elsajátításához. Aki a közigazgatási jog bővebb, elméleti ismeretanyagában óhajt elmélyülni, az Irodalomjegyzékben megtalálja a vonatkozó fontosabb szakirodalmat. A jegyzetet mindazonáltal haszonnal forgathatják azok a (nem az egyetemi alapképzésben résztvevő) hallgatók, akiknek szükségük van az alapvető közigazgatási jogi ismeretekre elsajátítására.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Közigazgatási jog, Jogi asszisztensképzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[1]
Impresszum
[2]
Tartalom
3-5
Előszó
[6]
I. A közigazgatás alapjai
[7]-18
   Az igazgatás
[7]-8
      1. Az igazgatás fogalma
[7]
      2. Az igazgatás alanya és tárgya
[7]
      3. Az igazgatás tartalma
[7]-8
      4. Igazgatás, vezetés, irányítás
8
   A közigazgatás meghatározása
8-11
      1. A közigazgatás fogalma
8
      2. A közigazgatás fogalmára vonatkozó főbb elméletek
9
      3. A közigazgatás sajátosságai
9-10
      4. A közigazgatás tevékenysége
10-11
   A közigazgatási jog forrásai
11-18
      1. A jogforrás fogalma
11-12
      2. A jogszabályok
12-15
         a) Az Alaptörvény
12
         b) A törvény
12-13
         c) A rendeletek
13-15
      3. A közjogi szervezetszabályozó eszközök
15
         a) Normatív határozat
15
         b) Normatív utasítás
15
      4. Rendkívüli és sajátos jellegű jogforrások
15-16
      5. A jogforrások érvényessége
17
      6. A jogforrások hatálya
17-18
II. A közigazgatás szervezete
[19]-39
   A közigazgatás szervezeti rendszere
19-22
      1. A közigazgatás szervezeti rendszerét meghatározó tényezők
[19]
      2. Szervezési elvek a közigazgatásban
[19]-20
      3. A közigazgatási szervek feladataik alapján történő csoportosítása
20-21
      4. Az államigazgatási szervek rendszere
21-22
   A központi államigazgatási szervek
22-32
      1. A Kormány
22-26
         a) A Kormány megalakulása
23
         b) A Kormány feladat- és hatásköre
23
         c) A Kormány működése
24
         d) A Kormány megbízatásának megszűnése
25-26
      2. A Kormány munkáját segítő szervek
26-27
      3. A minisztériumok
28-31
         a) A minisztérium szervezeti felépítése
28-30
            aa) A miniszter
28-29
            ab) Az államtitkárok
29-30
         b) A minisztérium működése
30-31
      4. A kormányhivatalok és a központi hivatalok
31-32
         a) A kormányhivatal
31
         b) A központi hivatal
31-32
   A területi államigazgatási szervek
32-39
      1. A dekoncentrált szervek
32-33
         a) A dekoncentrált szervek jogállása
32-33
         b) A dekoncentrált szervek feladat- és hatásköre
33
      2. A fővárosi és a megyei kormányhivatalok
33-39
         a) A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozása
33-34
         b) A kormányhivatal irányítása és vezetése
34-35
         c) A kormánymegbízott feladatai
35
         d) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok koordinációs és ellenőrzési feladatai
36-38
         e) A kormányhivatal további feladatai
38
III. A helyi önkormányzati rendszer
[39]-77
   Az önkormányzás elvi alapjai
[39]-40
      1. Az-önkemra&yzás-fneghatározása
[39]
      2. Az önkormányzatok típusai
40
   Települések és területi egységek
40-45
      1. A területszervezési eljárás közös szabályai
41
      2. A községekkel kapcsolatos területszervezési ügyek
41-44
         a) Új község alakítása
41-42
         b) Településegyesítés, településegyesítés megszüntetése
42
         c) Nagyközség
42-43
         d) Területrész átadása, átvétele, cseréje (területrész átadása)
43
      3. A városokkal kapcsolatos területszervezési ügyek
43-44
         a) Várossá nyílvánítás
43-44
         b) Megyei jogú várossá nyílvánítás
44
      4. A megyékkel kapcsolatos területszervezési ügyek
44-45
         a) Település másik megyéhez csatolása
44
         b) Új megye kialakítása
44-45
      5. A fővárossal kapcsolatos területszervezési ügyek
45
         a) A kerületi tagozódás megváltoztatása
45
         b) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolása
45
         c) A fővárosból való kiválás
45
         d) A fővároshoz való csatlakozás
45
   A helyi önkormányzás alapelvei
46
      1. A helyi önkormányzatok alaptörvényi szabályozása
46
   A Helyi önkormányzatok szervezete
47-54
      1. A képviselő-testület
47-50
      2. A polgármester
50-52
      3. Az alpolgármester
52
      4. A bizottságok
52-53
      5. A településrészi önkormányzat
53-54
   Az önkormányzati társulások
54-58
      1. Az Ötv-ben nevesített társulási formák
55-56
         a) Hatósági igazgatási társulás
55
         b) Intézményi társulás
55
         c) Társult képviselő-testület
55-56
      2. A társulási megállapodások típusai
56-58
   A képviselő-testület hivatala, a jegyző
58-61
      1. A képviselő-testület hivatala
58-59
      2. A jegyző
59-60
      3. A körjegyzőség
6Q-61
   A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
61-66
      1. Feladat, hatáskör, hatósági hatáskör
61
      2. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó és szabadon vállalható feladatai
61-63
      3. A feladatellátás és hatáskörgyakorlás módjai
63-65
      4. A hatósági hatáskörök gyakorlása
65-66
   A megyei jogú város, a megye és a főváros önkormányzata
66-70
      1. A megyei jogú város önkormányzata
66-67
      2. A megyei önkormányzat
67-69
      3. A fővárosi és a kerületi önkormányzatok
69-70
   Az önkormányzatok gazdasági alapjai
71-73
      1. Az önkormányzat vagyona
71-72
      2. Az önkormányzat gazdálkodása
72-73
   Az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
73-76
      1. Az Országgyűlés önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
73-74
      2. A köztársasági elnök önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
74
      3. A Kormány önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
74
      4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
75
      5. A törvényességi ellenőrzésért felelős miniszter önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
75
      6. A miniszter önkormányzatokkal kapcsolatos feladatköre
75-76
   Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
76
IV. A közigazgatási hatósági eljárás
[77]-138
   1. A közigazgatási hatósági eljárás fogalma
[77]
   2. A hatósági (külső) eljárás tagozódása
[77]-78
   3. A hatósági eljárás szabályozása
78-79
   Alapelvek és alapvető rendelkezések
79-93
      1. Eljárási alapelvek
79-81
      2. A nyelvhasználat
81-82
      3. A Ket. hatálya
82-83
      4. Az ügyfél fogalma
83-84
      5. Az általános és különös eljárási szabályok
84-86
      6. Joghatóság
86-87
      7. Hatáskör
87-89
      8. Illetékesség
89-91
      10. A belföldi és a nemzetközi jogsegély
91
      11. A kapcsolattartás szabályai
92-93
   Az elsőfokú eljárás
93-111
      1. Az eljárás megindítása
93-95
      2. Ideiglenes biztosítási intézkedés
95
      3. Az eljárás megszüntetése, az eljárás felfüggesztése
95-96
      4. Az ügyintézési határidő
97-98
      5. A jegyzőkönyv
98-99
      6. A képviselet
99-100
      7. A hatósági közvetítő
100-101
      8. A kizárás
101-102
      9. A szakhatóság közreműködése
102-103
      10. Az idézés és értesítés szabályai
103-104
      11. A tényállás tisztázása, a bizonyítás
104-106
      12. A bizonyítási eszközök
106-108
      13. Iratbetekintés, a bizonyítékok ismertetése
108-109
      14. A tárgyalás és a közmeghallgatás
109-110
      15. Az egyezségi kísérlet
110
      16. A határidő számítása és az igazolás
110-111
   A hatóság döntései
111-122
      1. A határozat
111-113
      2. A végzés
113-114
      3. Az egyezség jóváhagyása
114
      4. A hatósági szerződés
114-115
      5. A döntés közlése
115-118
      6. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése
118-119
      7. A hatósági bizonyítvány, a hatósági igazolvány
119-120
      8. A hatósági nyilvántartás
121
      9. A hatósági ellenőrzés
121-122
   A jogorvoslati rendszer
122-131
      1. A Ket. jogorvoslati rendszere
122-123
      2. A kérelem alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások
123-127
         2.1. A fellebbezés
123-126
         2.2. Az újrafelvételi eljárás
126-127
      3. A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata
127-128
      4. A hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások
128-130
         4.1. A döntés visszavonása vagy módosítás
128
         4.2. A felügyeleti eljárás
128-129
         4.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján
129-130
         4.4. Az ügyészi óvás
130
      5. A semmisség
130-131
   A végrehajtási eljárás
131-138
      1. A végrehajtható döntések köre
131-132
      2. A végrehajtás elrendelése
132-133
      3. A végrehajtás foganatosítása
133
      4. A végrehajtás módjai
133-135
         4.1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása
134-135
         4.2. Meghatározott cselekmény végrehajtása
135
         4.3. Meghatározott ingóság kiadása
135
      5. A végrehajtás felfüggesztése
136
      6. A végrehajtás megszüntetése
136-137
      7. A végrehajtáshoz való jog elévülése
137
      8. Biztosítási intézkedések
137
      9. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban
138
Felhasznált jogszabályok
[139]
Irodalomjegyzék
[140]
Hátsó borító