Európa jogtörténete corvina logo

Szerző: Ruszoly József
Cím: Európa jogtörténete
Alcím: Az "újabb magánjogtörténet" Közép- és Nyugat-Európában
Sorozatcím: A József Attila Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének tansegédletei ; 8.
Megjelenési adatok: Püski, Budapest, 1996. | ISBN: 963-8256-85-0

coverimage Az 1963/64. tanév óta tartó egyetemi előadói pályafutásom alatt kezdettől fogva közreműködtem mindkét történeti jogi főkollégium: az egyetemes alkotmány- és jogtörténet, valamint a magyar alkotmány- és jogtörténet gondozásában. Tárgyainkat az 1981/82. tanév — miskolci tanszékalapításom — óta párhuzamosan adtam elő; e megoldást — mint Szegeden egyébként is bevett gyakorlatot — az Alma Materbe való visszatérésem, 1988 után is fönntartottam, ami — egyebek mellett — azzal az előnnyel is járt, hogy vizsgáztatásukat is együttes szigorlat keretében végezhetjük a második szemeszter befejeztével. Az elmúlt években visszatérő gondot jelentett e tárgyakat hallgató ifjúság ellátása tananyaggal. A szegedi tanszék mind ez ideig a Tankönyvkiadó gondozta tankönyvekre, a Horváth Pál szerkesztette Általános jogtörténetre (1991) és Csizmadia Andor Magyar állam- és jogtörténetére (utolsó kiadás: 1992) volt utalva, ám az .előadott tananyag jelentősen eltért tőlük. E különbségek áthidalását szolgálták a tanszék 1989 óta folyamatosan megjelenő tansegédletei, köztük Alkotmánytörténeti tanulmányok főcímmel repróit formában közreadott kolligátumaim három kötete (1991-1993). Mindezek mellett is elodázhatatlannak látszik jó évtizede tervezeti tankönyveim formába öntésének és folyamatos publikálásának elkezdése. Mivel részben eddigi előadásaimhoz képest is új utakon kívánok elindulni, csakis "fejezetekkel" kezdhetem, melyeknek kötetei végül egységes tananyaggá kerekednek. Ez idő szerint legnagyobb hiányt az egyetemes alkotmány- és jogtörténet stúdiumának szakjog-, különösen pedig magánjogtörténeti részeinél tapasztalok, miért is nem a hozzám közelebb álló európai és magyar alkotmány történeti fejezetekkel, hanem éppen ellenkezőleg: az újabb európai magánjogtörténettel kezdek e munkálathoz. Évtizedek óta szakadék tátong a rendszeres történeti magánjogot nyújtó római jog és az éppen e tekintetben nagyon is szűkszavú egyetemes alkotmány- és jogtörténet között. E szakadékot sem a Brósz Róbert és Pólay Elemér gondozta Római jog tankönyvnek a római jog továbbélését tárgyaló részei, sem a középkori és koraújkori jogfejlődés beható tárgyalásáról eleve lemondó Horváth Pál szerkesztette tankönyvek (Egyetemes állam- és jogtörténet, 1984; Általános jogtörténet, 1991) rövidke szakaszai sem tudták áthidalni. Pedig a római jog pandektisztikai elemei is a levegőben lógnak a magánjogtörténet középkort és újkori szakaszainak teljesebb föltárása nélkül. Egyetemes alkotmány- és jogtörténetünk csaknem fél évszázaddal ezelőtti oktatást disciplinaként való bevezetése óta különös helyzetben van: a nyugati egyetemeken nincs neki megfelelő stúdium, pedig anyagának jelentős részét ezen országok nemzeti jogtörténetírásából meríti. Egy-egy ország jogtörténetírásának vagy akár csak tankönyvirodalmának eredményeit pedig módszerbeli lég is nehéz "átemelni" saját egyetemes (európai) irányú tudományszakunk tananyagába. Az elmúlt évtizedekben a német tudományosság sokat tett az európai jogtörténet összehasonlító kutatásában. Frankfurt am Mainban könyvsorozatot és Ius Commune címmel folyóiratot kiadó intézet működik, s a német egyetemeken Neuere Privatrechtsgeschichte (Újabb magánjogtörténet) címmel gyökeret vert egy új tanszak, melynek magának is megvannak kézikönyvei, tananyagai.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Európa, Jogfejlődés, Jog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Előszó
5-6
Bevezetés
7-18
   Európa születése
8-11
   A római örökség
11-12
   A jogfejlődésről
12-13
   Jogforrások és jogrendszerek
13-17
   Az európai jogfejlődés forrásai
17-18
Első rész: A középkora és az újkori jogfejlődés arányai
19-182
   I. fejezet: A kora feudális germán-frank kor joga
21-31
      Germánok és rómaiak
21-23
      A germán jogokról
23-25
      Népjogi és római jogi gyűjtemények
25-28
      Frank törvények és formulák
29-30
      A származás szerinti jog
30-31
   II. fejezet: A középkor delelő]ének és kései időszakának a joga (10-15. század)
32-76
      A frank birodalom utódállamai
32-37
      A középkori nétnei jogfejlődés. A jogkönyvek
37-42
      A városi jog forrásai
42-46
      A törvényhozás
46-50
      A francia jog
50-57
      A kánonjog
57-64
      A római jog
65-68
      A jogtanítás
68-70
      A jogtudomány
71-76
   III. fejezet: A recepció korának jogfejlődése (15/16-16/17. század)
77-116
      Az előzmények: a ius commune és korai recepciója
77-89
      A "teljes" recepció
89-95
      Recepció a jogalkalmazásban
95-101
      Recepció a törvényhozásban
101-109
      Recepció a jogtudományban
109-114
      A recepció eredményei
114-116
   IV. fejezet: A német természetjogi kodifikációk (18-19. század)
117-131
      A kodifikáció mint jelenség
117-119
      A természetjogról (az észjogról)
119-121
      A porosz kodifikáció
121-128
      Az osztrák kodifikáció
128-131
   V. fejezet: Az újkori francia jogfejlődés (15-19. század)
132-147
      A Code civil gyökerei
132-133
      A szokásjog hivatalos összegyűjtése
133-135
      A törvényhozás
135-138
      Bírói döntvények
138-139
      A jogtudomány
139-141
      A Code civil
141-147
   VI. fejezet: A német magánjogtudomány és a polgári jogi kodifikáció a 19. században
148-166
      A 19. századi német alkotmánytörténetről
148-151
      A német kodifikáció körülményei
151-152
      A történeti jogi iskola
152-157
      Az új pandektisztika és a germanisztika
158-159
      Egyes törvények és a kodifikáció a század közepén
159-161
      A BGB előmunkálatai
161-162
      A BGB rendszere és főbb jellemzői
163-165
      Kitekintés: a svájci polgári törvénykönyv (ZGB)
165-166
   VII. fejezet: Az angol jog fejlődéstörténete
167-182
      Előzetes megjegyzések
167-168
      Az ősi angolszász jog
168-170
      Az angol jogforrási rendszer
170-172
      A common law kialakulása és fejlődése
172-178
      Az equity
178-181
      A törvényi jog
181
      Jogtudomány és "kodifikáció"
181-182
Második rész: A fontosabb "magánjogi" jogintézmények fejlődéstörténete a középkorban és az újkorban
183-378
   VIII.fejezet: A hűbéri viszonyok
185-202
      Fejlődéstörténet
185-194
      A hűbérjog forrásai
194-195
      A hűbérjog intézményei (személyi oldal)
195-199
      Hűbéri jogok és kötelezettségek
199-202
   IX.fejezet: A mezőgazdasági termelés gazdasági és jogi szerkezete. A jobbágyparaszti viszonyok
203-222
      A földesúri-jobbágyi viszonyok alapelemeinek rendszere
203-207
      Uradalmi s paraszti földhasználati viszonyok
207-213
      Telki földek és közföldek
214-220
      A jobbágyparaszti szolgálatok és szolgáltatások
220-222
   X. fejezet: Egyén, család, rokonság
223-278
      Változó korok, változó emberi kapcsolatok
223-224
      Az egyén ("természetes személy") mint jogalany
225-233
      Nemzetség és család
233-236
      A gyerekek kiválása a házközösségből
236-237
      A házasság
238-252
      A női különjogok és a házassági vagyonjog
253-265
      A gyermek
265-271
      A gyámság
271-275
      A rokonság
275-278
   XI. fejezet: A vagyonjog (dologi jog)
279-328
      A dolgokról
279-283
      A birtoklás
283-288
      A földbirtok átruházása
288-289
      Az elévülés és az elbirtoklás
289-291
      A tulajdon
292-296
      Kötött és szabad birtokfajták
296-307
      Visszaváltás és visszavonás
308-310
      A kisajátítás
310-311
      A zálog(birtok)
311-320
      A telekkönyv
320-323
      Az ingatlanjog a 19-20. században
323-326
      Az angol vagyonjogról
326-328
   XII. fejezet: Az öröklési jog
329-354
      Fejlődéstörténet
329-331
      A törvényes öröklés rendje
331-338
      A kötelesrész
338-340
      A törvényes öröklés különös esetei
340-344
      A hagyaték
345-346
      A várományosokról
347
      A végrendelet és az öröklési szerződés
348-350
      Az örökösök közössége
351-353
      Az angol öröklésjogról
353-354
   XIII. fejezet: A kötelmi jog
355-363
      Fejlődéstörténeti áttekintés
355-357
      A kötelmi jog néhány germán jogi intézménye
357-361
      Az adásvétel
361-363
   XIV. fejezet: A kereskedelmi jog és a tengerjog
364-370
      A kereskedelmi jog fejlődéstörténetéhez
364-367
      A tengerjogról
367-369
      A kereskedelmi társaságokról
369-370
   XV. fejezet: A munkajog és a szociális jog
371-378
      A munkajog kialakulása
371-374
      A kollektív szerződés
374-375
      A munkaügyi bíráskodás
375
      A szociális jog
375-378
Térképvázlatok
379-381
Kis európai jogtörténet
383-384
Irodalmi rövidítések
385-386
Mutató
387-428
Inhalt
429-430
Tartalom
431-436
Hátsó borító