Lakossági bankügyletek corvina logo

Szerző: Sági Judit
További szerző: Sóvárgó Lajos
Cím: Lakossági bankügyletek
Megjelenési adatok: UNIÓ, Budapest, 2001. | ISBN: 963-388-372-5
Megjegyzés: A jegyzet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete támogatásával készült.

coverimage Némileg leegyszerűsítetten a bankügyletek fogalmát akként is meg lehetne határozni, hogy bankügyletnek a bank és az ügyfelei között létrejövő olyan szerződés számít, amelynek tárgya tipikus banki feladat ellátása. A közgazdasági és a jogi irodalom általában tipikus banki feladatnak szokta minősíteni a hitel- és kölcsönnyújtást, a betéti, letéti szerződések kötését, a számlaszerződéseket, a bankszámlákon lebonyolódó fizetési műveleteket, a bankgaranciát és a bankkezességet, a váltóval kapcsolatos, elsősorban leszámítolási és visszleszámítolási feladatok ellátását, a csekkel, az inkasszóval, az akkreditívvel, a valutákkal és az értékpapírokkal kapcsolatos banki feladatok ellátását is. Következik ebből, hogy az ilyen megközelítés alapján a rendszer nem lehet zárt, az adott időszakban mindig változik a tipikusnak számító bankfeladati körbe tartozó bankügylet. A „bank és ügyfél” kapcsolata kitétel majdhogynem önmaga helyett beszél, az egyértelműség kedvéért azonban ehhez is indokolt némi magyarázatot fűzni. Egyfelől negatív megközelítésűt, mégpedig annak rögzítését, hogy értelemszerűen nem tekintjük idetartozónak mindazokat a változatokat, amikor a bank maga is ügyfélként köt szerződést. Értelemszerűen nem tekintjük idetartozónak az olyan típusú változatokat, amikor bank polgári jogviszonyt hoz ugyan létre akár ügyfélként, de a polgári jogviszony tárgya független a banki feladatoktól és tárgya egészen más természetű. A bank ügyfélként jelenik meg egy adott szolgáltató vállalatnál, amikor olyan szolgáltatást rendel meg, hogy a bank banki feladatkör ellátásával összefüggően is lehet ügyfél, leggyakrabban abban az esetben, amikor egy másik bankkal, az annak a banknak a feladatkörébe tartozó banki tevékenység ellátása érdekében köt szerződést. Ilyenről van szó többek között akkor, amikor a bank a jegybankhoz fordul refinanszírozási kölcsönért, vagy amikor a pénzeszközeit más banknál helyezi el betétként stb. Másfelől pedig célszerű az ügyfélviszony megközelítése pozitív oldalról is. E vonatkozásban annak rögzítését tartjuk lényegesnek, hogy a bank és ügyfelek között akkor- jöhet számításba a bankügyleti tárgyban kötendő ügyfélviszony létesítése, ha a bank banki feladatot lát el...
Kategóriák: Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Lakossági bankügylet
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
I. LAKOSSÁGI BANKÜGYLETEK
5-[14]
   1.1. BEVEZETÉS
5-
      1.1.1. A lakossági üzletág fejlődése
7-8
         1.1.1.1. A lakossági bankpiac kialakulásának főbb állomásai
8
      1.1.2. Lakossági szolgáltatások
8-13
II. A LAKOSSÁGI PIAC SZEREPLŐI
15-28
   2.1. ÜGYFÉLCSOPORTOK
15-16
      2.1.1. Életciklus, megtakarítói viselkedés
15-16
   2.2. BANKOK ÉS MÁS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK
17-28
      2.2.1. Lakás-takarékpénztár
17-20
      2.2.2. Jelzálog-hitelintézet
20
      2.2.3. Posta
20-21
      2.2.4. Befektetési szolgáltatók
21-25
         2.2.4.1. Befektetési szolgáltatások
21-22
         2.2.4.2 A befektetési szolgáltatás tárgya, azaz a befektetési eszköz
22
         2.2.4.3. A lakosság részére végzett befektetési szolgáltatások
22-24
         2.2.4.4. Befektetési szolgáltatók
24-25
      2.2.5. Befektetésialap-kezelő szervezetek
25-26
      2.2.6. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak és magánnnyugdíjpénztárak
26-28
      2.2.7. Biztosítók
28
III. A PÉNZFORGALOM
29-[60]
   3.1. A PÉNZFORGALMI ÉS A LAKOSSÁGI BANKSZÁMLA
29-32
      3.1.1. A bankszámla jelölése és a nemzetközi bankszámlaszám
29-30
      3.1.2. A bankszámla felett rendelkezők bejelentése
31
      3.1.3. A bankszámlakivonat
31-32
   3.2. A FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSE
33-37
      3.2.1. Pénzforgalmi nyomtatványok
33-34
      3.2.2. A fizetési megbízások befogadása
34
      3.2.3. A fizetési megbízások teljesítésének sorrendje, függőben tartása és a részteljesítés
34-35
      3.2.4. A fizetési megbízások teljesítésének határidői
35-37
      3.2.5. Fedezetigazolás
37
   3.3. FIZETÉSI MÓDOK A BELFÖLDI PÉNZFORGALOMBAN
38-52
      3.3.1. Az egyes fizetési módok részletes szabályai
39-52
         3.3.1.1 Az egyszerű átutalás
39-40
         3.3.1.2. Csoportos átutalás
40
         3.3.1.3. Csoportos beszedési megbízás
40-42
         3.3.1.4. Azonnali beszedési megbízás
42-43
         3.3.1.5. Határidős beszedési megbízás
44
         3.3.1.6. Okmányos meghitelezés (akkreditív)
45
         3.3.1.7. Csekk
45-47
         3.3.1.8. Készpénzbefizetés bankszámlára
47-48
         3.3.1.9. Készpénzfelvétel a bankszámláról
48-51
         3.3.1.10. Pénzforgalmi betétkönyv
51-52
   3.4. A KÉSZPÉNZ FORGALOMBA HOZATALA
53-54
      3.4.1. A Magyar Nemzeti Bank emissziós tevékenysége
53
      3.4.2. A készpénzkibocsátás technikai feltételei
53-54
      3.4.3. Új címletek bevezetésének okai és feltételei
54
   3.5. KERESKEDELMI BANKI KÉSZPÉNZGAZDÁLKODÁS
55-57
      3.5.1. A készpénzgazdálkodás kvantitatív megközelítése
55
      3.5.2. A készpénzgazdálkodás kvalitatív megközelítése
56
      3.5.3. A bankjegyek védelméről
56-57
      3.5.4. A hamis bankjegyek és érmék esetén követendő eljárás
57
   3.6. ELSZÁMOLÁSFORGALOM
58
   3.7. ADATSZOLGÁLTATÁS
59
      3.7.1. Bankszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás
59
IV. A BANKKÁRTYA
61-89
   4.1. BANKKÁRTYA TÖRTÉNELEM
61-62
      4.1.1. Nemzetközi történeti áttekintés
61
      4.1.2. A bankkártya magyarországi története
62
   4.2. BANKKÁRTYÁK CSOPORTOSÍTÁSA
63-69
      4.2.1. Funkcionális csoportosítás
63-65
         4.2.1.1. Betéti kártya (Debit Card)
63-64
         4.2.1.2. Hitelkártya (Credit Card)
64
         4.1.1.3. Charge kártya
64-65
      4.2.2. A használhatóság és a nyújtott szolgáltatások szerint
65-66
      4.2.3. A kártya érvényességi köre és területi felhasználhatóság szerint
66
      4.2.4. A kártya mögött álló számla devizaneme szerint
67
      4.2.5. A kártya mögött álló számlatulajdonosi köre szerint
67
      4.2.6. Nemzetközi szervezethez való kapcsolódás szerint
67-69
   4.3. A BANKKÁRTYA ÜZLETÁG SZEREPLŐI
70-71
      4.3.1. Bankok
70
      4.3.2. Kártyabirtokos
70
      4.3.4. Elfogadóhely
71
      4.3.4. Vállalkozások
71
      4.3.5. Kártyatársaságok
71
   4.4. BANKKÁRTYÁVAL VÉGEZHETŐ MŰVELETEK TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSA
72-79
      4.4.1. A bankkártya technikai jellemzői
72
      4.4.2. Tranzakció típusok
73-74
         4.4.2.1. Vásárlás offline
73
         4.4.2.2. Vásárlás online POS-on
73
         4.4.2.3. Készpénzfelvétel POS-on kerszetül
73
         4.4.2.4. Készpénzfelvétel ATM-en (Automatic Teller Machine)
74
         4.4.2.5. Internetes vagy telemarketinges vásárlás
74
      4.4.3. A tranzakció engedélyezésének folyamata
74-75
      4.4.4. A tranzakció elszámolásának folyamata
75-77
         4.4.4.1. Az elfogadó és a kibocsátó bankok szerepe
77
         4.4.4.2. Az elfoadó (acquirer) bank
77
         4.4.4.3. Kibocsátó (issuer) bankok
77
      4.4.5. Chargeback
77-79
   4.5. A BANKKÁRTYÁT TÁMOGATÓ BANKI INFRASTRUKTÚRA
80-83
      4.5.1. Front-office berendezések
80-81
      4.5.2. Back-office rendszerek
81
      4.5.3. Bankkártya rendszerek
81-83
         4.5.3.1. Valósidejű autorizációs rendszer
83
   4.6. CHIPKÁRTYA
84-[90]
      4.6.1. A chipkártyák általános ismertetőjegyei
84-87
         4.6.1.1. Felosztásuk, csoportosításuk
84-85
         4.6.1.2. A memóriakártya
85
         4.6.1.3. Programozható kártya
85
         4.6.1.4. Az intelligens kártya
85-86
         4.6.1.5. Multifunkciós kártya
86
         4.6.1.6. Hibrid kártya
87
      4.6.2. Chipkártya alkalmazások
87-89
         4.6.2.1. Pénzügyi alkalmazások
87-88
         4.6.2.2. Kereskedelmi alkalmazások
88
         4.6.2.3. Igazgatási területek
88-89
         4.6.2.4. Biztonsági rendzserek
89
V. A PÉNZFORGALMI BANKSZÁMLA
91-[114]
   5.1. A PÉNZFORGALMI BANKSZÁMLA FOGALMA, VEZETÉSE
91
   5.2. PÉNZFORGALMI BANKSZÁMLA NYITÁSA
92-99
      5.2.1. Pénzforgalmi bankszámla nyitására jogosultak
92
      5.2.2. A pénzforgalmi bankszámla nyitásához szükséges okmányok
92-94
      5.2.3. A szükséges okmányok eredetisége
94-95
      5.2.4. A bankszámlaszerződés fogalma
95
      5.2.5. A bankszámla szerződés megkötése
95-96
      5.2.6. Képviseletre (cégjegyzésre) jogosultak és rendelkezésre jogosultak
96-99
      5.2.7. Ügyfél nyilvántartásba vétel
99
   5.3. BANKSZÁMLÁK FAJTÁI
100-102
      5.3.1. Pénzforgalmi bankszámla
100
      5.3.2. A pénzforgalmi bankszámlákhoz kapcsolódó alszámlák
101-102
         5.3.2.1. Fedezetre elkülönített számlák
101-102
         5.3.2.2. Lekötött betétszámla
102
         5.3.2.3. Hitel-alszámla
102
   5.4. PÉNZFORGALMI BANKSZÁMLÁVAL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSOK
103-105
      5.4.1. Pénzforgalmi bankszámlaszerződés módosítása
103
      5.4.2. Pénzforgalmi bankszámla áthelyezése más fiókba
103
      5.4.3. A pénzforgalmi bankszámla szerződés felmondása, a számla megszüntetése
104
      5.4.4. A bankszámla megszüntetés esetei
104-105
   5.5. ADATSZOLGÁLTATASI KÖTELEZETTSÉG
106-107
      5.5.1. Számlanyitáshoz és megszüntetéshez kapcsolódó adatszolgáltatás
106
      5.5.2. Bankinformáció
106-107
   5.6. A PÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
108-113
      5.6.1. A megbízások benyújtása
108
      5.6.2. Megbízások befogadása
109
      5.6.3. Aláírás és fedezetvizsgálat
109
      5.6.4. Megbízások teljesítése
109-112
      5.6.5. A bankot megillető követelések
112
      5.6.6. Bankszámlakivonat
113
      5.6.7. Könyvelési nap és értéknap
113
      5.6.8. Bankköltség, kamat
113
VI. BANKI MEGTAKARÍTÁSI TERMÉKEK
115-[136]
   6.1. A FOLYÓSZÁMLA
115
   6.2. BETÉTEK
116-135
      6.2.1. Fogalmi elhatárolások
116-118
      6.2.2. A takarékbetét fogalma és a takarékbetétkönyv
118-123
         6.2.2.1. A takarékbetétek fajtái
120-123
      6.2.3. Az átutalási betét és lakossági csekk
123-124
      6.2.4. A betét visszahívásának módja szerinti látra szóló, felmondásos és lekötött betétek
124-126
      6.2.5. A betétszerződés
126-127
      6.2.6. A betétek kamatozása
127-135
         6.2.6.1. Állandó (fix) kamatozású betét
128
         6.2.6.2. Változó vagy lebegő (floating) kamatozású betét
128-129
         6.2.6.3. Kamatszámítási módszerek
129-132
         6.2.6.4. Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM)
132-134
         6.2.6.5. Az egységesített értékpapír hozam mutató számítása
134-135
VII. BANKON KÍVÜLI MEGTAKARÍTÁSI TERMÉKEK
137-[146]
      7.1.1. Állampapírok
137-140
      7.1.2. Kötvények, részvények
140-141
      7.1.3. Tőzsdei ügyletek
141-142
      7.1.4. Befektetési jegyek
143-144
      7.1.5. Biztosítási termékek
144-145
VIII. HITELNYÚJTÁS ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM
147-[182]
   8.1. A LAKOSSÁGI HITELEZÉS SAJÁTOSSÁGAI
147-152
      8.1.1. A lakossági kölcsönnyújtás jellemzői
147-149
      8.1.2. A fogyasztási hitelek jellemzői és formái
149-152
         8.1.2.1. A folyószámlahitel
150
         8.1.2.2. A személyi hitel
151
         8.1.2.3. A lehívásos hitel
151
         8.1.2.4. Részletfizetéses hitel
151-152
   8.2. ADÓSMINŐSÍTÉS
153-156
   8.3. BIZTOSÍTÉKOK
157-160
   8.4. TÖRLESZTÉS, HITELFIGYELÉS
161-165
      8.4.1. Törlesztési módszerek
161-164
      8.4.2. Hitelfigyelés
164-165
   8.5. HITELDÍJ
166-171
      8.5.1. A teljes hiteldíj-mutató
166-171
   8.6. FOGYASZTÓVÉDELEM
172-181
      8.6.1. Nemzetközi kitekintés
172-173
      8.6.2. A fogyasztóvédelem alapelvei
173-176
      8.6.3. A magyar fogyasztóvédelmi törvény
176-177
      8.6.4. Fogyasztóvédelem a hitelintézeti és a tőkepiaci törvényben
177-180
      8.6.5. A tőkepiaci törvény
180-181
IX. EGYES HITELTÍPUSOK
183-258
   9.1. FOLYÓSZÁMLAHITEL
183-194
      9.1.1. A folyószámlahitel fogalma
183-184
      9.1.2. A folyószámlahitel-keret célja, feltételei
184-186
         9.1.2.1. A folyószámlahitel-keret
184-185
         9.1.2.2. A hitelkeret célja
185
         9.1.2.3. Általános kondíciók
185-186
      9.1.3. A folyószámlahitelek különböző típusai
186-188
         9.1.3.1. Fogalmi elhatárolások
186-187
         9.1.3.2. A hitelkeret meghatározása
187-188
      9.1.4. A hitelnyújtás folyamata
188-189
      9.1.5. A hitelkezeléssel kapcsolatos feladatok
189-192
      Példa: az OTP folyószámlához kapcsolódó hiteleinek jellemzői
192-194
   9.2. SZEMÉLYI KÖLCSÖN
195-204
      9.2.1. Bevezetés, fogalmi elhatárolások
195-196
      9.2.2. A személyi kölcsön célja, általános kondíciói
196-200
         9.2.2.1 A kölcsön összege
196-197
         9.2.2.2. A hitel díja
197
         9.2.2.3. A személyi hitel igénylésének általános feltételei
198-199
         9.2.2.4. A személyi hitel igénylésének különleges feltételei
199-200
      9.2.3. A kölcsönnyújtás folyamata
200-201
      9.2.4. A hitelkezeléssel kapcsolatos feladatok, monitoring
201-203
      Gyakorlati példák a személyi hitelek különböző típusaira
204
   9.3. ÁRUHITEL
205-215
      9.3.1. Az áruhitelezés tendenciái
205-206
      9.3.2. Az áruhitelezés fogalma
207-209
         9.3.2.1. Az áruvásárlási hitelek általános kondiciói
207-208
         9.3.2.2. A finanszírozott termékek köre
208-209
      9.3.3. Az áruhitel igénybevételének módja
209-210
         9.3.3.1. Közvetlen (bankfiókban történő ügyintézéshez kötött), ill.közvetett (a kereskedő üzlethelyiségén keresztül lebonyolított) finanszírozás
209-210
         9.3.3.2. Az áruhitel kihelyezésének lebonyolítása
210
      9.3.4. Hitelbírálat és lebonyolítás
211-214
         9.3.4.1. A hitelbírálat
211
         9.3.4.2. Scoring (pontozásos) rendszer
211-213
         9.3.4.3. Lebonyolítás
213-214
      9.3.5. A szerződött kereskedő
214-215
         9.3.5.1. A kereskedővel szemben támaszott követelmények
214-215
   9.4. LOMBARDHITEL
216-233
      9.4.1. A lombardhitel történetéből
216-220
      9.4.2. A lombardhitel fogalma, jellemzői
221
         9.4.2.1. A lombardhitel fogalmi meghatározása
221
         9.4.2.2. A lombardhitelek célja
221
      9.4.3. Likviditási vagy befektetési célú lombardhitel
221-223
         9.4.3.1. Likviditási célú lombardhitel
221-222
         9.4.3.2. Spekulációs (befektetési célú) lombardhitel
222
         9.4.3.3. A befektetési célú lombardhitel kockázatai
223
      9.4.4. A lombardhitelek biztosítéka
223-225
         9.4.4.1. A lombardhitel szempontjából fontosabb értékpapírok
224-225
      9.4.5. Az értékpapírok beszámítási értéke, a fedezeti árfolyam
225-227
         9.4.5.1. A fedezeti árfolyam meghatározása
226-227
      9.4.6. Az igénybe vehető hitel mértéke
227-231
         9.4.6.1. Hagyományos hitelezés
228-229
         9.4.6.2. Margin típusú hitelezés
229-231
      9.4.7. A hitelnyújtás folyamata
231-232
      9.4.8. A lombardhitelek általános kondíciói
232-233
   9.5. LAKÁSHITELEK
234-258
      9.5.1. Általános fogalmi bevezető
234-235
      9.5.2. A lakáshitelek igénybevételének feltételei
235-237
      9.5.3. A lakásfinanszírozási lehetőségek
237-244
         9.5.3.1. A magyarországi lakáshelyzetről általában
237-238
         9.5.3.2. A jelenlegi lakásfinanszírozási lehetőségek
239-241
         9.5.3.3. Jelenlegi standard lakossági benktermékek
241-242
         9.5.3.4. A hitelek egyéb jellemzői
242-244
      9.5.4. Az állami támogatások rendszere
244-247
         9.5.4.1. Támogatások magánszemélyek számára
244-247
      9.5.5. Banktermékek értékesítése
247-250
         9.5.5.1. A hitelezési folyamat bemutatása
248-250
      9.5.6. Piaci kamatozású lakáshitelek
250-252
         9.5.6.1. Általános feltételek
250-252
      9.5.7. Az egyes hitelcélok sajátosságai
253-257
         9.5.7.1. Lakás vásárlása
253-255
         9.5.7.2. Lakás építése
255-256
         9.5.7.3. Lakóingatlan bővítése, korszerűsítése, felújítása
256-257
      9.5.8. Jelzáloghitel
257-258
X. VAGYONKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
259-270
   10.1. VAGYONKEZELÉS
259-260
      10.1.1. A vagyonkezelés fogalmi keretei
259-260
   10.2. PORTFOLIÓKEZELÉS
261-262
      10.2.1. Kötött és szabad felhatalmazású portfoliókezelés
262
   10.3. PRIVATE BANKING
263-267
      10.3.1. A private banking külföldön kialakult gyakorlata
264-267
         10.3.1.1. Intézmények
264-265
         10.3.1.2. A személyi bankár
265-266
         10.3.1.3. A privát banki szolgáltatási kör
266-267
   10.4. EGYÉB VAGYONKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
268-270
      10.4.1. Széfbérlet
268
      10.4.2. Letétek kezelése és őrzése
268-269
      10.4.3. Bankügynöki tevékenység
269
      10.4.4. Bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás
269-270
Felhasznált irodalom
271-272
Mellékletek a lakossági bankügyletekhez
[273]-358
Tartalomjegyzék
359-363
Kolofon
Kolofon
Hátsó borító