A pécsi egyetemalapítás 600. évfordulójára : (1367-1967)

1967 centenáris évforduló volt a magyar felsőoktatás történetében. I. Lajos király 600 évvel előbb alapította a pécsi egyetemet. Az alapítás nem volt egyedülálló Közép-Európában, hanem beleilleszkedett a közép-európai országok uralkodóinak egyetemalapítási rendszerébe. Az alapítások IV. Károly cseh királynak 1348. évben a prágai egyetemet létesítő aktusával kezdődtek. Néhány évvel később a szomszédos államok uralkodói is önállóan kívánták országaikban az egyetemi oktatást megvalósítani. Ennek során alapította Nagy Kázmér lengyel király 1364-ben a krakkói egyetemet s egy év múlva Albert osztrák herceg a bécsi Universitast. I. (Nagy) Lajos magyar király már 1360-ban gondolt egyetemalapításra s ennek érdekében levelezett Carrara páduai herceggel, hogy engedje át — nyilvánvalóan az egyetem szervezésére — Bartalommeo Piacentini páduai egyetemi tanárt. Az alapítás ekkor még nem realizálódott. Néhány év múlva, 1367-ben a király — egykori kancellárja — Vilmos pécsi püspök segítségével az ország akkor legsűrűbben lakott déli részén, Pécsett állította fel az egyetemet, s annak szervezésére most már a püspök hívta meg barátját, Bolognai Galvano páduai jogi professzort, akit anyagilag gazdagon ellátott, s aki egyben a püspök jogi tanácsadója is lett. Több oklevelet ismerünk ez időből, melyek utalnak Bolognai Galvano pécsi tartózkodására, s itteni szerepére az egyetemalapítással kapcsolatban. A közép-európai egyetemalapítások évfordulói az érdekelt országok mindegyikében nagy visszhangra találtak, s a 600 éves jubileumok alkalmat adtak arra, hogy a világ tudományos életének figyelmét jubileumi ünnepségekkel ráirányítsák ez országok kultúrfejlődésére, ugyanakkor a jubileumok lendületet adtak mindenütt az egyetemtörténeti kutatásoknak is. Viszonylag csendes keretek között folyt le a II. világháborút követő még nem konszolidált időszakban a prágai 1948. évi jubileum, irodalmi eredményei azonban jelentősek.1 Nagyobb visszhangja volt az 1964. évi krakkói jubileumnak. 2 és az 1965. évi bécsi jubileumnak.3 Ezután következett időrendben a pécsi jubileum. Magyarországon a jubileumi ünnepségek előkészítésében bizonyos problémát okozott, hogy a középkori pécsi egyetem működése a másfél százados török uralom következtében a mohácsi vész után feltétlenül megszűnt, sőt az eddigi kutatások szerint az egyetem kiépítése már a 15. század elején megtorpant, s attól kezdve a mohácsi vészéig legfeljebb mint főiskola működhetett.4 További probléma volt, hogy az egyetem a török uralom megszűnése után sem támadt fel, bár a 18. század során Klimó pécsi püspök több erőfeszítést tett az egyetem visszaállítására, a század végétől kezdve pedig Pécs városa — különösen a szabad királyi városi rang elnyerése után igyekezett újra egyetemet, vagy legalább főiskolát szerezni.