A rajz tanítása corvina logo

Szerző: Soltra Elemér
Cím: A rajz tanítása
Sorozatcím: Tanárképzõ fõiskolai tankönyvek
Megjelenési adatok: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. | ISSN: 0324-5284 | ISBN: 963-19-4578-2

coverimage A látásnevelés - akárcsak a pedagógia bármely területe - igen bonyolult, összetett. Elemzéséhez bárhol fogunk is hozzá, mindenütt bonyolultságával találjuk magunkat szembe. Minden felmerülő összefüggés úgy kapcsolódik egy másik összefüggés rendszeréhez, mint egy folyamat egyik eleme a másikhoz. Mindennek van előzménye, és mindennek van következménye. - Bármely elemét óhajtjuk tisztázni, ahhoz feltétlenül szükséges más elemek tisztánlátása. Nincs reményünk arra, hogy úgy kezdjük el tárgyalni dolgainkat, hogy azokat valamilyen fundamentális alapokról indulva fokozatosan építjük fel és össze kifogástalan pontossággal, hanem arra kell számítanunk, hogy egy-egy fogalom vagy kategória menet közben válik gazdagabb tartalmúvá és pontosabban körülírttá. Sok-sok szituációban és összefüggésben használva teljesedik ki ezeknek gazdagsága. Jóllehet nem teljes és pontos tartalmú egyik vagy másik fogalmunk, mégis használnunk kell őket, abban bízva, hogy a későbbiekben tartalmuk kiteljesedik és pontosodik. A problémánknak csupán egyik eleme a fogalmak ilyen-olyan tartalma, esetleges pontatlansága ; a másik lényeges része az, hogy mindjárt az elején összefüggéseket, folyamatokat is keli látnunk. Ezért látszik célszerűnek az, hogy munkahipotézist állítsunk fel, amely menet közben igazolódik vagy pontosodik. Munkahipotézisünk voltaképpen egy folyamat vázlata: a látva-rajzolva-festve-mintázva megismerő ember cselekvésváz laté; ez egyszerre látási-megismerési cselekvések sorát, munkavariációk sorát, alkotó cselekvések és magasabb szintű élmények átélésének sorát jelenti. Mélyebb, belső összefüggéseit tekintve ez az akcióvázlat idegrendszeri-pszichológiai folyamatoknak egymásra épülését jelenti. A megismerés értelmében érzelmi affinitást és értelmi elsajátítást tartalmaz. Végtermékét, eredményét tekintve pedig képi és fogalmi gondolkodást, a vizuális és verbális nyelv megfelelő módon és megfelelő helyen való alkalmazását, végső soron az esztétikai és a tudományos tükrözésben végbemenő gondolkodási rendszert.
Kategóriák: Neveléstudomány, Képző-, vizuális művészet
Tárgyszavak: Vizuális nevelés, Rajztanulás, Rajztanítás, Rajzoktatás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Sorozati címlap
Címlap
Impresszum
Tartalom
[5]
Munkahipotézis
[7]-[20]
A vizuális rendszer működése - A látás fizikai feltételei
[21]-32
   A fény jellemzői
23-25
      A fény és a szem
23-25
   A látótér és a tekintési tér
26
   A szem szerkezete
26-[29]
   A pupilla működése
30
   A retina szerezete
30-32
   Összefoglalás
32
A látás idegi felépítése I.
[33]-40
   A látás idegrendszere
35
   A fény érzékelése
35-37
   A színlátás alapjai
38-39
   A színlátás zavarai
39
   Összefoglalás
40
A látás idegi felépítése II.
[41]-46
   A retina és az agy kapcsolata
43
   Az agyféltekék és kapcsolatuk
44-45
   Összefoglalás
46
A belső kép szerveződése az agyban I. - A formaészlelés
[47]-56
   A kép szerveződése az agykéregben, a forma észlelése
49
   Hasonlóság-azonosság-különbözőség - A „jó folytatás”
49-52
   A többértelműség
53-55
   Összefoglalás
56
A belső kép szerveződése az agyban II. - A térészlelés
[57]-62
   A térészlelés; a vizuális mélység problémája
59
   Akkomodáció
59
   Konvergencia
59-[60]
   A retinális diszparitás
61
   Mozgásos diszparitás
61-62
   Összefoglalás
62
Folyamatok a központi idegrendszerben
[63]-[72]
   A tanulás
65-66
   Az emlékezés
66-68
   A felejtés
69
   Figyelem és beállítódás; motivációs mechanizmusok
69-[72]
Az alakító-alkotó gondolkodás
[73]-79
   A képzelet
75-76
   A művészi képzelet
76
   A méretbeli különbségek kiemelése
76
   A tipizálás módszere
77-78
   Pedagógiai konzekvenciák
78-79
   Összefogalás
79
A megismerés
[81]-90
   A gondolkodás, mint a legfelső analízis és szintézis folyamata
[83]-84
   A lényeg kiemelésének tudományos és művészi útja
84
   Az általános és az egyes dialektikája a tudományban és a művészetben
85-86
   A tükrözés
87-90
   Összefoglalás
90
Világunk két arca
[91]-100
   Az organikus-érintetlen természet és az anorganikus-humanizált természet
94
   A ritmus, az arány és a szimmetria
95-100
   Összefoglalás
100
Alkotó gondolkodás a vizuális gondolkodásban
[101]-114
   A kreativitás és a vizuális gondolkodás
103-109
      Vázlatok-tanulmányok - A képterv
103-106
      A redukció folyamata
107
      A magyarázó rajzok
108
      A műszaki ábrázolás
108-109
   A kép szemantikai és esztétikai üzenete és az üzenet befogadása
110-113
   Összefoglalás
114
A vizuális rendszer működése a tantárgy keretei között; tantárgyszerkezeti meggondolások
[115]-122
   A vizuális rendszer működésének tulajdonsága, a működés ráillesztése a tantárgy szerkezetére
117
   A tantárgy szerkezeti modelljének kialakulása
118-119
   A vizuális rendszer és a tantárgy szerkezete
120-121
   Integrálódási folyamat az egymásraépülés folytán
121-122
A vizuális ábrázolás nyelvezete
[123]-190
   A tulajdonságugrás törvénye
125
   A sötét-világos kontrasztja
125-127
   A faktúrák kontrasztja
128-131
   A tárgy és árnyékának kontrasztja
131-[132]
   A fény-árnyék törvénye
[132]-137
      Reflex az árnyékban
134-137
   A szín
138-188
      A színek rendszerezése
138-143
         A nemzetközi színmérő rendszer, a CIE
139-140
         A szintestet meghatározó fogalmak
140-143
   A színek hatása
143-145
   A színtest származtatása
145-154
   A szinoid
154-181
   A színkontrasztok
181-183
   A színek harmóniarendszereiről
183-[185]
      A harmóniák helyes értelmezése
184-[185]
   A szín képi értelmezése
186-187
      A színelmélet és a festés
186-
      A fény-árnyék szerepe a képépítésben
187
   Összefoglalás
187-188
   A formakontrasztok
188-189
   Összefoglalás
189-190
A vizuális jelrendszer alapjai
[191]-224
   A pont
193-194
   A vonal
195-199
   A folt
200-[212]
   Összefoglalás
213
   A vizuális jelrendszer a plasztikában
214-223
      A tömeg, a külső forma és a belső forma
214
      A fény-árnyék és a plasztika
214-223
      Összefoglalás
223-224
A vizuális értelmezés folyamatai
[225]-257
   A forma értelmezése és képpé kompomálása
236-238
   A tér értelmezése és szerepe a kép kompozíciójában
239-250
   A mozgásváltozás értelmezése
251-256
   Összefoglalás
257
A tananyagszerkesztés alapelvei
[259]-[266]
   A tananyag konstruálásának alapja a tantárgyspirál
261
   A munkafolyamat fogalma
262-263
   A tananyagszerkesztés alapelvei
264-[266]
Néhány fejlődéslélektani kérdés
[267]-[302]
   A megismerés fogalma és fejlődése
269-281
   Az emlékezet fejlődése
282
   Az elvont gondolkodás fejlődése
283-284
   A játék és a játékosság
284-285
   A képességekről
286
   A vizuális alkotóképesség tényezői
287-[291]
   Az élmény szerepe a látásnevelésben
292
   A személyiség és a nevelés alternatívái
293
   A tanítás-értékelés
294-300
      Az ismeretközvetítő pedagógia magatartás modellje
294-298
      A teljesítmény értékelésének elvei
299-300
   Összefoglalás
300-301
A tananyag szerkesztése - Tanmenetkészítés
[303]-[326]
   A tananyagszerkesztés szempontjai
305-[326]
Az óratervezés szempontjai
[327]-350
   Az óratervezés szempontjai
329-330
   Az oktatás és a nevelési cél
330-333
      Az egyes munkafolyamatok óráinak tervezése
330-333
   A nevelési feladatok megfogalmazása
333
   A pályaalkalmasságra való nevelés lehetőségei a rajzórán
334
   Az óra szerkezete
334
   A munkafolyamatok táblái
335-339
   Egymásra épülések
340-344
   Szinttablók
345-350
A műelemzésről
[351]-384
   A műelemzés szempontjai
353-355
   Az épület
355-360
   A szobor
361-364
   A kép
365-369
   A népművészeti tárgy
370-374
   Az ipari, iparművészeti forma
375-[383]
   Összefoglalás
384
Irodalomjegyzék
385-386
Kolofon
Hátsó borító