Fáy András meséi, különös tekintettel a műfaj- és kortörténeti vonatkozásokra

Fáy András összes müvei, a gazdasági és társadalmi vonatkozásinak közül különösen: „Próbatétel a mái nevelés két nevezetes hibáiról. 1816. Emlékirat 1825-ből. (Részletesen ismertetve Badics F. Fáy András életrajzában.) „Nőnevelés és nőnevelő intézetek hazánkban.“ 1840. „Összeállítások a haza legközelebbi teendői körül.“ 1846. „Az életbiztosító intézet.“ 1848. Fáy szépirodalmi müvei közül különösen: „Friss bokréta, mellyel hazájának kedveskedik Fáy András.“ 1818. „Kedvcsapongások. 1—11.“ 1824. „A Bélteky Ház.“ 1832. „Búzavirágok és kalászok.“ 1853, „Jávor orvos.“ 1855. „A szutyogfalviak.“ 1857. Eredetileg valamennyi mű első kiadását használtam, de ebben az értekezésben a Meséknek a Kis Nemzeti Muzeum sorozatában megjelent kiadását (1874.), a Bélteky Ház- nak a Magyar Regényírók sorozatában megjelent (1908.) kiadását voltam kénytelen idézni, miután az eredeti kiadásokhoz nem tudtam hozzájutni. 2. A Fáy Andrásra vonatkozó müvek közül első sorban: Badics Ferenc: „Fáy András életrajza.“ 1890., azonkívül Findura Imre: „Fáy András élete és művei.“ 1888. Erdélyi Pál: „Fáy András.“ 1890. Balkányi Balogh Szi- lárd: „Aesopus és Fáy meséi.“ 1891. voltak forrásaim. 3. Az oktató mese történetére vonatkozó és felhasznált művek; Kálmán Sámuel: „A magyar fabula története.“ Budapest (évszám nélkül). Dr. Koltai Virgil: „Az oktató mese.“ 1901. Major Károly: „A magyar ezópi meseírás." 1884. Szántó József: „A magyar aesopusi mese.“ (Váci főgymn. értesítője 1883=—-84.) 4. A tárgyalt írókra vonatkozólag a következő müvek szolgáltak forrásul: Barbarics L. R.: „Péczeli J., mint meseíró.“ Philologiai Közlöny 1881. Ember Nándor: „A magyar oktató mese története 1786-től 1807-ig.* Iro- dalomtörténeti Közi. 1918. Heltai Gáspár: Aesopusi meséinek kiadása a Régi Magyar Könyvtár sorozatában (4. sz.). Szász Károly: „Az aesopi me- séről.“ Budapesti Szemle 1874. Zoltvány Irén: Tanulmánya Czuczor Ger- gelyről, a költő müveinek teljes kiadása előtt. 1899- Kosztolányi Zoltán: „Vitkovics Mihály élete.“ 1901. Mikes Leveleskönyvének a Remekírók Ké- peskönyvtárában megjelent kiadását használtam. Azonkívül felhasználtam a tárgyalt Íróknak szövegközben közöli kiadású műveit. 5. A különösebben kortörténeti vonatkozású tanulmányok közül főleg a következőkéi használtam: Ballagi Géza tanulmányait, különösen „A reaktió“, „A közgazdasági élet“, „A vis inerliae“, „Az 1825—27-iki országgyűlés“ c. tanulmányokat, (A Magyar Nemzet Története IX. köt.) Beöthy Zsolt: „A szépprózai elbeszélés.“ 1879. Beöthy Zsolt: „Romemlékek.“ 1923, Berzeviczy Gergely Müveit, különösen a „Közgazdaságról“, a „Parasztról“, „Magyarország kereskedelméről és iparáról“ c. tanulmányokat. (Gaál Jenő kiadásában és fordításában, 1902.) Concha Győző: „Az 1790-es évek reformeszméi és előzményeik.* (Olcsó Könyvtár.) Eckhardt S.: „A francia forradalom eszméinek elterjedése Magyarországon.“ Eötvös József Müvei, különösen XI. k. (Révai.) Gyulai Pál Emlékbeszédei. (Franklin, 1914.) Horváth János: „Petőfi.“ (Pallas, 1922.) Gyulai Pál: „Vörösmarty életrajza.“ 1865. Imre Sán- dor: „A néphumor a magyar irodalomban.“ 1890. Kölcsey Ferenc Minden Munkái. Különösen XX. k. (Franklin 1886.) Lessing Werke. (Cotta kiadása.) Radnai Oszkár: „Aesthetikai törekvések Magyarországon.“ (Olcsó Könyvtár.) Taine; „La Fontaine.“ Lyka Károly: A Táblabíró Világ Művészete. Széchenyi műveinek („Hitel“) a Magyar Remekírók sorozatában, részben a Magyar Történelmi Társulat kiadásában (Önismeret IX.) megjelent kiadáfl felhasznált müvek jegyzéke.