A függőleges tagoltság hatása a Mátra és Bükk népességének sűrűségére corvina logo

Szerző: Kohajda Margit
Cím: A függőleges tagoltság hatása a Mátra és Bükk népességének sűrűségére
Sorozatcím: Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis ; 11.
Megjelenési adatok: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, Pécs, 1929.

coverimage Az ember és a táj kapcsolatában a domborzat mint önálló hatóerő szerepel. Míg a síkság nagy egyhangúsága a benépesülés egyöntetűségét mozdítja elő, addig a hegyvidék a változatos éghajlati, termelési viszonyok következtében a benépesülést irányítja és változatos népsűrűségű területeket teremt meg. A hegyvidék változatos benépesülésének képével, a népesség vertikális» elrendeződésével, eddig hazánkban csak kevesen foglalkoztak, Prinz (Magyarország oknyomozó földrajza, 1914) nagy számokban az ország lakosságának szinti eloszlásáról közöl adatokat. K. Szabó Pál a Mecsek hegység népsűrűségi viszonyait tárgyalja (Adatok Pécs környékének település-földrajzához, 1926). így a részlettanulmányok szórványos volta miatt kevéssé ismerjük még Magyarország hegyvidékeinek sajátos benépesülési képét. Könyvem is ilyen részlettanulmány, Mátra- és Bükk-hegyvidékére vonatkozólag. Az említetteken kívül munkám elkészítésénél még a következő műveket vettem irányítóul: Prinz Gyula: Magyarország földrajza 1926. Cholnoky Jenő: Az emberföldrajz alapjai. 1922. Pezenhoffer Antal: Demográfiái viszonyok befolyása a nép szaporodására. 1922. Statisztikai közlemények: 1910—1920. | A területet 20-as ízohipszák szerint övekre osztottam fel. Az 1910-es statisztika szerint megállapítottam a lakosság teljes számát s a terület nagyságát katasztrális holdakban. Megállapítottam az egyes övék középsűrűségét s az 1 km.2-re eső középsűrűségét. Az öv középsűrűségével összehasonlítva megjelöltem a + és — anomáliákat, továbbá az anomáliákat százalékértékben. A — anomáliákat a lakosság tényleges számához hozzáadva s a + anomáliákat abból levonva, megkaptam a lakosság rectifícált számát, A feltűnő nagy anomáliák csoportjába soroztam azokat a városokat és falukat, amelyek a Mátra-Bükkvídék átlagos középsűrűségénél : a négyzetkilométerenkinti 83 lakosnál 50%-al nagyobb (125), vagy 50%-al kisebb (41) középsűrűséget tüntetnek fel. Ezeknél külön-külön is rámutattam azon okokra, melyek a nagy anomáliát előidézték.
Kategóriák: Földtudományok
Tárgyszavak: Természetföldrajz, Specimina, Bükk, Mátra, Demográfia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék