Vizsgálatok néhány aromás nitroso- és nitrovegyület reductiojáról

Az ammoniumchlorid-oldatnak magnesiumot oldó hatása már Wöhler előtt ismeretes volt, 2 NH4Cl+Mg = MgCl2+2 H +2NH3 de az eközben fejlődő hydrogen csak az utóbbi időben nyert alkalmazást reduktios célokra. L. Zechmeister és P. Rom dolgozott ki először olyan eljárást, mely a magnesium és ammoniumchlorid egymásra hatásánál fejlődő hydrogent nitro-vegyületek redukálására alkalmazza. A módszer lényege az, hogy a redukálandó anyag methyl-alkoholos oldatához telített aminoniumchlorid-oldatot és szeletekre aprított (0.5 cm) magnesiumot adunk. A reduktio hevességétől függően, hűtött vagy melegített oldatról a fém eltűnte után edesztilláljuk a methylalkoholt. A methylalkoholtól megszabadított, vízzel hígított és lehűtött oldatból a reduktios termék kiválik. A nyerstermék tisztítása esetenként különböző, ugyancsak egyes esetekben az anyag természetéhez viszonyítva, az eljáráson is kisebb-nagyobb változtatások alkalmazhatók. Az eljárás egyszerű és minden tekintetben könnyen kezelhető, éppen ezért más vegyület-csoportok redukálására is alkalmasnak mutatkozott. — Részemről elsősorban aromás nit-roso-vegyületek redukálását és ezzel kapcsolatban a nitro-cso-port reduktiojára vonatkozó ismereteinknek kibővítését tűztem ki célul. Az első nitroso-vegyületet 1874-ben Baeyer állította elő (nitrosonaphtalin). Ezután többen foglalkoztak a nitroso-vegyületek előállításával, sajátságaival, az oroszlánrész azonban Bamberger nevéhez fűződik. E termékek rendkívül könnyen bomló, reaktióképes vegyületek. Oldatban intenzív zöld színűek és monomolekulári-sak, szilárd állapotban fehér színűek és bimolekulárisak. Elég könnyen redukálhatok. A reduktiós termék legtöbbször (esetenként különböző melléktermékektől kísérve) azoxy-, ritkábban azo-vegyület. Legtypikusabb reaktiójuk, hogy arylhydroxylaminokkal azoxy-vegyületté kondenzálódnak. Az arylhydroxylamin ebben az esetben redukálószer szerepét tölti be. Ezen reaktió oly quantitativ folyik le, hogy Bamberger és munkatársai7 számos nitroso-vegyületet redukáltak ily módon azoxy-vegyületté (o-, m-azoxytoluol, stb.). O. Fischer és L. Wacker8 phenylhydrazint használtak redukálószerül, alkoholos vagy aetheres közegben. E módszer: amint, azoxy- és azovegyületet eredményezett. Pl. nitrosodi-methylanilin és Phenylhydrazin aetheres oldatban p-azoxy-dimethylanilint; alkoholos oldatban dimethylphenylendiamint, dimethylamidodiphenylamint és kevés azodimethylanilint szolgáltat. Nitrosophenol és phenylhydrazinból aetheres oldatban p-amidophenol és p-azoxyphenol keletkezik.