Condensatiok az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesium-methylattal

A synthetikus chemía különféle fontos eredményeit a festékek, gyógyszerek, illatos anyagok és más értékes természetes produktumok mesterséges előállításában elsősorban a conden-satiós módszereknek köszönheti, amelyek fontos szerepet játszanak a növény- és állatvilágban is. A „condensatio" fogalma a chemiai irodalomban még ma sem egységes jelentőségű. Tisztán physíkailag, a szó valódi értelmének megfelelően, condensatio alatt sűrűsödési folyamatokat értenénk. Eszerint vegyfolyamatoknál is csak akkor szabadna condensatióról beszélni, amikor térfogat-csökkenés áll be, tehát ha a molekulák száma megapad. Ez következik be additiós folyamatoknál és a polymerisatiónál. Kétségkívül logikus lenne azért ezt a két reactio-typust a condensatio fogalma alá foglalni, amint az gyakran meg is történt. Azonban mindinkább elterjed a fogalomnak oly folyamatokra való korlátozása, melyeknél ugyan szintén új atom-kapcsolódás következik be, de azonkívül elemek (pl. H2, 02, N2), vagy egyszerű vegyületek (pl. H20, CaHöOH, HC1, C02) is megjelennek a végtermékek között. Háromféle condensatiót lehet megkülönböztetni aszerint, hogy ugyanazon, vagy különböző molekulákon, vagy egy molekulán belül játszódik-e le a folyamat. Jelen munkámban célul tűztem ki az aliphás, hydroaromás és heterocyklikus sor tagjainak különböző molekulák közötti condensálását, magnesium-methylat hatása alatt. A condensatiók sima lefolyásához rendszerint hozzátét-anyag-ra, ú. n. condensáló szerre van szükség. A magnesium-methylatot E. Szarvasy fedezte fel, majd N. Bjerrum és L. Zechmeister foglalkoztak behatóbban vele. Az organikus chemiában mint redukáló szer1 nyert először gyakorlati alkalmazást. Újhelyi E.4 és a jelen munka eredményei szerint, azonban condensáló szerül is használható. E tulajdonságát főkép vízelvonó képességének köszönheti. Esterekkel végzett kísérleteknél a condensatióval egyidejűleg bizonyos esetekben átesterifikálás is történik, ami szintén a Mg(OCH3)2, hatásának tulajdonítható. Ha a condensáló szer hatása közönséges chemiai folyamat, úgy a legjobb eredményt stöchiometriai mennyiség, vagy felesleg alkalmazásával érhetjük el, míg katalytikus condensatio esetén kis mennyiség is elegendő. Azonban éles határt nem lehet a kettő között vonni, mert mint kísérleteim is mutatják, egyes esetekben (pl. isatin + malon-nitril; furfurol + malon-amid) egészen kevés magnesium-methylat elegendő, más esetekben pedig (pl. oxalester + aceton; malonester + acetaldehyd) molekuláris mennyiségben kell alkalmazni a methylatot, különben csak rosszabb termeléssel, vagy egyáltalán nem következik be az átalakulás. A condensáló szer mennyiségén kívül a vízelvonás létrejöttének, tehát a termelés emelésének tényezői még: hőmérséklet, oldószer, időtartam és concentratio. Kísérleteim folyamán mindezen szempontokat figyelembe véve, igyekeztem jó kitermeléseket elérni.