Nagykanizsa város településföldrajza

1931 nyarán a bécsi Kriegsarchivban Nagykanizsára vonatkozó térképeket lemásoltam és a hadijelentéseket is átböngésztem. A Hofkammerarchiv és a Statsarchiv okmányköteteiben is kerestem Nagykanizsára vonatkozó adatokat. Azután Budapesten a Magyar Országos Levéltár és a Nemzeti Muzeum aktáit is átkutattam. Emellett otthon a városban található anyagot is mind átvizsgálgattam és a magyar okmánytárak és közéleti nagyságok levelezéseit is átböngésztem anyagszerzés céljából. Így sikerült tetemes anyagot összeszednem, amelyből azután lassanként kialakult Nagykanizsa településföldrajza. Nagy könnyebbségemre szolgált, hogy mesterem, Dr. Prinz Gyula egyetemi ny. r. tanár iskoláinak egy részét Kanizsán végezte. Sok utmutatást adott és számtalan súlyos problémán átsegített. E helyen mondok érte meleg köszönetet, Magyarország városait három csoportba oszthatjuk: 1. azok, melyek kezdettől fogva városias településből fejlődtek nagyra, 2. a kolonista városok, 3. azok, amelyek más funkcióju településből (főleg falusi) fejlődtek várossá, Nagykanizsa érdekes helyet foglal el ebben a csoportosi-iásban. A török uralom terjeszkedésével elsőrangú védelmi helyzete erős stratégiai ponttá emelte. Megépült a hatalmas mocsárvár, mellette a város. A város a hadjáratok alatt elpusztult. A török uralom után a vár mellett megjelenik egy nagyobb falu a vár védelme alatt a várlakosság ellátására. Ezután hatalmi szóval lerombolják a várat és a váraljai falu lakossága között lassan differenciálódás lép fel, majd a falu testén belül egy rész pontosabb területi elkülönités nélkül várossá alakul át. Vizsgáljuk meg először a tájat, a természet adottságait, majd az ember tájat alakitó kulturális munkáját.| Nagykanizsa megyei város, azelőtt rendezett tanácsú, a Balaton délnyugati csücskétől DDNy-ra mintegy 37 km.-re fekszik, a greenwichi számítás szerint a keleti hosszúság 16 foka, 49 perce és északi szélesség 46 fok, 27 percén Zalamegyéiben. Területe sokszőgalaku, 12.930 kat hold. Kétharmad részben zalai községekkel határos, Bajcsa, Szepelnek, Sormás, Homokkomárom, Palin, Bakónak, Nagyrécse és egyharmad résziben somogymegyei községekkel, Somogyszentmiklós és Bagola-sánc községgel. Ez a közigazgatási szél helyzet az 1870-es évektől kezdve korlátozóan hat a város fejlődésére. A város környékén dimbes-dombos táj bontakozik ki előttünk. A táj felszínéhez alkalmazkodva, a mezőgazdaság differenciálódása jelenik meg, megművelt szántóföldek, erdők, rétek váltakoznak mindenfelé, a legelőkön pedig virágzik az állattenyésztés. A dombok aljában sok a vizienyős rét, ezeket csatornák, illetőleg szivóárkok darabolják fel. Nagykanizsára három vasútvonal vezet, egy délről, egy északról és egy északnyugatról, — az értékelésüket alább tárgyaljuk. A Balaton felől északkeletről majdnem haránt szeli az ut az észak-déli tengelyű dombhátakat. A vasútépítés keresi a vízszintes pályát ós igyekszik kikerülni az emelkedést. A dombsorokat mély bevágások szelik át, a völgyekben pedig töltéseken épült a vasút pályateste. A falvak és majorok hol a domboldalon szélárnyékban, hol a völgyekben jelennek meg. A pálya a mély bevágások dacára gyakran kanyarodik. A töltésen épült vonalszakaszokon a távolból templomtornyok, kaszárnyaszerű nagy épületek, kémények városias képet mutatnak, a dombhátakon körülölte szőlőskertek és gyümölcsösök közül villák, borpincék villannak elő.