Balmazújváros corvina logo

Szerző: Kollonich Dezső
Cím: Balmazújváros
Alcím: Adatok Balmazújváros településföldrajzához
Sorozatcím: Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethianae Quinqueecclesiensis ; 54 | Geographia Pannonica ; 10.
Megjelenési adatok: Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934.

coverimage Szerény kis művemhez harmadik éve gyűjtöttem az adatokat. Balmazújváros a maga szegény, de nemes egyszerűségében mindig kedvelt tanulmányom tárgyát képezte. Több ízben számos felvételt, archaeologiai-, ethnográfiai- és térképrajzot készítettem itt. Sajnos a klisék drágasága miatt egyet sem állott módomban ily formában leközölnöm. Csupán függelékként adok közre néhány általam készített és sokszorosított rajzot, ill. táblázatot. A község német templomának gombjában lévő eredeti települési iratok megközelíthetők nem lévén, az erre vonatkozó adatokat csak nagy fáradsággal voltam képes beszerezni. Általában véve a községre vonatkozó iratok legnagyobb része elkallódott a török-tatár pusztítások, majd a világháború folyamán. Leghálásabb köszönetemet fejezem ki elsősorban Varga Antal iskolaigazgató úrnak, ki a világháború alatt a községben valóságos kulturális mentő munkát végzett. A községre vonatkozó iratokat, leleteket ő gyűjtögeti évek óta fáradtságot nem kímélve, gondosan elhelyezve az általa alapított községi múzeumban. A gyűjteményt teljes egészében rendelkezésemre bocsájtotta, melynek feldolgozása által értekezésem hasznos adatokkal gazdagodott. Meleg szívvel mondok köszönetet végezetül mindazoknak, kik valamelyes módon munkám megjelenését lehetővé tették. E helyen említem meg, hogy dolgozatom 5 ívnyi terjedelmét 2 ívre kellett összesűrítenem, mivel anyagiak hiányában utóbbi forma költségeit is csak igen nehezen tudtam fedezni. | Balmazújvárost régi oklevelek következő neveken említik: Wywaros, Üjváras, Újváros, Újvár, Váras, Váracs. Neve hajdan csak Balmaz volt, E név eredete kétséges. Balmaz elpusztult és újból keletkezése alkalmával vette fel a Balmazújváros nevet. Mint férfinév már a XI. szd.-ban alapított tihanyi apátság alapító levelében ismeretes (1050). Gombócz Zoltán szerint „nem levő"-t jelent. Révész Imre szerint Attila megszálló helye „Balma" hun nyelven: „megszálló hely." Kelta nyelven „Bal" körülzártat jelent. Balmaz keltakori település is volt, mit az 1885-ben talált fegyverek s egyéb leletek igazolnak. Hun-török eredetre vall a község néhány helyneve (Zelemér, Maláton, Kadarcs, Etellaka stb.) Balmaz eredeti helye ma még vitás. Három helyen keresik a község hajdani helyét. A hagyomány szerint a Cuca-part szomszédságában, Nagyhát környékén volt. E helyen templom romjaira, falu s temető nyomaira bukkantak. Találtak még sok avar és római kori, továbbá az első Árpádházi királyok korából származó pénzt. Némelyek szerint a hortobágyi Bivaly-halom környékén volt Balmaz község. Mások viszont azt állítják, hogy az 1346-ban elpusztult Himes faluval azonos (a mai Virágoshát környékén). Oklevelek és a hagyományok tanúsága szerint az 1241. évi tatárjárás alkalmával pusztult el, akkori földesura, Darahy Lengyel alatt (a Csák nemzetség ősei), kinek valószínűleg II. Endre zálogosította el biztosítékul azon összegért, melyet a Darahyaktól a keresztes háborúk idején kölcsön kapott. I. Károly hűtlenség címén elkobozta a Darahyaktól és a debreceni Dózsa családnak adományozta. Dózsa Mátyás előzőleg Ottótól Elepet kapja hűsége jutalmául (1307); ő azonban még ez évben Róbert Károly szolgálatába lép. Ottó Kopasz nádort küldi ellene, azonban Dózsa szétveri a gyülevész sereget. Ekkor dúlatott szét Balmaz utolszor. Ez alkalommal építették fel a balmaziak új városukat, Balmazújvárost. A Dózsa család 1317-ben Róbert Károlytól adományul kapja Balmazt és ennek épülő új városát. A Dózsák kihalásával visszaszáll a kincstárra (1405).
Kategóriák: Helytörténet
Tárgyszavak: Helyismeret, Településföldrajz, Specimina, Balmazújváros
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék