A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei és kéziratai

Magyarországra a török háborúk következtében későn jutott el a barokk kultúra. A 17. században csak ott jelenik1 meg, ahol kedvező körülmények miatt a török nyomás enyhül, azonban ott is átmenetileg és leginkább csak főpapok és jezsuiták építkezéseiben és alapításaiban. Á magyar barokk; a 18. században éri virágkorát, legragyogóbb korszakát pedig Mária Terézia uralkodásának 40 esztendeje jelenti. Megteremtői elsősorban katolikus főpapjaink voltak. Ekkoriban nálunk a főpapi méltóságokat általában európai műveltségű, széles látókörű, kiváló alkotóképességgel megáldott férfiak töltötték be. Majdnem valamennyien Rómában nevelkedtek, ott ébredt fel lelkükben a művelődési érzéki, a tudományoknak, művészeteknek és irodalomnak szeretete. Egy részük magyar főúri családból származott, mint pl. Zichy Ferenc győri püspök, Batthyány József hercegprímás, Batthyány Ignác erdélyi püspök, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy Károly: egri püspök. Voltak azonban közöttük olyanok is, akiket pusztán tehetségük emelt magas polcra, mint pl. a jobbágysorból való Klimó György pécsi püspök, vagy az olyan köznemesek, mint Szily János szombathelyi, Padányi Biró Márton veszprémi püspök. Többüknek 'politikai és diplomáciai téren is vezetőszerep jutott, mint pl. Batthyány Józsefnek, a hercegprimás-nak, Migazzi Kristóf váci és Herzan Ferenc szombathelyi püspököknek. Valamennyiükre jellemző azonban, hogy magas egyházi állásukban nem elégedtek meg a hitélet ápolásával, hanem maradandó becsű intézmények és műemlékek megteremtésével szolgálták a magyar újjáéledés űgyét és tették nevüket halhatatlanná. E kiváló külturérzékkel megáldott magyarországi főpapok közé tartozott Herzan Ferenc gróf szombathelyi püspök is. Minthogy e tanulmányomban Herzannak szombathelyi könyvtárával és irataival foglalkozom, nem lesz felesleges életrajzát röviden vázolnom.