A pécsi német sajtó és szinészet története

Pécsett 1773-ig nem volt könyvnyomda. Az első pécsi nyomda felállítása Klimo György pécsi püspök nevéhez fűződik. Ő hívta — amint ezt Várady Ferenc, Pécs történetírója is megemlíti — 1772-ben Engel József könyvnyomdászt Pécsre. Honnan ismerte Klimo Engelt, miért ép őt hívta meg egy pécsi nyomda alapítására? — Klimó püspök városunkat a kultúra szempontjából igen fellendítette. Ő alapította a püspöki könyvtárat. Könyvtárosává Wiesenburgi Wieser Ádámot nevezte ki. Ez egyházi férfiú volt és később Szombathelyen theologiai tanár lett.2 Közeli rokona volt Engel József, pesti nyomdászsegéd. Wieser Ádám hívta fel Klimó figyelmét Engelre, mikor ez Pécsett nyomdát akart alapítani. A nyomdát 1773-ban alapították, Mária Terézia uralkodása idején, a legszigorúbb cenzúra korában. Engelnek királyi engedélyt kellett kérnie a letelepedésre és nyomdaalapításra. Az engedélyt 1773. február 5-én adta meg a királyné nevében galáthai Eszterházy Ferenc báró, Mária Terézia kancellárja. Engel József Könyvnyomtatói kiváltság levelét tekinthetjük a pécsi könyvnyomdászat első dokumentumának. E rendelet értelmében Engel József megkapja az engedélyt, hogy Pécs püspöki városban nyomdát alapítson, ezt magán- és közcélokra használhassa, segédeket tarthasson és ezeket felszabadíthassa. E kiváltság-levél egyidejűleg kötelességévé teszi Engelnek, hogy minden munkából, mely nyomdája alól kikerül, félévenkint három példányt királyi ellenőrzésre felküldjön. A könyvvizsgálat ugyanis királyi jog volt. Az újonnan alapított pécsi nyomdát Engel vezette haláláig, 1795-ig. Ezután felesége Engel Christina örökölte. Engel halála után tehát felesége Engel Christina vette át ezen Könyvnyomtatói Műhelyt, mely azelőtt Pécsett nem vala és ezen Szab. Kir. Pécs város és a körülötte való Tekintetes Baranya, Somogy és Tolna vármegyéknek nyilvános közhasznával háborgatlanul folytatta. Az özvegy azonban nyomdáját nagyon elhanyagolta. A nyomtatványokat, melyeket a bíróság és az úriszék bíztak rá, sem a szerződésileg előre megszabott időre, sem megfelelő minőségben nem készítette el, úgy, hogy Pécsről énytelenek voltak a nyomdai munkákat idegen városokba vinni. Ezek szállítása természetesen sok kényelmetlenséggel járt. Engel Krisztinára azonban nem lehetett rábízni a nyomtatványokat, mert még az is előfordult sokszor, hogy az azok elkészítéséért előlegezett pénzt másra fordította, a nyomtatványokat pedig nem készítette el.