Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás

Nagyon nehéz napokat él át az emberiség, a Kínából elindult Co-vid-19 járvány minden korábbinál jobban próbára teszi az emberek toleranciáját és együttműködési készségét, valamint az egyes államok stressz tűrő képességét. A vírusválság betetőzése annak az évtizedekkel ezelőtt elindult folyamatnak, amely átrajzolja a hagyományos jobb- és baloldali törésvonalakat, valamint újraértékeli az állammal kapcsolatos felfogásokat. A hetvenes években egyfajta csendes forradalom zajlott, amelynek következtében az ifjúság körében a materiális értékekről áthelyeződött a hangsúly az önmegvalósítással kapcsolatos posztmateriális értékekre. Jelenleg a társadalomban egy rendkívül hangos identitásforradalom zajlik, amely sokkal nagyobb erővel befolyásolja a politikai viselkedést, mint a hagyományos törésvonalak. A liberális identitásforradalom középpontjában az általuk preferált társadalmi csoportok (feketék, nők, migránsok, menekültek, LGBT közösségek) érdekeinek felkarolása áll. A nők szexuális zaklatása ellen tiltakozó #MeToo mozgalmat a rendőri erőszak ellen fellépő Black Lives Matter tiltakozások sorozata követte. Ezek a mozgalmak a liberálisok szerint nem pusztán a megsértett társadalmi csoportok igazságáért szálltak harcba, hanem az emberi méltóság elismeréséért. Amerikában a balliberális identitás politika túlkapásai (pl. a politikai korrektség nevében az egyetemi szólásszabadság korlátozása vagy a Black Lives Matter városrészeket felgyújtó vandalizmusa), Európában pedig a migránsok erőltetett befogadását támogató politika generálta leginkább a konzervatív identitáspolitika radikalizálódását. A konzervatívok a tradicionális nemzeti identitás és a szuverenitás védelmét, valamint a patriotizmust állították politikájuk középpontjába. A konzervatív identitáspolitika a nemzetben az etnikai identitás és a politikai lojalitás szintézisét látja, és számukra a legfontosabb nemzetalkotó tényező a kultúra. Európában a legnagyobb belső konfliktust a migrációs válság robbantotta ki. A lopakodó föderalizmus és a nemzeti szuverenitás védelme közötti háború jogi formát öltött, mind nyíltabbá vált a küzdelem a globális elitek és a patrióta, nemzeti elitek között. Fordult, a szélirány az állammal kapcsolatos felfogásokat illetően is. Akik korábban az állam „varázstalanítása” mellett kardoskodtak, azok is elismerik az állami kapacitások növelésének szükségességét, az állam megnövekedett felelősségét a pénzügyi és pl. a járvánnyal kapcsolatos válságok kezelésében. A konzervatívok a tradicionális nemzeti identitás és a szuverenitás védelmét, valamint a patriotizmust állították politikájuk középpontjába. A konzervatív identitáspolitika a nemzetben az etnikai identitás és a politikai lojalitás szintézisét látja, és számukra a legfontosabb nemzetalkotó tényező a kultúra. Európában a legnagyobb belső konfliktust a migrációs válság robbantotta ki. A lopakodó föderalizmus és a nemzeti szuverenitás védelme közötti háború jogi formát öltött, mind nyíltabbá vált a küzdelem a globális elitek és a patrióta, nemzeti elitek között. Fordult, a szélirány az állammal kapcsolatos felfogásokat illetően is.