Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás corvina logo

Szerző: Stumpf István
Cím: Alkotmányos hatalomgyakorlás és alkotmányos identitás
Megjelenési adatok: Gondolat Kiadó - Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2020. | ISBN: 978-963-556-086-8

coverimage Nagyon nehéz napokat él át az emberiség, a Kínából elindult Co-vid-19 járvány minden korábbinál jobban próbára teszi az emberek toleranciáját és együttműködési készségét, valamint az egyes államok stressz tűrő képességét. A vírusválság betetőzése annak az évtizedekkel ezelőtt elindult folyamatnak, amely átrajzolja a hagyományos jobb- és baloldali törésvonalakat, valamint újraértékeli az állammal kapcsolatos felfogásokat. A hetvenes években egyfajta csendes forradalom zajlott, amelynek következtében az ifjúság körében a materiális értékekről áthelyeződött a hangsúly az önmegvalósítással kapcsolatos posztmateriális értékekre. Jelenleg a társadalomban egy rendkívül hangos identitásforradalom zajlik, amely sokkal nagyobb erővel befolyásolja a politikai viselkedést, mint a hagyományos törésvonalak. A liberális identitásforradalom középpontjában az általuk preferált társadalmi csoportok (feketék, nők, migránsok, menekültek, LGBT közösségek) érdekeinek felkarolása áll. A nők szexuális zaklatása ellen tiltakozó #MeToo mozgalmat a rendőri erőszak ellen fellépő Black Lives Matter tiltakozások sorozata követte. Ezek a mozgalmak a liberálisok szerint nem pusztán a megsértett társadalmi csoportok igazságáért szálltak harcba, hanem az emberi méltóság elismeréséért. Amerikában a balliberális identitás politika túlkapásai (pl. a politikai korrektség nevében az egyetemi szólásszabadság korlátozása vagy a Black Lives Matter városrészeket felgyújtó vandalizmusa), Európában pedig a migránsok erőltetett befogadását támogató politika generálta leginkább a konzervatív identitáspolitika radikalizálódását. A konzervatívok a tradicionális nemzeti identitás és a szuverenitás védelmét, valamint a patriotizmust állították politikájuk középpontjába. A konzervatív identitáspolitika a nemzetben az etnikai identitás és a politikai lojalitás szintézisét látja, és számukra a legfontosabb nemzetalkotó tényező a kultúra. Európában a legnagyobb belső konfliktust a migrációs válság robbantotta ki. A lopakodó föderalizmus és a nemzeti szuverenitás védelme közötti háború jogi formát öltött, mind nyíltabbá vált a küzdelem a globális elitek és a patrióta, nemzeti elitek között. Fordult, a szélirány az állammal kapcsolatos felfogásokat illetően is. Akik korábban az állam „varázstalanítása” mellett kardoskodtak, azok is elismerik az állami kapacitások növelésének szükségességét, az állam megnövekedett felelősségét a pénzügyi és pl. a járvánnyal kapcsolatos válságok kezelésében. A konzervatívok a tradicionális nemzeti identitás és a szuverenitás védelmét, valamint a patriotizmust állították politikájuk középpontjába. A konzervatív identitáspolitika a nemzetben az etnikai identitás és a politikai lojalitás szintézisét látja, és számukra a legfontosabb nemzetalkotó tényező a kultúra. Európában a legnagyobb belső konfliktust a migrációs válság robbantotta ki. A lopakodó föderalizmus és a nemzeti szuverenitás védelme közötti háború jogi formát öltött, mind nyíltabbá vált a küzdelem a globális elitek és a patrióta, nemzeti elitek között. Fordult, a szélirány az állammal kapcsolatos felfogásokat illetően is.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Identitás, Kormányzás, Állam, Szuverenitás, Politikai erőtér, Konstitúció, Alapjog
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
4-5
Bevezető
9-12
Vízió
13-58
   „Új államalapítás?”
13-58
      Alkotmányos és kormányzati kihívások
13-47
         1. Bevezető
13-15
         2. A rendszerváltás "születési rendellenességei"
16-22
         3. A politikai rendszert ért globális kihívások: az állam szerepének újraértelmezése
23-27
         4. Belső kihívások és feszültségek a politikai rendszerben
27-31
         5. A politikai rendszer strukturális és funkcionális feszültségei: az államreform irányai
32-47
            5.1. A pártrendszer - választási rendszer - parlament szerkezete
32-35
            5.2. A kormányzati struktúra átalakítása - erős végrehajtó hatalom
35-40
            5.3. Közigazgatási reform: regionalizáció és önkormányzatok
40-47
      Felhasznált irodalom
47
      Mellékletek
48-58
Új alkotmányos és politikai erőtér
59-104
   Amerikai hatás a magyar politikára
61-80
      Alkotmányozás, törvényhozás, bíróságok, kormány
61-79
         1. Történelmi gyökerek
61-62
         2. Tárgyalásos rendszerváltoztatás: amerikai vagy német modell
62-65
         3. Az alkotmányozás folyamata - amerikai behatások
66-69
         4. Források, alkotmányos kultúra
69-70
         5. Az új Alaptörvény jellegzetességei
70-78
            5.1. Erős szimbolizmus és érték-orientáció
70-72
            5.2. A hatalommegosztás elve
72-75
            5.3. Alkotmánybíráskodás
76
            5.4. Jogértelmezési szabályok
76-78
         6. Az amerikai alkotmányosság hatása
79
      Felhasznált irodalom
79-80
   Kormányzás az új alkotmányos erőtérben, a végrehajtó hatalom prezidencializálódása
81-104
      1. A globális világrend átrendeződése
81-83
      2. A Kormány szerepének felértékelődése a hatalommegosztás rendszerében
83-85
      3. A kormányzati hatalom centralizációja: a miniszterelnök jogállása, a végrehajtó hatalom prezidencializálódása
86-90
      4. A politikai felelősség és bizalmi elv közjogi sajátosságai az Országgyűlés és a kormány viszonyában
90-93
      5. A kormány mint testület alkotmányos viszonya a központi államigazgatási szervekhez
94-103
      Felhasznált irodalom
103-104
A jogi és politikai konstitucionalizmus küzdelme
105-137
   Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság viszonyának változásai 2010-től
107-137
      Bírói aktivizmus, parlamenti szupremácia
107-135
         1. Bevezetés
107-108
         2. Az AB mint a rendszerváltás egyik főszereplője, szerep és kényszer
108-113
         3. A bírói aktivizmus dominanciája az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében
114-116
         4. Az Alkotmánybíróság és a "láthatatlan alkotmány"
116-119
         5. A "láthatatlan alkotmány" trónfosztása - a parlamenti szupremácia elvének győzelme
119-124
         6. Hatalmi átrendeződés a Parlament és az Alkotmánybíróság között az Alaptörvény elfogadását követően
125-135
      Felhasznált irodalom
135-137
Alapjogvédelem és alkotmányos mozgástér
139-222
   A közjogi érvénytelenség mint a jogalkotás minőségi mércéje
141-162
      Az Alkotmánybíróság szerepe a jogalkotás alkotmányos kontrolljában
141-161
         1. A közjogi érvénytelenség fogalmi körülhatárolása, az Alkotmánybíróság gyakorlata
141-143
         2. A közjogi érvénytelenség kimondásának új gyakorlata - zárószavazás előtti módosító javaslat
144-147
         3. A kivételes szabályok győzelme - az Ehtv. második körben
147-152
         4. Átmeneti rendelkezések alkotmányellenessége - kitágított közjogi érvénytelenség
152-157
         5. A negyedik Alaptörvény-módosítás
157-159
         6. Összegzés
159-161
      Felhasznált irodalom
161-162
   A tulajdonkorlátozás alkotmánybírósági megítélése
163-200
      1. Tulajdonhoz való jog terjedelmének alkotmánybírósági értelmezése
163-171
      2. Tulajdonhoz való jog az Alkotmányban és az Alaptörvényben az Alkotmánybíróság hatáskörének változása tükrében
171-176
      3. A közérdek vizsgálata a tulajdonhoz való jog sérelmének megítélésével összefüggésben
176-180
      4. Gazdasági válságra hivatkozás az Alkotmánybíróság érvelésében
180-196
      5. Záró gondolatok
196-198
      Felhasznált irodalom
199-200
   Állam és egyház az alkotmánybírósági döntések tükrében
201-222
      1. Alkotmányjogi kronológia
201
      2. A köztársasági Alkotmány időszaka (1989-201)
201-203
      3. Az Alaptörvény első évei (2011-2014)
203-207
      4. Az állam és az egyházak kapcsolatának fenntartott és megújult alkotmányos elvei
207-217
         4.1. A közösségi vallásgyakorlás szervezeti keretei
207-209
         4.2. Különvált működés és önállóság
209-211
         4.3. A vallási közösség jogállás megszerzése
211-212
         4.4. Anyagi támogatások
212
         4.5. Az együttműködés területei
213-214
         4.6. Az együttműködésben részt vevők
214-216
         4.7. Jogállás megváltoztatása
216-217
      5. Nyitott alkotmányjogi problémák
218-220
         5.1. Az "együttműködők" jogainak és az együttműködés feltételeinek összefüggése
218-219
         5.2. Az együttműködésről való döntés
219-220
      6. Zárszó
220-222
      Felhasznált irodalom
222
Alkotmányos identitás és szuverenitásvédelem
223-262
   Alkotmányos identitás, szuverenitás, európai jog
225-239
      1. Alkotmányok és identitások
225-227
      2. Nemzettudat és Alaptörvény
227-229
      3. Nemzeti identitás az Európai Unióban
229-231
      4. Az alkotmányos identitás kibontakozása
231-237
      5. Európa és Magyarország - múlt és jövő
237-238
      Felhasznált irodalom
239
      Egyéb jogforrások
239
   Állam és alkotmányosság a járvány hálójában
240-262
      1. A liberális világrend eróziója
240-242
      2. Állam és alkotmányosság a válságban
242-247
      3. A veszélyhelyzet mint politikai kihívás és játszma
247-249
      4. A válságkezelés alkotmányos problémái és az Alkotmánybíróság szerepe
250-256
      5. Quo vadis, Magyarország?
256-261
      Felhasznált irodalom
261-262
Utószó
263-264
   Megfontolásra ajánlott gondolatokkal
263-264
Névmutató
265-268
Hátsó borító