Személyiségelméletek

Amikor a pszichológia mint független tudományos diszciplína a 19. századi Németországban felbukkant, feladatát a normális felnőtt ember tudati világának elemzésében jelölte meg. A pszichológusok felfogása szerint a tudat olyan szerkezeti elemekből áll, amelyek szorosan összefüggnek az érzékszervekben végbemenő folyamatokkal. Például a vizuális színérzékletek a szem retinájának fotokémiai változásaival, a hangok pedig a belső fülben lezajló folyamatokkal vannak kapcsolatban. Komplex tapasztalatok születtek egy sereg elemi érzet, képzet és érzelem összekapcsolásából. A pszichológia feladata volt, hogy felfedezze a tudat alapelemeit és megállapítsa, mi módon fűződnek azok egybe. A pszichológiát gyakran mentálkémiának is nevezték. Az effajta lélektant sok oldalról és sok okból támadták. Voltak, akik elutasították a szerkezet kizárólagos hangsúlyozását, és nagy hévvel kardoskodtak amellett, hogy a tudatos gondolkodás kiemelkedő jellegzetességeit annak aktív folyamatai, nem pedig passzív tartalmai alkotják. Nem az érzetek, hanem az érzékelés, nem a gondolatok, hanem a gondolkodás, nem a képzetek, hanem a képzelet kell hogy a pszichológia tudományának elsődleges tárgya legyen. Mások azt hangoztatták, hogy a tudatos élmény nem boncolható az élmény lényegének, az egészlegességnek megbontása nélkül. Szerintük a tudat mintákból és alakzatokból áll, nem pedig egymáshoz illesztett elemekből. Egy másik népes és hangos csoport azt állította, hogy a lélek kutatása tudományos módszerekkel nem is lehetséges, lévén az túlontúl egyéni és szubjektív valami. Ok a pszichológiát ehelyett inkább a viselkedés tudományaként akarták definiálni. Freud a tudat hagyományos pszichológiáját egészen más irányból támadta meg. Freud a lelket jéghegynek tekintette, amelynek a víz fölé nyúló kisebbik része jelenti a tudatos tartományt, a víz alatti, jóval nagyobb rész pedig a tudattalanét. A tudattalannak ebben az óriási birodalmában találhatók a kényszerítő szükségletek, a szenvedélyek, az elfojtott gondolatok és érzelmek, azoknak az életfontosságú, láthatatlan erőknek egész „alvilága”, amelyek uralkodnak az ember tudatos cselekedetein, gondolatain. Az olyan pszichológiával tehát, amely csak a tudatos elemzésre korlátozódik, lehetetlen megérteni és megértetni az emberi viselkedés alapvető motívumait. Freud, miközben több mint negyven éven át kutatta a tudattalant a maga szabad asszociációs módszerével, kifejlesztette az első általánosan elismert, átfogó jellegű személyiség elméletet. Feltérképezte annak határait, elhatolt energiafolyamának forrásvidékéig, és megjelölte annak törvényszerű növekedési ütemét. Ezzel a hihetetlen teljesítményével korunk egyik legnagyobb hatású és legvitatottabb egyéniségévé vált. (A tudattalan problémájának Freud előtti összefoglalását lásd Whyte-nál, 1962.) Sigmund Freud 1856. május 6-án született az akkori Morvaországban, és 1939. szeptember 23-án halt meg Londonban.