Értékpapírjog
Szerző:
Szécsényi László Cím: Értékpapírjog
Sorozatcím: (Institutiones juris, 1218-9375) (Dialóg Campus tankönyvek, 1418-1274)
Megjelenési adatok: Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999. | ISSN: (1218 9375) (1418 1274) | ISBN: 963-9123-18-8

Kategóriák: Jogtudomány, Közgazdaságtudomány
Tárgyszavak: Értékpapír, Piac, Váltó, Tőke, Hitel, Csekk
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Értékpapír, Piac, Váltó, Tőke, Hitel, Csekk
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Copyright/Impresszum
Tartalomjegyzék
5-12
Rövidítésjegyzék
13
Előszó
15
I. Általános rész
17-113
Első fejezet: Az értékpapírok általában
19-74
1.§ Az értékpapírok magánjogi alapjai
19-25
1.1. Az okiratok jelentősége és funkciói a magánjogban
19-23
1.1.1. A jogügyleti forma jelentősége
19-20
1.1.2. Az okirat
20-21
1.1.3. Az okirat hatásai
22-23
1.2. A kötelmi jogtól az értékpapírjog felé
23-25
Irodalom
25
2.§ Az értékpapír lényege és fogalma
26-50
2.1. Bevezetés
26-28
2.1.1. Az okiratba foglalt jog
26-27
2.1.2. A jog megtestesülése
27-28
2.2. Az értékpapír jogi funkciói
28-32
2.2.1. Bizonyíték-funkció
28
2.2.2. Legitimációs funkció az adós javára
29
2.2.3. Monopolizációs funkció
29
2.2.4. Legitimáció a hitelező javára
30-31
2.2.5. Mobilizációs funkció
31
2.2.6. Kifogáskorlátozás
31
Irodalom
31-32
2.3. Az értékpapír fogalma
32-38
2.3.1. Fogalmi előkérdések
32
2.3.2. Az értékpapír fogalmának kialakulása
32-35
Irodalom
35
2.3.3. Az értékpapír fogalma a magyar jogtudományban
35-36
Irodalom
36-37
2.3.4. Tágabb értékpapír-fogalom
37
2.3.5. Szűkebb értékpapír-fogalom
37-38
2.4. Az értékpapírok gazdasági jelentősége
38-39
2.4.1. Fizetési eszköz
38
2.4.2. Hiteleszköz
38
2.4.3. Az áruforgalom könnyítésének eszköze
38-39
2.4.4. Tőkefelhalmozási és befektetési eszköz
39
Irodalom
39
2.5. Kitekintés: az értékpapírtól az értékjogig
39-43
2.5.1. A „paperwork crisis”
39-40
2.5.2. Nagypapírok
40
2.5.3. Gyűjteményes megőrzés
40-41
2.5.4. Gyűjtőokiratok
41
2.5.5. Dematerializáció
41-42
2.5.6. Jogkérdések
42-43
Irodalom
43
2.6. Az értékpapírjog gyökerei
44-46
2.6.1. Előzmények
44-45
2.6.1.1. Ókori Kelet
44
2.6.1.2. A görög-római bizonyító okiratok
44-45
2.6.2. Az értékpapír keletkezése a középkorban
45-46
Irodalom
46
2.7. Az értékpapírjog
46-47
2.8. Az értékpapírjog forrásai
47
2.9. Külföldi értékpapírjogok
48-50
2.9.1. Németország, Ausztria
48
2.9.2. Anglia, USA
48-49
2.9.3. Franciaország
49
2.9.4. Svájc
49-50
2.9.5. Olaszország
50
2.9.6. Spanyolország
50
2.9.7. Skandináv államok
50
Irodalom
50
3.§ Az értékpapírok fajai
51-54
3.1. Az értékpapírok felosztása a megtestesített jog jellege szerint
51
3.1.1. Kötelmi jogi értékpapírok
51
3.1.2. Dologi jogi értékpapírok
51
3.1.3. Tagsági jogi értékpapírok
51
3.2. Az értékpapírok felosztása a jogosultak meghatározásának módja alapján
52
3.3. Konstitutív és deklaratív értékpapírok
53
3.4. Az értékpapírok felosztása a megtestesített jog és az alapügy közötti viszony szerint
53-54
Irodalom
54
4.§ Az értékpapírok alapvető szabályai
54-70
4.1. Az okiratba foglalt jog keletkezése - az értékpapír-elméletek
54-59
4.1.1. Gyökerek
55-56
4.1.2. Mai elméletek
56-59
4.1.2.1. Kreációs elmélet
56-57
4.1.2.2. Szerződéses elmélet
57
4.1.2.3. Joglátszat-elmélet
58-59
4.2. Az értékpapír kiállítása és kellékei
59-62
4.2.1. Az aláírás
60
4.2.2. A sokszorosított aláírás
60-61
4.2.3. Az értékpapír meghamisítása
61
4.2.4. A tőkepiaci papírok sajátos szabályai
61-62
4.3. Az értékpapírba foglalt jog átruházása
62-64
4.4. Az értékpapírba foglalt jog érvényesítése
64-65
4.5. Az értékpapír értelmezése
65-66
4.6. Az értékpapírba foglalt kötelezettség teljesítése
66-69
4.6.1. A teljesítés módja
66-67
4.6.2. A teljesítés ideje
68
4.6.3. A teljesítés helye
69
4.7. Az értékpapírba foglalt jog megszűnése
69-70
Irodalom
70
5.§ Az értékpapírok nemzetközi magánjoga
70-71
Irodalom
71
6.§ Az utalvány
71-74
6.1. Az utalvány mint alapforma
71-72
6.2. Az utalvány fogalma
72
6.3. Az utalványból eredő jogviszonyok
72
6.4. Az utalvány joghatásai
73
6.5. Az utalvány átruházása
73
6.6. A kereskedelmi utalvány
73-74
Irodalom
74
Második fejezet: Kötelmi jogi szabályok
75-93
7.§ A bemutatóra szóló értékpapírok
75-79
7.1. Fogalom és történet
75
7.2. A bemutatóra szóló értékpapírok alakja és fajtái
76
7.3. Átruházás és érvényesítés
76-78
7.4. Kifogások
78
Irodalom
79
8.§ A forgatható értékpapírok
79-85
8.1. Fogalom és történet
79-81
8.2. Érvényesítés
82
8.3. A forgatmány
82-85
8.3.1. A forgatmány alakja és általános szabályai
83
8.3.2. A forgatmány fajai
83-84
8.3.3. A forgatmány joghatása
84-85
Irodalom
85
9.§ A rektapapírok
86-88
9.1. A rektapapírok lényege
86
9.2. Érvényesítés
87
9.3. Átruházás
87
9.4. Fajták
87
Irodalom
87-88
10.§ Nem valódi értékpapírok (legitimációs papírok)
88-93
10.1. A legitimációs papírok általában
88-89
10.2. A takarékbetétkönyv
89-91
10.3. Jegyek, bélyegek
92-93
Irodalom
93
Harmadik fejezet; Dologi jogi szabályok
94-113
11.§ Tulajdonjog
94-98
11.1. Tulajdonszerzés értékpapírokon
94-97
11.1.1. Tulajdonszerzés bemutatóra szóló papírokon
95-96
11.1.2. Tulajdonszerzés forgatható papírokon
96-97
11.1.3. Tulajdonszerzés rekta- és igazoló papírokon
97
11.2. Értékpapírok adása fizetésül vagy fizetés helyeit
97-98
Irodalom
98
12.§ Megtartási jog
98-100
Irodalom
100
13.§ Haszonélvezet
100-103
13.1. Haszonélvezet alapítása bemutatóra szóló papírokon
100
13.2. Haszonélvezet alapítása forgatható papírokon
100-101
13.3. Haszonélvezet alapítása rekta- és igazoló papírokon
101-102
13.4. A haszonélvezeti jog gyakorlása
102
13.5. Rendhagyó haszonélvezet
102-103
Irodalom
103
14.§ Értékpapírletét
103-106
14.1. Rendes letét
103-104
14.2. Rendhagyó letét
104
14.3. Szállodai letét
104-105
14.4. Tőkepiaci értékpapírokkal kapcsolatos letéti ügyletek
105-106
Irodalom
106
15.§ Papír és jog különválása
107-113
15.1. Sérült, megsemmisült és elveszett papírokba foglalt jog érvényesítése
107-108
15.1.1. Az értékpapírok fizikai megsemmisítése
107-108
15.2. Értékpapírok bírói megsemmisítése
108-111
15.2.1. Alapfogalmak
108
15.2.2. Általános szabályok
108-111
15.2.3. Különös szabályok
111
15.3. Elévülés
111-113
Irodalom
113
II. Különös rész
115-225
Negyedik fejezet: Váltójog
117-184
16.§ Bevezetés (a váltójog alapjai)
117-129
16.1. A váltó fogalma
117
16.2. A váltó fajai
118-119
16.2.1. Az idegen váltó
118
16.2.2. A saját váltó
118
16.2.3. Átmeneti alakzatok
118-119
16.3. A váltó gazdasági jelentősége
119-122
16.3.1. Fizetési eszköz
119
16.3.2. Hiteleszköz
120-121
16.3.2.1. Kereskedelmi vagy áruváltó
120
16.3.2.2. A fordított váltó (Akzeptantwechsel)
120-121
16.3.2.3. Hitel- vagy fináncváltó
121
16.3.2.4. Váltónyargalás
121
16.3.2.5. Pinceváltó
121
16.3.3. Biztosítási eszköz
121-122
Irodalom
122
16.4. A váltó története
122-125
16.4.1. Előzmények
122-124
16.4.2. A váltójog kialakulása
125
16.5. A váltójog egyenlősítése, a váltójogi rendszerek
125-129
16.5.1. A váltójog egyenlősítése
125-127
16.5.2. A genfi egyezmények
127-128
16.5.3. Az angol-amerikai jogcsoport
128-129
16.5.4. Az UNCITRAL tervezet
129
Irodalom
129
17.§ A váltó kibocsátása
130-137
17.1. A váltóképesség
130-131
17.2. A váltó kellékei
131-134
17.3. A formai előírások sérelmének következményei
134-136
17.3.1. A biankóváltó
134-135
17.3.2. A hibás váltó
135-136
17.4. A váltó értelmezése
136
17.5. Lényegtelen váltókellékek
136-137
17.6. A kibocsátó felelőssége
137
Irodalom
137
18.§ A váltó első hitelezőjének jogszerzése
137-146
18.1. A váltókötelezettség létrejötte
137-139
18.2. Az elfogadás
139-143
18.2.1. Bemutatás elfogadás végett
140-141
18.2.2. Az elfogadás formája és hatása
142
18.2.3. A váltó tartalmától eltérő elfogadás
142-143
18.2.4. Az elfogadás megtagadása
143
18.3. A váltókövetelés és az alapügy közötti viszony
143-146
18.3.1. Az alapügyből és a váltóból eredő követelések kötelmi viszonya
144-145
18.3.2. Az adós kifogásai
145-146
Irodalom
146
19.§ A váltóátruházás
146-157
19.1. Az engedmény
147-148
19.2. A váltóokirat átruházása
148
19.3. A forgatmány
149-157
19.3.1. A forgatmány alakja és tartalma
149-150
19.3.2. A forgatmány jogi természete
150-151
19.3.3. A forgatmány funkciói
151-155
19.3.3.1. Átruházó hatás
151
19.3.3.2. Igazoló hatás
151-155
19.3.3.3. Kötelező hatás
155
19.3.4. Speciális forgatmányok
156-157
19.3.4.1. Az utóforgatmány
156
19.3.4.2. Meghatalmazó forgatmány
156-157
19.3.4.3. A zálogforgatmány
157
Irodalom
157
20.§ A váltókövetelés érvényesítése
158-162
20.1. Esedékesség
158-159
20.2. Bemutatás fizetés végett
159-160
20.3. Fizetés
160-162
20.3.1. A jogosultnak történő fizetés
161
20.3.2. A jogosulatlannak történő fizetés
161-162
Irodalom
162
21.§ A megtérítési igény
163-170
21.1. A megtérítési igény anyagi feltételei
163-166
21.1 1. Fizetés hiánya miatti megtérítési igény
164-165
21.1.2. Megtérítési igény elfogadás hiánya miatt
165-166
21.2. Az óvás
166-167
21.3. Értesítési kötelezettség
168
21.4. A megtérítési felelősség tartalma
168-170
21.4.1. A megtérítési váltó
170
Irodalom
170
22.§ A teljesítés biztosítása
170-174
22.1. Váltókezesség (aval)
170-172
22.2. Közbenjárás
172-174
22.2.1. Általános rendelkezések
173
22.2.2. Elfogadás szükséghelyzetben
173
22.2.3. Fizetés szükséghelyzetben
173-174
Irodalom
174
23.§ Több példányban kiállított váltó, váltómásolat
175-178
23.1. Több példányban kiállított váltó (váltómásodlat)
175-176
23.2. Váltómásolat
176-177
23.3. A váltó megváltoztatása (váltóhamisítás)
177-178
Irodalom
178
24.§ Prejudikálás, elévülés és gazdagodási kereset
178-180
24.1. Prejudikáció
178
24.2. Az elévülés
179
24.3. A gazdagodási kereset
179-180
Irodalom
180
25.§ A saját váltó
180-182
Irodalom
182
26.§ A váltó nemzetközi magánjoga
182-184
26.1. Váltóképesség
182-183
26.2. Váltónyilatkozatok alakja
183
26.3. A váltókötelezettségek terjedelme
183
26.4. Megtérítési kereset határideje
183
26.5. Az alapügylet átszállása
183
26.6. A váltó részbeni elfogadása
184
26.7. Az óvás alakja
184
26.8. A váltó elveszése, ellopása
184
Irodalom
184
Ötödik fejezet: Csekkjog
185-208
27.§ Bevezetés
185
28.§ A csekk története
185-192
28.1. Római jog
185-186
28.2. Középkor
186-187
28.2.1. Itália
186
28.2.2. Lübecki quittanciák
186
28.2.3. A lengyel királyi quittanciák
186-187
28.2.4. Az amszterdami Kassiers-brief
187
28.3. Az antwerpeni bewijsing
188
28.4. Az angol cheque kialakulása
188-190
28.5. A csekk fejlődése más államokban
191
28.6. A csekk nemzetközi egyenlősítése és fejlődése
192
Irodalom
192
29.§ A csekk főbb szabályai
193-206
29.1. A csekk fogalma és lényege
193
29.2. A csekk kiállítása és alakja
194-196
29.3. A csekkjogi felelősség rendszere
196
29.4. A csekk átruházása
197-198
29.5. Csekk-kezesség
198
29.6. Bemutatás és fizetés
199-201
29.6.1. Fizetés végetti bemutatás
199
29.6.2. A címzett általi fizetés
200
29.6.3. Jogosulatlannak történő fizetés
200-201
29.7. A csekk visszavonása
201
29.8. Áthúzással megjelölt csekk és elszámolási csekk
201-202
29.9. Megtérítési igény fizetés hiányában
202-203
29.10. Több példányban kiállított csekk
204
29.11. A csekk megváltoztatása
204
29.12. Elévülés
204-205
29.13. A csekk nemzetközi magánjoga
205-206
Irodalom
206
30.§ A csekkártya
207-208
30.1. Az ec-kártya alapkérdései
207-208
30.2. Az ec-csekk hamisítása
208
Irodalom
208
Hatodik fejezet: A tőkepiaci értékpapírok joga
209-225
31.§ A részvény
209-218
31.1. A részvény fogalma
209
31.2. A részvény története
209-211
31.3. A részvényfajták
211-214
31.3.1. Az elsőbbségi részvény
212-213
31.3.2. Dolgozói részvény
213
31.3.3. Kamatozó részvény
214
31.3.4. A saját részvény
214
31.4. A részvénytípusok
214-215
31.5. A részvényutalvány és az ideiglenes részvény
215-216
31.6. A részvény előállítása
216-217
31.7. A részvénykönyv
217-218
31.8. Az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény
218
Irodalom
218
32.§ A kötvény
219-220
Irodalom
220
33.§ A kincstárjegy
220-221
Irodalom
221
34.§ A letéti jegy
221-222
Irodalom
222
35.§ A befektetési jegy
222-223
Irodalom
223
36.§ A vagyonjegy
223-225
36.1. Fogalom
223
36.2. Kibocsátás
223-225
Irodalom
225
Irodalomjegyzék
227-230
Tárgymutató
231-235
Kolofon
Hátsó borító