A zsarnokság szépsége
Szerkesztő: Széplaky GerdaTovábbi szerzők: Széplaky Gerda; Radnóti Sándor; Heller Ágnes; Pólik József; Rieder Gábor; Deczki Sarolta; Berta Erzsébet; Szabó Levente; Gáspár László; Győri Zsolt; Bun Zoltán; Nádori Eszter; Balkányi Magdolna; Jákfalvi Magdolna; Molnár Klára; Lelkes Zsófia; Kiss Viktória; Angyalosi Gergely; Valastyán Tamás; Vajda Mihály; Goretity József; Antal Éva; Balogh László Levente; Molnár Tamás; Erdődy Edit; Radics Viktória
Cím: A zsarnokság szépsége
Alcím: A totalitarizmus művészetéről
Sorozatcím: Memento Könyvek; 6. | Sorozat szerkesztő: Vajda Mihály
Megjelenési adatok: Kalligram, Pozsony, 2008. | ISBN: 978-80-8101-008-8
Autonóm tud-e maradni a művészet a diktatúrák korában? A kötetben szereplő tanulmányok legtöbbje keresi a választ erre a nehéz kérdésre. Persze egy olyan bonyolult problémát, mint amilyen a zsarnokság és a művészet viszonya, egyetlen kérdésbe képtelenség belefoglalni, nem engedi ezt a téma összetettsége, paradox volta. Ha a XX. századi rezsimek ideológiája és a különféle diktatúrák időszakának művészete közötti viszonyra kívánunk rákérdezni, akkor egyszerre több dilemmát kell megfontolás tárgyává tenni. A totalitárius eszmekör kontextusában egy kettős elv szervezi a művészeti gyakorlat és az esztétikai megítélés folyamatait: egyfelől a szabadság, másfelől az ön- és mások általi korlátozás elve. A legalapvetőbb kérdés ehhez kötődik: a kommunista, illetve a náci és a fasiszta ideológiák terhelte diskurzusokban miként érhető tetten ez a kettős elv - egyfelől a művészeti produktumok szerveződésében, létében, másfelől pedig e produktumok és gyakorlatok esztétikai megítélésében (mert az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a művészek, esztéták, filozófusok, kritikusok tevékenysége egy rendkívül tagolt, különböző érdekek által rétegzett nyilvános térben formálódik eleve, a befogadás eltérő rendjei szerint). De éppen ennyire hangsúlyosnak tekinthetjük annak a problémának a felvetését is, hogy a művészetre ráerőszakolt sematizmus ellenére miképpen rajzolódtak, rajzolódhattak ki az alkotói szubjektivitás sajátosságai. Vagy hogy a totalitarizmus miképpen írta át a művészet autonómiájának feltételeit. Az ideológia és az erőszak együttes befolyása hogyan módosította a szuverén művész kifejezési formáit és lehetőségeit: a hallgatástól a sorok közé íráson át az "ellenművészet" - s ezzel természetesen új művészeti eszközök és új műformák - megteremtéséig? Nem utolsó sorban pedig fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a rezsimet kiszolgáló művészet vajon szükségszerűen rossz művészet-e... 2007 októberében azért hívtuk Debrecenbe, A zsarnokság szépsége című tudományos tanácskozásra a kötetben szereplő gondolkodókat, hogy a fenti kérdéseket közösen vitassuk meg.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Képzőművészet, Művészetelmélet, Tanulmánykötet, Művészetfilozófia, Szöveggyűjtemény, Diktatúrák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Képzőművészet, Művészetelmélet, Tanulmánykötet, Művészetfilozófia, Szöveggyűjtemény, Diktatúrák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
[0]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalom
[5]-[7]
Előszó
9-19
I. HATALOM ÉS MŰVÉSZET
[21]-134
RADNÓTI SÁNDOR: A barokk mint a trón és az oltár művészete
23-37
Bernini példája
23-37
HELLER ÁGNES: A tolalitarizmus festészete és szobrászata
39-58
PÓLIK JÓZSEF: Az indoktrináció művészete
59-74
1. A sztálinista totalitárius államművészet mint „a jövő prognózisa"
59-62
2. A propaganda művészete
62-65
3. Az utópia szelleme
65-68
4. Lenin a súgólyukban
69-74
RIEDER GÁBOR: Szocreál és szocmodern Fogalomzavar az ötvenes-hatvanas évek hivatalos művészetében
75-86
A Kis Varsó örökletes vakfoltja
75-78
A homály gyökerei és egy szemtanú
78-80
A Kádár-kori Kunstwollen
80-84
A szocmodern tisztázása
84-86
SZÉPLAKY GERDA: Hogyan lesz progresszív a parasztgiccs? Anna Margit művészete a hatvanas-hetvenes években
87-110
1. Bevezetés
87-88
2. Bebábozódva
88-93
3. A népi giccs történelmi mitológiája
93-97
4. A parasztgiccs személyes mitológiája
97-107
5. Miért progresszív?
108-110
DECZKI SAROLTA: A zörejek polifóniája Ilja Kabakov installációiról
111-134
A tükrön át
114-118
A mélyben
118-122
Hangok gyűjteménye
122-125
Gesamtkunstwerk Szovjetunió
125-128
A világűrbe
128-134
II. ÉPÍTETT UTÓPIÁK
[135]-236
BERTA ERZSÉBET: Sakálok és arabok A modern építészet utópiái és a totalitárius ideológiák (Diskurzus-analitikai kísérlet)
137-157
SZABÓ LEVENTE: Kisajátítási kísérlet Építészet mint kommunikáció a Harmadik Birodalomban
159-174
GÁSPÁR LÁSZLÓ: Formavesztés az 1920 és 1945 közötti német építészetben
175-197
1. Apollóni és dionüszoszi távlatok
175-180
2. Tömegfétis
181-185
3. Heroizmus és társadalmi kontroll
185-191
4. A negatív transzcendencia
191-197
GYŐRI ZSOLT: Lassú temetés
199-213
BUN ZOLTÁN: Múltak között Sachsenhausen és Libeskind
215-223
NÁDORI ESZTER: A szocialista realista kertművészet lehetőségei Magyarországon A sztálinvárosi Sztálin út kertépítészeti kialakítása (1952-1959)
225-236
A Sztálin úti parksáv kertépítészeti terveinek elemzése
227-235
A szocialista realista kertművészet, mint a monumentális propaganda eszköze
235-236
III. IDEOLÓGIA ÉS SZABADSÁG
[237]-311
BALKÁNYI MAGDOLNA: Politika - színházi struktúra - esztétika
239-261
A hivatalos magyar színházi struktúra báziskonvenciói
240-247
Homogén vagy duális struktúra?
247-249
A báziskonvenciók megújítása az amatőr/alternatív színházakban
249-258
A színházi konvenció - struktúra és politika összefüggéseinek tanulságai
258-261
JÁKFALVI MAGDOLNA: A térfoglalás esztétikája
263-273
MOLNÁR KLÁRA: Színpadi és nézőtéri nyomor Büchner Woyzeck-je Nagy József Jel Színházának előadásában
275-282
LELKES ZSÓFIA: Néptánc és/vagy ideológia?
283-293
Színpadi néptánc és ideológia
284-287
Néptánc vagy ideológia
288-293
KISS VIKTÓRIA: A hallgatás és az elhallgatás költészete Tarkovszkij Sztalkere
295-302
ANGYALOSI GERGELY: Élet az Áruházban. Gertler Viktor: Állami Áruház
303-311
IV. IRODALOM ÉS ÉLET
313-414
VALASTYÁN TAMÁS: Miért nem mosolyog sohasem a szfinx? A zsarnokság szépsége - A szépség zsarnoksága
315-336
A szépség és a zsarnokság
315-320
A szfinx mosolytalansága
320-325
Aura, szépség, kultusz
325-330
A szépség szubsztancializálódása
331-336
VAJDA MIHÁLY: A nyulacskák bosszúja
337-348
GORETITY JÓZSEF: Szonya Marmeladova „munka közben" Viktor Jerofejev Az orosz széplány című regényéről
349-357
ANTAL ÉVA: A magyar szatíra aranykora Kako- és disztópikus gulliveriádák a magyar irodalomban
359-370
BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE: Álom és rémálom között Szathmári Sándor Hiába című regényének disztópikus motívumai
371-381
MOLNÁR TAMÁS: Önszembesítés és identitás Az írás lehetőségei és szerepei Lengyel József Szembesítés című regényében
383-395
Az írás mint rejtjelezés
383-386
Az írás mint leleplezés
387-389
Az írás mint szembesítés
389-395
ERDŐDY EDIT: Túlélési gyakorlatok Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom
397-406
RADICS VIKTÓRIA: Kultúrák zsarnoksága Bosznia-Hercegovina szinkretikus kultúrája tizenkét évvel a háború után
407-414
Kolofon
[415]
Hátsó borító
[416]