A zsarnokság szépsége corvina logo

Szerkesztő: Széplaky Gerda
További szerzők: Széplaky Gerda; Radnóti Sándor; Heller Ágnes; Pólik József; Rieder Gábor; Deczki Sarolta; Berta Erzsébet; Szabó Levente; Gáspár László; Győri Zsolt; Bun Zoltán; Nádori Eszter; Balkányi Magdolna; Jákfalvi Magdolna; Molnár Klára; Lelkes Zsófia; Kiss Viktória; Angyalosi Gergely; Valastyán Tamás; Vajda Mihály; Goretity József; Antal Éva; Balogh László Levente; Molnár Tamás; Erdődy Edit; Radics Viktória
Cím: A zsarnokság szépsége
Alcím: A totalitarizmus művészetéről
Sorozatcím: Memento Könyvek; 6. | Sorozat szerkesztő: Vajda Mihály
Megjelenési adatok: Kalligram, Pozsony, 2008. | ISBN: 978-80-8101-008-8

coverimage Autonóm tud-e maradni a művészet a diktatúrák korában? A kötetben szereplő tanulmányok legtöbbje keresi a választ erre a nehéz kérdésre. Persze egy olyan bonyolult problémát, mint amilyen a zsarnokság és a művészet viszonya, egyetlen kérdésbe képtelenség belefoglalni, nem engedi ezt a téma összetettsége, paradox volta. Ha a XX. századi rezsimek ideológiája és a különféle diktatúrák időszakának művészete közötti viszonyra kívánunk rákérdezni, akkor egyszerre több dilemmát kell megfontolás tárgyává tenni. A totalitárius eszmekör kontextusában egy kettős elv szervezi a művészeti gyakorlat és az esztétikai megítélés folyamatait: egyfelől a szabadság, másfelől az ön- és mások általi korlátozás elve. A legalapvetőbb kérdés ehhez kötődik: a kommunista, illetve a náci és a fasiszta ideológiák terhelte diskurzusokban miként érhető tetten ez a kettős elv - egyfelől a művészeti produktumok szerveződésében, létében, másfelől pedig e produktumok és gyakorlatok esztétikai megítélésében (mert az mindenképp hangsúlyozandó, hogy a művészek, esztéták, filozófusok, kritikusok tevékenysége egy rendkívül tagolt, különböző érdekek által rétegzett nyilvános térben formálódik eleve, a befogadás eltérő rendjei szerint). De éppen ennyire hangsúlyosnak tekinthetjük annak a problémának a felvetését is, hogy a művészetre ráerőszakolt sematizmus ellenére miképpen rajzolódtak, rajzolódhattak ki az alkotói szubjektivitás sajátosságai. Vagy hogy a totalitarizmus miképpen írta át a művészet autonómiájának feltételeit. Az ideológia és az erőszak együttes befolyása hogyan módosította a szuverén művész kifejezési formáit és lehetőségeit: a hallgatástól a sorok közé íráson át az "ellenművészet" - s ezzel természetesen új művészeti eszközök és új műformák - megteremtéséig? Nem utolsó sorban pedig fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a rezsimet kiszolgáló művészet vajon szükségszerűen rossz művészet-e... 2007 októberében azért hívtuk Debrecenbe, A zsarnokság szépsége című tudományos tanácskozásra a kötetben szereplő gondolkodókat, hogy a fenti kérdéseket közösen vitassuk meg.
Kategóriák:
Tárgyszavak: Irodalomelmélet, Képzőművészet, Művészetelmélet, Tanulmánykötet, Művészetfilozófia, Szöveggyűjtemény, Diktatúrák
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
[0]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalom
[5]-[7]
Előszó
9-19
I. HATALOM ÉS MŰVÉSZET
[21]-134
   RADNÓTI SÁNDOR: A barokk mint a trón és az oltár művészete
23-37
      Bernini példája
23-37
   HELLER ÁGNES: A tolalitarizmus festészete és szobrászata
39-58
   PÓLIK JÓZSEF: Az indoktrináció művészete
59-74
      1. A sztálinista totalitárius államművészet mint „a jövő prognózisa"
59-62
      2. A propaganda művészete
62-65
      3. Az utópia szelleme
65-68
      4. Lenin a súgólyukban
69-74
   RIEDER GÁBOR: Szocreál és szocmodern Fogalomzavar az ötvenes-hatvanas évek hivatalos művészetében
75-86
      A Kis Varsó örökletes vakfoltja
75-78
      A homály gyökerei és egy szemtanú
78-80
      A Kádár-kori Kunstwollen
80-84
      A szocmodern tisztázása
84-86
   SZÉPLAKY GERDA: Hogyan lesz progresszív a parasztgiccs? Anna Margit művészete a hatvanas-hetvenes években
87-110
      1. Bevezetés
87-88
      2. Bebábozódva
88-93
      3. A népi giccs történelmi mitológiája
93-97
      4. A parasztgiccs személyes mitológiája
97-107
      5. Miért progresszív?
108-110
   DECZKI SAROLTA: A zörejek polifóniája Ilja Kabakov installációiról
111-134
      A tükrön át
114-118
      A mélyben
118-122
      Hangok gyűjteménye
122-125
      Gesamtkunstwerk Szovjetunió
125-128
      A világűrbe
128-134
II. ÉPÍTETT UTÓPIÁK
[135]-236
   BERTA ERZSÉBET: Sakálok és arabok A modern építészet utópiái és a totalitárius ideológiák (Diskurzus-analitikai kísérlet)
137-157
   SZABÓ LEVENTE: Kisajátítási kísérlet Építészet mint kommunikáció a Harmadik Birodalomban
159-174
   GÁSPÁR LÁSZLÓ: Formavesztés az 1920 és 1945 közötti német építészetben
175-197
      1. Apollóni és dionüszoszi távlatok
175-180
      2. Tömegfétis
181-185
      3. Heroizmus és társadalmi kontroll
185-191
      4. A negatív transzcendencia
191-197
   GYŐRI ZSOLT: Lassú temetés
199-213
   BUN ZOLTÁN: Múltak között Sachsenhausen és Libeskind
215-223
   NÁDORI ESZTER: A szocialista realista kertművészet lehetőségei Magyarországon A sztálinvárosi Sztálin út kertépítészeti kialakítása (1952-1959)
225-236
      A Sztálin úti parksáv kertépítészeti terveinek elemzése
227-235
      A szocialista realista kertművészet, mint a monumentális propaganda eszköze
235-236
III. IDEOLÓGIA ÉS SZABADSÁG
[237]-311
   BALKÁNYI MAGDOLNA: Politika - színházi struktúra - esztétika
239-261
      A hivatalos magyar színházi struktúra báziskonvenciói
240-247
      Homogén vagy duális struktúra?
247-249
      A báziskonvenciók megújítása az amatőr/alternatív színházakban
249-258
      A színházi konvenció - struktúra és politika összefüggéseinek tanulságai
258-261
   JÁKFALVI MAGDOLNA: A térfoglalás esztétikája
263-273
   MOLNÁR KLÁRA: Színpadi és nézőtéri nyomor Büchner Woyzeck-je Nagy József Jel Színházának előadásában
275-282
   LELKES ZSÓFIA: Néptánc és/vagy ideológia?
283-293
      Színpadi néptánc és ideológia
284-287
      Néptánc vagy ideológia
288-293
   KISS VIKTÓRIA: A hallgatás és az elhallgatás költészete Tarkovszkij Sztalkere
295-302
   ANGYALOSI GERGELY: Élet az Áruházban. Gertler Viktor: Állami Áruház
303-311
IV. IRODALOM ÉS ÉLET
313-414
   VALASTYÁN TAMÁS: Miért nem mosolyog sohasem a szfinx? A zsarnokság szépsége - A szépség zsarnoksága
315-336
      A szépség és a zsarnokság
315-320
      A szfinx mosolytalansága
320-325
      Aura, szépség, kultusz
325-330
      A szépség szubsztancializálódása
331-336
   VAJDA MIHÁLY: A nyulacskák bosszúja
337-348
   GORETITY JÓZSEF: Szonya Marmeladova „munka közben" Viktor Jerofejev Az orosz széplány című regényéről
349-357
   ANTAL ÉVA: A magyar szatíra aranykora Kako- és disztópikus gulliveriádák a magyar irodalomban
359-370
   BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE: Álom és rémálom között Szathmári Sándor Hiába című regényének disztópikus motívumai
371-381
   MOLNÁR TAMÁS: Önszembesítés és identitás Az írás lehetőségei és szerepei Lengyel József Szembesítés című regényében
383-395
      Az írás mint rejtjelezés
383-386
      Az írás mint leleplezés
387-389
      Az írás mint szembesítés
389-395
   ERDŐDY EDIT: Túlélési gyakorlatok Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom
397-406
   RADICS VIKTÓRIA: Kultúrák zsarnoksága Bosznia-Hercegovina szinkretikus kultúrája tizenkét évvel a háború után
407-414
Kolofon
[415]
Hátsó borító
[416]