Fejlődéstörténeti érdekességek az építési múltból
Szerző: Szinnyai KatalinTovábbi szerzők: Kocsis Ferenc; Zádor Mihály
Cím: Fejlődéstörténeti érdekességek az építési múltból
Alcím: Hogyan építettek elődeink?
Megjelenési adatok: Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1992. | ISBN: 963-513-100-3
Az építészeti alkotó munka végtermékében, vagyis az elkészült alkotásban, esetleg annak ma meglevő maradványaiban visszatükröződik a létrehozó társadalom építési igénye, az igények kielégítésének módja, művészeti ízlése, technikai fejlettsége. Az építésben évszázadok során kialakultak olyan szokások és hagyományok, amelyekről a meglévő műemlékek alapján csak szerény és sok feltételezést tartalmazó ismerethez juthatnánk, ha még szórványosan sem maradtak volna fenn azok az írásos és rajzi emlékek, amelyek segítségével az építés műltját mélyebben megismerhetjük. Az építéstörténet elválaszthatatlan részét képezik azok az ismeretek, amelyekkel választ tudunk adni olyan kérdésekre, mint pl. miként alakult az építtető és a kivitelező gazdasági kapcsolata az építés történeti fejlődés során, miként befolyásolta a társadalom, illetőleg a mindenkori hatalom az építeni szándékozók egyéni elhatározásait, az építők tevékenységét, vagy
miként vált valaki építőipari szakemberré és milyen kötelezettségek, feltételek mellett folytathatta mesterségét? Az építészettörténet nagy egészének vizsgálatakor, az építészet fogalomkörébe vitathatatlanul beletartozó építéstörténet másodlagosan kezelt. Annak ellenére, hogy az építészet a tudomány, a művészet és az ipar kölcsönhatásából eredő állandó belső ellentétek közepette alakul, fejlődik, az építészettörténeti összefoglaló művek döntő többsége ma
is csaknem kizárólag az építészet mint művészet történetét tárgyalja. Ennek egyik oka kétségtelenül e művek egy részének idealista irányzata: a nagy szellemi áramlatok és alkotó egyéniségek vizsgálata mellett teljesen eltörpül a teljes valóság áttekintése, és így az a kérdés is, hogy az építészet még egyéb, a festészettől és szobrászattól merőben eltérő vonásokkal is rendelkezik. A másik ok, mely kizárólag az építőművészeire irányította az építészettörténeti kutatás figyelmét: a rendelkezésre álló forrásanyag természete. Ugyanis a levéltári anyag és a szakirodalom főleg eseménytörténeti adatokat és rajzi dokumentációkat tartalmaz (bár több figyelemmel egyébre is szert lehetne tenni). A megmaradt épületek is biztosabb választ adnak a formai, stíluskritikai vizsgálat kérdéseire, mint a műszaki technikai vonatkozásokra, az építés folyamatának kutatására.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Előszó Keszán Albert
3
Impresszum
[4]
Tartalom
5
Bevezetés
7-9
AZ ÉPÍTÖSZERVEZETEK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORTÓL A SIX. SZÁZADIG
[11]-206
Építési igények és programok a középkortól a XIX. század végéig
[13]-56
Építőszervezetek és mesterek
14-19
Iparosodás a XI-XV. században
20-21
Szerzetesrendi építkezések a középkorban
22-27
Városok - falvak - építési programok
28-40
A várak építéséről
41-56
Egyházi építőszservezetek és építőpáholyok
[57]-64
Egyházi építőszervezetek a középkorban
58-61
Epítőpáholyok
62-63
A jezsuita rend építőtevékenysége
64
Királyi építőműhy
[65]-70
Az építőműhelyek jellemzői a fennmaradt források alapján
66-70
A céhek
[71]-86
A hazai céhszervezetek - a kezdetektől a hanyatlásukig
71-86
AZ ÉPÍTŐMESTERSÉGEK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE
[87]-177
Kőfaragók
88-97
Kőművesek, téglaégetők, téglavetők, fazekasmesterek és sárkovácsok
98-111
Ácsok
112-118
Asztalosok
119-126
Üvegesek
127-135
Kovácsok, épület- és díszítőlakatosok, fémművesek
136-144
Rézművesek és bádogcsmesterek
145-149
Tetőfedők, cserepezők
150-152
Piktorok
153-162
Épületgépészek
163-177
SZOKÁSOK ÉS HAGYOMÁNYOK AZ ELMÚLT KOROKBÓL
[179]-206
Az építőszakma keretei a múltban
[180]
Vállalkozási formák
181-182
„Vállalkozások” a rabszolgatartó társadalmak korában
182-184
A feudalizmus korának sajátosságai
184-187
Változások a kapitalizmus korában
187-190
Az építés műszaki szabályozása
191-199
Az ipartestületek szerepe az építőipari szakemberképzésben
200-206
Jegyzetek
207-226
Kolofon
228
Hátsó borító