Garamszeghi Lubrich Ágost neveléstudományi rendszere

A múlt század pozitivizmusa nem mindenben kedvezett annak a határozott erkölcsi szemléletnek és neveléstudományi célkitűzésnek, melyet Lubrich a kereszténység gondolatköréből merített. Ő azonban szívósan ragaszkodott ahhoz, amit igazságnak fogadott el. Munkái nemcsak tudományos kutatásainak eredményét foglalják magukban, hanem intuitív meglátásait és következtetéseit is. Művei úgyszólván összenőttek személyiségével és nemes szubjektivizmusával. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a munkáit ért kritikát nem tudta kellő higgadtsággal fogadni. Felfogásunk szerint ez a magyarázata annak, hogy neve, munkássága aránylag háttérbeszorult. Lubrich a pedagógiai eszmék szolgálatát tekintette életcéljának. Ennek a feladatnak a megvalósításáért folytatott küzdelmében alapvető és hézagpótló munkát végzett. Éppen ezért a neveléstudományi irodalom magyar úttörői közé sorolhatjuk. Neveléstudományának megjelenésekor (1868.) Szilasi János A nepelés tudománya (1827.) c. művén kívül újabb pedagógiai munka nem volt irodalmunkban. (1:22.)* Szilasy munkája is inkább csak teológusok számára készült. Lubrich idejében elsősorban a tanító- és tanárképzés érdeke tette szükségessé a kor igényeit kielégítő neveléstan megjelenését. Neveléstörténelmét is alapvető munkának kell tekintenünk. Nálunk 1870-ig neveléstörténeti munka nem jelent meg. Szabó Mihály írta az első neveléstörténetet. (A neveléstan rövid története, 1870.) Ezt követte Dölle Ödön A nevelészet története c. munkája. (8:6.) Kis Áron 1872-ben megjelent kézikönyve (8.) már komoly kísérletet jelent ezen a téren. Különösen hazánk neveléstörténetére vonatkozóan tartalmaz igen becses adatokat. Mindezek a munkák azonban — Lubrich művéhez viszonyítva — nem felelnek meg az egyetemes neveléstörténet magasabb követelményeinek. A szociális kérdések felszínretörése alkalmával Lubrich arra törekedett, hogy tájékoztató, hasznos könyvet adjon az olvasók kezébe és ilyen módon nevelőleg hasson kortársaira. Ezért írta meg Társadalomtudományát. Az előttünk értekezők közül Lubrich életrajzát, a forrásaira vonatkozó névjegyzéket és munkáinak teljes irodalmát Pacséri Károly tette közzé. (23.) Acsay Antal értekezése (1). Lubrich életszemléletével, konzervativizmusával és egyetemi tanári működésével (1870—1900) foglalkozik. Ez a tanulmány Lubrich pedagógiai rendszerének alapgondolatait és maradandó értékeit kívánja megvilágítani.