Óvó-iskola, gyermekkert, óvoda corvina logo

Szerző: Sztrinkóné Nagy Irén
További szerző: Németh András
Cím: Óvó-iskola, gyermekkert, óvoda
Alcím: A kisgyermekkor neveléstörténete
Megjelenési adatok: Didakt Kft., Debrecen, 2009. | ISBN: 978-963-87800-5-8

coverimage Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik a kisgyermeknevelést választják hivatásuknak. A pedagógus szerepekre sokféleképpen lehet és kell készülni. Nem elég az elkötelezettség, a gyermekszeretet, kell a biztos tudás, a lényegi összefüggéseket feltáró, a törvényszerűségeket megfogalmazó ismeret. Ismeret a világról, az emberről, a gyermekről, a környezetről, önmagunkról, s mindezek sokszor nehezen értelmezhető, nehezen megmagyarázható kapcsolatrendszeréről. A dolgok, helyzetek, körülmények pedagógiai értelmezéséhez nyújt segítséget a gazdag interdiszciplináris kutatási területté alakult pedagógiatörténet, mely felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia legújabb eredményeit. A hagyományos eszmetörténeti megközelítés helyett inkább a társadalomtörténeti megközelítést tartja fontosnak. A pedagógia legkülönfélébb kérdéskörei, pl. a gyermekkép, az adott kor családi nevelése, a nevelési intézmény, a gyermeknek írott könyvek, a pedagógus szerepviselkedése így más szempontból értékelődnek. A hagyományos neveléstörténet-írást megpróbáltam ötvözni az említett modem szemlélet-móddal, amikor áttekintettem az európai kisgyermeknevelés történetét. Figyelembe vettem a különböző társadalmi, történelmi korok gyermekről alkotott felfogásának jellemző vonásait. Munkám három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a kisgyermeknevelés intézményesülése előtti korszak meglévő ismereteit rendszereztem. A második részben az óvodák kialakulásának motívumait elemeztem, s kiemelkedő személyiségeinek életútját, pedagógiai credoját vizsgáltam. A harmadik részben a magyar óvodafejlődés sajátosságainak rendszerbe foglalására tettem kísérletet, a korábbi biográfiai kutatásaim eredményeit felhasználva. A kisgyermekkort és annak pedagógiai intézményét középpontba állító, összefoglaló művek hiánya késztetett arra, hogy ezt a korántsem teljes jegyzetet összeállítsam. Szándékosan arra törekedtem, hogy munkám jól áttekinthető, felesleges lexikális adatokat nem tartalmazó legyen. A fejezetek végén szereplő feladatokkal olvasóimat ösztönözni szeretném a neveléstörténeti források értelmezésére, s ezek egyben a lényeg kiemelésére is szolgálnak. Bízom benne, hogy a kisgyermeknevelés történetét tárgyaló munkámból nemcsak az derül ki, hogy „mi történt", hanem helyenként az is, hogy „miért történt”. (...) Tárgyi emlékek, írott források, régészeti leletek híján az ősi társadalmak utódaikhoz való viszonyát nagyon nehéz rekonstruálni. Már a primitív népeknél is jelentkezik a nevelés alapvető társadalmi funkciója, a személyiség újratermelési folyamata, hiszen az egymást felváltó generációknak el kell sajátítaniuk a létfenntartási javak termelésének módját, képeseknek kell lenniük, hogy beilleszkedjenek a társadalmi együttélés azon formái közé, amelyekbe beleszülettek. A nevelés ezáltal a társadalom folytonosságának elengedhetetlen feltételévé válik. Az ősközösségi társadalomban a nevelés hagyományőrző, asszimilációs funkciója dominált, majd a tapasztalatok átadása, az életszabályok közvetítése fokról fokra szervezettebbé válik.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Gyermeknevelés, Neveléstörténet, Kisgyermekkor, Óvodai nevelés, Gyermeklélektan
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
3-5
Előszó
7
A kisgyermeknevelés intézményesülése előtti korszak
9-45
   1. Bevezetés a felnőtt létbe
9-11
   2. Társadalom, gyermek, nevelés az ókori civilizációkban
12-21
      2.1. Az ókori Kelet államai
12-15
      2.2. A görög nevelés
16-19
      2.3. A római nevelés
20-21
   3. Gyermek, család, nevelés a középkorban és a reneszánszban
22-27
      3.1. A keresztény nevelési eszmény
22-23
      3.2. Humanista gondolkodók a kisgyermekkorról
23-27
   4. A reformáció és a kora újkor a kisgyermekről
28-34
      4.1. Luther és Kálvin nevelési elvei
28
      4.2. Comenius „anyaiskola” eszméje a 17. században
29-31
      4.3. Locke „tabula rasa” elmélete
31-34
   5. A gyermek a felvilágosodás századában
35-40
      5.1. A nevelés mindenhatósága
36
      5.2. „Szeressétek a gyermekkort!”
37-40
   6. A filantropizmus és a neohumanizmus
40-45
      6.1. „A szívem által vagyok, ami vagyok.”
41-44
Az intézményesülés utáni korszak
45-102
   1. A kisgyermekek helyzete a 18. században: a "dolgozó gyermek"
45-47
   2. A kisgyermeknevelés kezdeti intézményei
47-52
      2.1. A „dame school”-ok Angliában
47-48
      2.2. Kötőiskolák Elzászban
48-49
      2.3. Játékiskolák Hollandiában
49-50
      2.4. Óvóintézet a szászországi Detmoldban
50-51
      2.5. Előiskolák Olaszországban
51-52
   3. Robert Owen pedagógiai kísérlete
53-56
      3.1. A Jellemalakító Intézet
53-54
      3.2. Az „infant school”
54-56
   4. Az óvodai mozgalom elteijedése a 19. században
57-69
      4.1. Az angol óvodák
57-60
      4.2. A francia típusú óvodák
61-62
      4.3. A magyarországi óvóiskolák
63-64
      4.4. A német típusú óvodák
64-69
         4.4.1. Wirth óvodapedagógiai nézetei
65-66
         4.4.2. Fröbel pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai
66
         4.4.3. Az adományok
67-68
         4.4.4. Fröbel munkásságának jelentősége
68-69
   5. A gyermekkor felértékelődése, új pedagógiák születése
70-98
      5.1. Társadalmi, filozófiai, politikai mozgalmak
71-74
      5.2. Az „anyaság” szentsége: Ellen Key
75-76
      5.3. A nevelés, mint tapasztalatok bővítése: Dewey
77-79
      5.4. A funkcionális nevelés elmélete: Claparéde
80-81
      5.5. A kisgyermeknevelés reformja Montessori pedagógiájában
82-87
         5.5.1. Pedagógiai, pszichológiai alapelvei
83
         5.5.2. A reform lényege: az eszközrendszer
84-85
         5.5.3. A nevelő személyisége
86-87
      5.6. A Kicsinyek Háza
88-89
      5.7. A Waldorf-pedagógia
90-95
         5.7.1. Az alapító: Rudolf Steiner
90-91
         5.7.2. Hogyan nevel a Waldorf-intézmény?
91-94
      5.8. „A lényegnek meg kell jelennie”: a Freinet pedagógia
95-98
         5.8.1. „ Az életen keresztül az életért, a munkán át.”
95-96
         5.8.2. A gyermekrezervátum
96-98
   6. A kisgyermeknevelés a 20. század második felében
99-101
A magyar óvodai nevelés története
102-148
   1. Az óvodai nevelés kialakulásának társadalmi, történelmi háttere
102-107
      1.1. Brunszvik Teréz, az óvodaalapító
102-103
      1.2. Nevelőmunka az első óvodában
103-104
      1.3. Rehlingen Antal, a kor legképzettebb „óvónevelője”
105-107
   2. A magyar óvodaügy fejlődése a 19. században
108-113
      2.1. Óvóképzés a 19. században
110-113
   3. A kisdedóvási törvény
113-117
      3.1. Az óvodai nevelés célja
114
      3.2. Az óvodák tárgyi, személyi feltételei
115
      3.3. Az óvónők képzéséről
115-117
   4. Óvodáink a századfordulón
117-124
      4.1. A kisdedóvó intézet feladata
118
      4.2. Az óvodai foglalkozások
119-122
      4.3. A játék
122-124
   5. A reformpedagógia hatása a hazai óvodák fejlődésére
125-134
      5.1. A gyermektanulmányi mozgalom
125-127
      5.2. A Montessori-pedagógia elterjedése
127-131
      5.3. A korszak népszerű iskolakoncepciói
132-134
   6. Ellentmondásos évtizedek
135-139
      6.1. Előrelépés az óvónők képzésében
135-136
      6.2. Óvodáink politikai célok szolgálatában
136-137
      6.3. A népi-nemzeti irányzat
138-139
   7. Óvodaügy a pártállami időszakban
140-146
      7.1. A bizonytalanság évei
140-141
      7.2. A mennyiségi mutatók bűvöletében
141-142
      7.3. Az ideológiai célok hegemóniája
142-143
      7.4. Nevelőmunka az óvodában c. kézikönyv
143-144
      7.5. A nevelésügy átfogó fejlesztésének évtizedei
144-145
      7.6. Az óvóképzés fejlődése
145-146
   8. A nevelésügy változásai a rendszerváltás után
147-148
Felhasznált irodalom
149-151
Hátsó borító