Az ó-classica literatura vagy görög és római remek-irodalom történelmének főbb pontjai

Az ó-classicai tanulmányok’ haszna, sőt szüksége a’ magasabb szellemképzödésre minden müveit idők’ elismerésével találkozott. ’S minél élénkebb tudalmával bírtak ahhoz értőink e’ szellemszükségnek, annál nehezebben eshetett látniok: miként ez érdekben tanuló növendékségünk mindeddig legfölebb a’ kelletlenül ízlelt római classicusok’ parányi ismeretével, ne mondjam gyűlöletével hagyta cl pályáját. Magával vitt szegény lalinsága is nem e’ nyelven űzött tanulmányai mellett ragadt-e inkább rá a’ helyett, hogy azt a’ classicusok’ eredeti-tiszta forrásából merítette volna. Mit szóljunk még a’ hellen nyelv- és mindkét classicai irodalomról, melyekhez eddigien — a’ magánszorgalmú kevesek’ tiszteletre méltó kivételével — egyedül név szerint sejtettünk valamit. Mi haszna kutatjuk az okot?, tény, hogy míg a’ nyugatibb népeknél az ó-classicitás’ szelleme, alakja buzgó követőket, anyaga (reál része) folyvást számos tanulókat nyert: mi csak a’ nyelvismeretben is félig jártunk el, — feledvén, hogy a’ különben oly buzgó művelésre méltó római nyelv és irodalom majd egész terjében csak fényesen sükerült másolat a’ parragon hagyott hellen eredeti mellett. Dicsőség ez újabb idők’ buzgalmának, hogy az elhagyott ügyet felkarolta! Átszervezett tanintézeteinkben a’ classicai tanulmányok újabban szélesebb kört nyertek, a’ rómaiak mellett a’ hellen remekíróknak is egyenhaladású olvasása sürgettetik, az ó-classica literatúrai1 történelmének főbb pontjai már a’ gymnasiumi tanfolyam közben előadandókúl jelöltetvék ki stb. mik egyrészben újak lévén Jnálunk, a’ kezdet’ nehézségeitől nem egészen mentek; de melyek elfognak oszolni, csak tegyük meg körülök, a’ mit meglehetünk. Különösen az utóbb nevezett tárgy az, mely mint oskoláink- úgy irodalmunkban eddigelö fontos érdeke mellett is...