Antitézis

Kötetünk a szerző „fordulata” után, eredetileg angol nyelven írt marxista politikafilozófiai elemzéseit tartalmazza, valamint két magyar nyelven írott, nagyszabású tanulmányt, amelyek egyike itt jelenik meg először. A többi szöveg gyűjteményes kötetek, szocialista folyóiratok vagy terjedelmesebb elemzéseket közlő internetes portálok számára készült esszé (kísérlet) és analízis. Tárgyuk heterogén; gondolatmenetük filozófiát (klasszikus német idealizmust, marxi teóriát s a belőle ágazó kritikai elméletet és értékkritikai iskolát) ötvöz társadalom-, mentalitás- és politikatörténeti belátásokkal. Stílusuk összetéveszthetetlen; tétjük meglehetős: politikai és történeti alapfogalmaink tisztázása. (...) Kötetünk a szerző „fordulat” utáni, eredetileg angol nyelvű marxista politikafilozófiai elemzéseit tartalmazza, valamint két magyar nyelven írott, nagyszabású tanulmányt és egy magyar nyelvű cikket. A „marxizmus” itteni használatában „nem annyira irányzat vagy gondolkodói iskola, mint amennyire önálló műfaj vagy diszciplína. Kari Kautsky és Ernst Bloch, Louis Althusser és Lukács György, Karl Korsch és (a korai) Antonio Negri egyaránt »marxisták«, eltérő nézetekkel, elméletekkel, tárgykörökkel, témákkal, stílussal, de fölismerhetően egyazon hagyománynak a részesei mégis, habár »polgári« értelemben más-más »foglalkozást« űztek, más volt a »kutatási területüké Mind a szociáldemokrata, mind a kommunista mozgalom »marxistának« tekintette magát (nem kevés joggal), ámde [...] az »igazi« Marx újbóli felbukkanása csak a világforradalmi évtizedre (1917-1927) tehető, amikor megjelenik az ún. »nyugati marxizmus« (azaz mind a szociáldemokrata, mind a szovjet »marxizmustól« idegen elmélet), amelyet a pártmarxizmus vagy »munkásmozgalmi marxizmus« [...] utódai mindmáig támadnak.” Jelen kötet a Történelem és osztálytudat megkésett honi megjelenése (1971) óta - meggyőződésünk szerint -a legjelentősebb magyar nyelvű hozzájárulás a „nyugati marxizmus” hagyományához. A fölvett írások gyűjteményes kötetek, szocialista folyóiratok vagy terjedelmesebb elemzéseket közlő internetes portálok számára készültek; tárgyuk heterogén; gondolatmenetük filozófiát (klasszikus német idealizmust, az abból kisarjadt marxi teóriát és az amabból két ágon kinőtt kritikai elméletet és értékkritikai iskolát) társadalom-, mentalitás- és politikatörténeti belátásokkal ötvöz; formájuk esszé (kísérlet). Eklektikus voltuk, töredezettségük a műfaj folyománya. A nyugati marxizmus, mint az újkor kezdete óta művelt összes radikális filozófia, intézményi kereteken kívül, akadémiai diskurzusoktól és azok elvárásrendjétől (tudományos cikk, szaktanulmány, monográfia) függetlenül íródik, nem kis részben azért, hogy magát az akadémiai tudástermelést is vizsgálati tárgyává tehesse; alkalmi cikkek, kritikák, levelek, kiáltványok, tézisek, röpiratok, vádiratok, szatírák, rapszódiák (stb.) formájában terjed, filozófiai okokból a rendszeralkotás ábrándja nélkül - tudjuk, A tőke is töredék.