Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskola számára (5/3)

A népiskola célja és feladata. A népiskola féladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös polgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye. (Az 1940 : XX. t.-c. 1. §-a.) A célkitűzésben három gondolatkör ismerhető fel világosan. Az egyik a tanuló vallásos és a vallás alapján erkölcsös nevelése. A másik olyan általános 'műveltség közvetítése, amelynek középpontjában nemzeti művelődésünk áll. A harmadik a gyakorlati cél pedig, hogy a tanulót az életben való helytállásra és ezzel közvetlenül további tanulmányokra is képessé tegye. A népiskolának mint nevelőiskolának e hármas célkitűzése lényegében egységes lesz. Az első vezető gondolat, a vallásos alapon váló erkölcsös nevelés, határozott állásfoglalást jelent a mellett, hogy a népiskola az élő keresztény istenhitre neveli tanulóit. Erkölcsi meggyőződésüknek és cselekedeteiknek zsinórmértékéül Isten törvényeit, indító erejéül pedig Isten szeretetét és a felebaráti szeretetet állítja. Erkölcsi nevelése nem függ ag egyéni tetszéstől, hanem azoktól az erkölcsi törvényektől, amelyeknek gyökere a keresztény tanításban és a vallásos meggyőződésben él, ezért örökértékűek. A célkitűzésnek ez a része világos, szabatos és határozott állásfoglalásával minden ingadozásnak elejét veszi. De kétségtelen az is, hogy a népiskolai valláserkölcsi nevelésnek, a keresztény felekesetek közti kölcsönös megbecsülésen és tapintaton kell alapulnia. Ezt parancsolja a nemzeti társadalom tagozódása, tehát a nemzet érdeke. A másik vezető gondolat a magyar nemzeti művelődés szellemével átitatott általános műveltség megadása. Az általános műveltség lényege a nemesen kiművelt lélek. Ennek értelmi síkját a keresztény, nemzeti életszemlélet egységbe fogott ismeretei töltik ki. Ezt szolgálja a tiszta érzelmek sugalló ereje és a szilárd erkölcsi jellem. Az általános műveltségnek történeti jellege van. A történeti jelleg nem azt jelenti, hogy csak a múlttal törődik és a jelen követelményei iránt nincsen érzéke. A mult a jelen megértéséhez szükséges. A múltnak és a jelennek kapcsolata világítja meg a művelődési javak összefüggését, az teszi szemléletessé és érthetővé a műveltség lényegének megmaradását a korok és irányok változása között. Az általános műveltség történeti jellegére a magyar társadalom állandóságának biztosítása végett is szükség van. Ezen az állandóságon nem merevséget és egyhelybenmaradást értünk, hanem a történelmi gyökértől soha el nem szakadó állandó irányú fejlődést. A magyar társadalom fejlődésének menete akkor marad nyugodt és állandó, ha koronként tagjai az eszméknek, fogalmaknak, szavaknak és értékeknek a lehetőség szerint ugyanegy jelentést és értelmet tulajdonítanak. Ezt az egyöntetűséget a legmaradandóbban úgy érjük el, ha történeti jellegében mutatjuk be a műveltséget. Pl. a hazafiság fogalmát a népiskolai tanuló csak úgy érti meg a maga mélységében, ha a nemzet ezeréves múltjában nemzeti nagyjaink életén és történeti példáján tükröztetjük vissza. Ebből értse meg, hogy a hazafiság minden népnél szent dolog volt.