Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskola számára (5/4)

A hit- és erkölcstan tanításáról az 1868. évi XXXVIII. t.-c. értelmében a vallásfelekezetek főhatóságai a saját hatáskörükben gondoskodnak. A hitoktatást a lehetőség szerint a lelkészek végzik. Vannak azonban oly népiskolák, amelyekben a tanítónak kell a hit- és erkölcstant tanítani, esetleg tekintet nélkül arra, hogy a gyermekek mely felekezethez tartoznak. Ilyen esetekben az egyházi hatóságok adnak felhatalmazást a hit- és erkölcstan tanítására. A tanító, ha valamennyi gyermeket tanítja a hites erkölcstanra, tekintet nélkül arra, hogy azok mely hitfelekezethez tartoznak, alkalmazkodjék szigorúan az egyes hitfelekezeteknek a hit- és erkölcstan tanítására vonatkozó tantervéhez, munkáját végezze lelkiismeretesen, tárgyilagosan és minden elfogultság nélkül. Bármilyen jellegű iskolában működjék azonban a tanító, az "Általános Útmutatás"-nak a vallásos nevelésre vonatkozó részében foglalt kívánalmaknak megfelelően valamennyi tárgy tanítása közben és egyéb nevelési eljárásában törekedjék a gyermekek vallásos érzésének ébresztgetésére, erősítésére, mélyítésére és élete példájával is igazolja a hirdetett igazságokat. Tartózkodjék mindattól, ami a felekezeti érzékenységet bánthatná és a nemzeti egyetértés kifejlődését zavarhatná. A tanító ismerkedjék meg a hit- és erkölcstan tanításával foglalkozó irodalommal, igyekezzék a tapasztaltakat hasznosítani és a hitoktatókkal összhangban működni. A gyermekei iskolai nevelőinek egyetértő, békés munkája eredményezheti csak, hogy a Tanterv célkitűzéseit a legeszményibb módon megközelítsük. | Magyar nyelv. Beszéd- és értelemgyakorlat. Cél. A magyar nyelv körébe tartozó tárgyak tanításának együttes céljából a beszéd- és értelemgyakorlat céljai főképen: a gyermek természetes kifejezőkészségének fejlesztése, hogy az élőszót megértse, gondolatait, érzelmeit szóban szabatosan ki tudja fejezni és a nemzet életébe fokozatosan bekapcsolódjék. A beszédkészség fejlesztésével egyenlő rangú feladat az értelem fejlesztése, a gondolkodás képzése, mert e két lelkifolyamat és a beszéd kölcsönösen hatnak egymásra, egymás fejlődését elősegítik. A beszéd- és értelemgyakorlatokban a célkitűzésből folyólag a következő, végső eredményében egybeolvadó feladatok jelentkeznek: 1. Bevezetés az iskolai életbe, fokozatos bekapcsolás a lakóhely, a község és a nemzet életébe. 2. A környezet személyeinek, tárgyainak és jelenségeinek helyes megfigyelése és megismerése. 3. A megfigyeléshez és megismeréshez segítő érzékek fejlesztése. 4. Az ismeretek helyesbítése, rendezése és gyarapítása. 5. A vallásos és erkölcsi érzelmek természetes módon, erőltetés nélkül történő kiváltása, jó szokások állandósítása. 6. Az irodalmi nyelv használata.