Tanterv és útmutatások a nyolcosztályos népiskola számára (5/5)

Történelem. a) A magyar nemzet története. Cél. A történettanítás célja, hogy tanítványaink a magyar nemzet múltjának legkiemelkedőbb eseményeit világtörténeti kapcsolatok érintésével megismerjék s hogy lelkükben a magyarság évezredes küzdelmeinek, továbbá a hosszú századokon át vele együtt élő népekkel végzett közös munkának szemléletéből a mult iránt érdeklődés és bizonyos fokú történeti érzék fejlődjék. Alapozza meg a történettanítás a magyar nép múltjának megismeréséből és értékeléséből fakadó nemzeti öntudatot. Éreztesse meg, hogy mindaz, amit a haza földje hord, ami a nemzet lelkében él: az ősöktől nyert örökségünk. Fejlessze ki ezzel tanulóinkban a multak iránti kegyeletet. Igyekezzék tudatossá tenni a hazaszeretetnek és a nemzeti összetartozásnak mélyebb érzelmét. Keltse fel bennök a nemzeti javak iránt azt a felelőségérzetet, mely a nemzeti erények ápolására, a közösségnek tartozó kötelességek felismerésére és a nemzet életét továbbépítő munka lelkes elvégzésére sarkal. A tanítás anyaga. A magyar nemzet történelme a magyarság önfenntartásának és művelődésének története. Megismerteti a nemzet életének összes megnyilvánulásait, felöleli tehát az állami, gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődést: a magyar nép küzdelmét az élet magasabb formáiért. A történelem tanulása során tanítványaink megismerik, hogy a magyar nemzet az egyes korszakokban inint biztosította helyét a népek sorában, mit dolgozott és alkotott, hogy ünnepelt és szórakozott, milyen volt a társas érintkezése, milyen volt erkölcse és gondolkodásmódja, stb. A történelemtanítás a népiskolában a történelem roppant nagy anyagából csak keveset választhat ki, de e kevés legyen szemléletes és életteljes, egyben alkalmas a történeti érzék felkeltésére és a történeti fejlődés bemutatására. Bár a legkiemelkedőbb események, a tények puszta ismerete is fontos, de ennél .jelentősebb fontosságú, hogy növendékeink friss és élénk képzelő erejükkel beleéljék magukat az elmúlt korszakokba. A jelen életével főleg a beszéd- és értelemgyakorlatok során foglalkozik a gyermek. De amikor a jelen viszonyairól beszélgetünk, lépten-nyomon kínálkozik alkalom, hogy a múltra is visszamutassunk. Tanítványaink így alkalom szerűleg sok történeti ismeretet szereznek és ezzel előkészítjük őket a történelem rendszeresebb tanulására. Az I. osztály beszéd- és értelemgyakorlati anyagában a szülői ház berendezése, felszerelési tárgyai, a kert fái, a családi név és emlékek, a család öröm- és gyásznapjai, az iskola és a templom nyújt sok olyan részletet, amelyeknek felhasználásával, a mult időkbe visszanyúló vonatkozások minél teljesebb feltárásával felkeltjük a hagyományok tiszteletét és felébresztjük a megőrzésükre irányuló hajlandóságot: a kegyelet érzését. A családi élettel és emlékekkel kapcsolatban ne mulasszuk el már ezen a fokon a tanulók időfogalmának fejlesztését olyformán, hogy a családi mult szereplő személyeit és tárgyait a jelenhez viszonyítsuk. Pl. amikor édesapa olyan kicsi volt, mint te, stb.