Tanulmányok dr. Földvári József professzor 75. születésnapja tiszteletére

Ez a kötet Földvári József professzor úr 75. születésnapjára és 50 éves oktatói jubileumának tiszteletére készült. Az igen széles területet átfogó dolgozatokat tematikailag lehetetlen csoportosítani; a tanulmányok a jog, s ezen belül az egyes jogágak változatosságát, sokszínűségét reprezentálják. Egy valamiben azonban közösek. Valamennyi írás azt az igényes szellemiséget igyekszik tükrözni, amelynek kialakulását közvetlenül vagy közvetve, tanácsaival, vagy csak személyes példájával az ünnepelt is segítette és segíti. Tanítványai, munkatársai, s a legszerencsésebbek: barátai, egyaránt sokat meríthettek gazdag életművéből, tanulhattak tőle tudományos alaposságot, emberséget vagy stílust. S a tanulóéveknek szerencsére még nincs végük. Köszönjük, professzor úr az útravalót és reméljük, hogy aktív munkájára még nagyon sokáig számíthatunk. Sok boldogságot, jó egészséget kívánunk. | (...) A római büntető- és polgári igazságszolgáltatás kezdeteire, akárcsak általában a római jog történetére, csupán későbbi jogfeljegyzésekből, valamint más népek korai jogállapotaira vonatkozó ismereteinkből tudunk visszakövetkeztetni. Ezek a következtetések az ismeretforrások hézagos volta miatt természetesen gyakran alig haladhatják meg a több-kevesebb valószínűséggel bíró hipotézisek szintjét. A későbbi jogfeljegyzésekből annyi mindenesetre megállapítható, hogy más primitív népközösségekkel egyezően az ősrómai társadalomban is alapvetően az önhatalom szolgált a valós vagy csupán vélt jogok érvényesítésére, hasonlóképpen az egyéni bosszú a személyt ért sérelmek orvoslására. Ahogy Verulami Bacon mondja, az önhatalomban és a bosszúban, a „vad igazságszolgáltatás” e két módjában kell keresnünk minden jog kezdetét, vagy Jhering megfogalmazásában: „az erőszak a jog szülőanyja”. A jog kialakulását az a racionális belátás idézte volna elő, hogy célszerűnek mutatkozott az emberi együttélést szabályokhoz kötni, s ezzel a kaotikus társadalmi viszonyokat meghaladni. Jhering magyarázatát veszik alapul lényegében azok is, akik más tényezőknek tulajdonítanak meghatározó szerepet a jog kialakulásában. Noailles a jog gyökereit a jogérvényesítő cselekmények ritualizálásában véli megtalálni: „le rite crée le droit”. Eszerint a rituális formában véghez vitt önhatalmú cselekménynek az ellenfél csak hasonló rituális formában tudott ellenszegülni. A nem rituális támadás, akárcsak a nem rituális védekezés jogellenes önhatalomnak minősült. A társadalmi együttélésnek vallási alapon történő formalizálása azonban nyilvánvalóan feltételezné valamennyi jogi aktus papi felügyeletét és felülbírálását, aminek hitelt érdemlő nyomai forrásainkban nem mutathatók ki. A magánjogi igazságszolgáltatás kialakulását Noailles-től eltérően Wlassak a választottbíráskodásból kívánja levezetni.