Tarnai Andor-emlékkönyv corvina logo

Cím: Tarnai Andor-emlékkönyv
Sorozatcím: Historia litteraria ; 2.
Megjelenési adatok: Universitas, Budapest, 1996. | ISBN: 963-85494-4-0
Megjegyzés: A könyv megjelenését támogatta: ELTE ВТК Magyar Irodalomtörténeti Intézet Magyar Könyv Alapítvány MHB Művészeti Alapítvány Universitas Kulturális Alapítvány

coverimage Önéletrajz - 1925. augusztus 25-án születtem Gyulán. Egyetemi tanulmányaimat az Eötvös József Collegium tagjaként a budapesti egyetemen végeztem 1943-48-ban, ugyanitt szereztem magyar-lati«, szakos tanári diplomát. 1949-1958-ban az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam, 1958-8o-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Az egyetemre 198o-ban, Tolnai Gábor nyugdíjba vonulásakor kerültem át és lettem tanszékvezető. Korábbi tudományos tapasztalataimat és érdeklődésemet kihasználva a tanszéken tudományos műhelyt igyekeztem alapítani, különös tekintettel arra, hogy a munkatársaknak a középkortól a 18. század végéig kell magyar irodalmat előadni. Azt hiszem, sikerült elérni, hogy minden korszaknak lett szakembere, és a hozzánk tartozó 600 évet meglehetős biztonsággal tudjuk oktatni. Külön gondot fordítottam az irodalom alapját képező filológia elsajátítására ill. elsajátíttatására, és. sikerült elérnem, hogy elég megbízható szövegkiadások jelentek meg. Megindítottam a Magyarországi Tudósok Levelezését, mely sorozatnak ebben az évben már III-IV-kötete jelenik meg /Bél Mátyás levelezése/. Mint tanszékvezető az eddig elkezdett munkát szeretném tovább folytatni, különös tekintettel a régi magyar irodalomban általános szövegszerkesztési mód és a retorika történetének kutatására. Budapest, 1995- március 10. (Tárnai Andor)
Kategóriák:
Tárgyszavak: Emlékkönyv, Tanulmánykötet, Tarnai Andor
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Sorozati címlap
[3]
Címlap
[4]
Impresszum
[5]
Idézetek
[6]
Tartnai Andor: Önéletrajz
[7]
Fotó
[8]
Bárczi Ildikó: Amicitia
9-18
Bartók István: A társadalmi rétegződés tükröződése a 17. századi magyar irodalmi gondolkodásban
19-29
   Függelék
29
Bitskey István: Esterházy Miklós a hitvitázó nádor
31-42
   Írói szándék és téma
32-33
   Teológiai műveltség és vitamódszer
33-35
   A polémia stílusrétegei
35-36
   Esterházy és a protestáns vallásszabadság
37-41
   Tragikus hős?
41-42
Czibula Katalin: Egy magyar utazó a 18. század elején. Szilágyi András protestáns prédikátor naplója
43-56
   Szilágyi származása, fiatal évei
44
   Elméleti alátámasztás-az utazás mint a tanulóévek koronája
45-46
   Europica varietas-száz évvel később
47-53
   Költségek és vásárlások
53-54
   Egy protestáns prédikátor élete Magyarországon
55
   Összefoglalás
56
Csonka Ferenc: „Mindenütt feljül ég, a föld lészen alsó.” (Adalékok és észrevételek Zrínyi három epigrammájához)
57-74
   Az idő és hírnév mint egység
57-61
   Az idő szárnyom jár
61-65
   Nem bírom pennával
65-67
   Befed ez a kék ég
67-74
Dávidházi Péter: Kettős védőpajzs mögött (Toldy Ferenc és a reformkori álnévhasználat)
75-80
Erdélyi Lujza: A Mihály-gyűjtemény Tristia-fordításai
81-116
   Rövidítések
91-92
   [Mihály-gyűjtemény] [20r:] Ovidio Liber primus
93-116
Hargitay Emil: Justus Lipsius és Laskai János
117-126
   Irodalomjegyzék
125-126
Holl Béla: Báthory Zsófia imádságos könyve
127-132
Horváth Iván-Seláf Levente: Gautier de Coincy verses Krisztina-legendájának budapesti töredéke
133-138
H. Kakucska Mária: Batsányi János Lőrinc-napi köszöntőverse
139-[142]
Kecskeméti Gábor: A prédikáció műnemi besorolása és a prédikációelméleti gondolkodás korszakai
143-158
Kilián István: Podolin és Kisszeben piarista színháza
159-172
   Kisszeben
164-171
   Irodalomjegyzék
171-172
Madas Edit: Középkori Zsófia-legendáink latin forrása
173-179
   Függelék: Zsófia-legenda a grazi UB MS 977. jelzetű kodexében
175-179
Monok István: „Libri in publica libraria exules scholastici”. Kísérlet egy fejléc értelmezésére, avagy a városi közösségi könyvtárak kialakulásáról Magyarországon
181-187
Németh S. Katalin: Salomon Schweigger útleírásának magyar vonatkozásai
189-200
Ötvös Péter: „Khomb auß Hungern her”. Ausztriai paszkvillus a hosszú háború idejéből
201-215
Pócsi Katalin: Gróf Lázár János erkölcstani versei 1763-ből
217-222
S. Sárdi Margit: Történelem lírában. Rozsnyai Dávid fejedelemportréi
223-236
Szabó András: Szenci Molnár Albert Sziléziában
237-248
Szelestei N. László: Korabinszky János Mátyás kísérlete könyvkereskedés nyitására (1780)
249-254
   Függelék
253-254
Szentmártoni Szabó Gáza: Balassi Bálint képmása és a Balassa-család ósgalériája
255-259
Szilágyi Márton: Bél Mátyás Adparatusa és Kármán Urániája (A’ Tűzpróbáról Magyar Országba’című cikk forrása)
261-272
Szörényi László: A Jókai-kódex kérdése a Szent Ferenc-legendára vonatkozó újabb kutatások fényében
273-281
Thimár Attila: Révai Miklós 1784-es akadémia-terve
283-293
R. Várkonyi Ágnes: „Édes Gróf Öcsém Uram!” Csáky István két levele Zrínyinek
295-306
P. Vásárhelyi Judit: 17. századi cento-költészetünk
307-315
Tarnai Andor munkássága (Bibliográfia) (Összeállította Kecskeméti Gábor és Németh S. Katalin)
317-325
Tarnai Andor búcsúztatása. Lovas, 1994. szeptember 3. (Németh G. Béla, Bodnár György, Kovács Sándor Iván)
327-332
A szerkesztő utószava (Kecskeméti Gábor)
333-334
Névmutató
335-349
Tartalom
351-352
Hátsó borító