Hangnyomás, hangosság, zajosság

Közismert dolog, hogy a szép hagyományokra visszatekintő és egy Nobel-dijjal fémjelzett magyar akusztikai kutatás hazai szakirodalma nagyon hiányos. Elismerés és köszönet illeti a Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályát azért, hogy lehetővé tette ennek a helyzetnek a fölszámolását. Az Akusztikai Komplex Bizottság javaslatára hozzájárult egy akusztikai tárgyú könyvsorozat osztálykeretből történő kiadásához. Az Akadémiai Kiadó megértésével találkozó terv első gyümölcse az előttünk fekvő munka. Az akusztika mindenfajta mechanikai rezgéssel, rezgéskeltő és rezgésérzékelő eszközzel foglalkozik, s így a tenger alatti biológiai és áramlási zörejektől a zenén keresztül az ultrahangos anyagvizsgálatig óriási távlatokat fog át. A hangversenytermek akusztikájának tervezése éppen úgy feladatköre, mint a rendkívül nagyfrekvenciás mechanikai rezgések molekulafizikái és elektronikai hatásainak vizsgálata. Az akusztika alapja akkor is a fizika marad, ha a hallható hangok frekvenciatartományáról beszélünk, de művelése a fizikai gondolkodásmóddal egyenrangúan igényli a biológiai és pszichológiai kutatási szemléletet, hiszen a hangesemények végső értékelő rendszere a hallószerven keresztül maga az emberi agy. Ez a soktudományú irányvonal jelen könyvünkben is szerephez jut. Ha nem is hangsúlyozzuk állandóan, a tárgyalás menete mindig érzékelteti, hogy a zajkutatás és a zajvédelem nem csak mérnöki, vagy csak orvosi feladat, sőt nagy helyet foglal el benne a fizika és a pszichológia gondolkodásmódja és módszertana is. Amellett, mint ahogy minden tudományágban, a számitógépes statisztikai adatfeldolgozás módszerei itt is utat törnek. A könyv elsősorban tankönyv jellegű, nem pedig mérőmódszerek ismertetése. Ennek többek közt az is oka, hogy ma még nem ismerjük olyan mélyen a fizikai-pszichológiai összefüggéseket, hogy bátran bízhatnánk magunkat szabványos módszerek biztos eredményeire. Ezért igyekeztünk az egyes módszerek és eljárások történeti hátterét is bemutatni és jelenlegi ésszerű magyarázatát ismertetni. Az érvényben levő szabványok még nem megdermedt örökigazságok, hanem a mindenkori tudományos álláspontnak megfelelőleg átlag ötévenkint gyökeresen megváltoznak. Ezért helyesebbnek látszott a szabványokra való erőteljes utalás helyett inkább az irodalmi hivatkozás. A könyvben tehát nem méréstechnikát kívántunk tanítani, hanem inkább szemléletet formálni és eligazítást adni a jelenleg forrongásban levő megítélési eljárások között. Mégis megvan benne minden számítási segédeszköz — főként a függeléki táblázatok és ábrák között —, amelynek fölhasználásával a kutató és a gyakorlati szakember egyaránt megoldhatja feladatait. Ugyanezt a célt szolgálja az egyes pontok tárgyalásába beiktatott, összesen 16 példa. Az olvasót szeretnénk meggyőzni arról, hogy szükség van a magyar szakkifejezések kialakítására és használatára. Ezzel nemcsak a pongyolaság és az idegen szavak mögé bújó szakmai önhittség ellen kívánunk föllépni, hanem egyben világosabbá is kívánjuk tenni fogalmainkat.