Híres magyar perbeszédek : a közelmúlt nevezetes vád- és védőbeszédei : bevezető tanulmányokkal corvina logo

Szerkesztő: Tóth Mihály
További szerzők: Friedrich Lajos; Julis Mihály; Tóth Mihály; Szitás Benedek; Szalóky László; Bócz Endre; Bogár Péter; Szabó Ferenc; Németh Zsolt; Orosz Balázs; Kádár András; Bánáti János; Fenyvesi Csaba; Zamencsik Péter; Herke Csongor ; Dezső Antal
Cím: Híres magyar perbeszédek : a közelmúlt nevezetes vád- és védőbeszédei : bevezető tanulmányokkal
Alcím: A közelmúlt nevezetes vád- és védőbeszédei
Sorozatcím: (Institutiones juris, 1218-9375) (Dialóg Campus szakkönyvek, 1417-7986)
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest, 2013. | ISBN: 978-963-9950-92-4

coverimage Különös, hogy vád- és védőbeszéd-gyűjtemény Magyarországon lassan több emberöltő óta nem jelent meg. Stiller Mór (1899) Zöldi Márton (1903), majd Huberth Gusztáv és Müller Viktor (19281929) gyűjteményei után – néhány gyűjteményes kötetben megjelent perbeszédtől eltekintve – csak a háború után találunk tematikus kiadványokat. Visinszkij közzé tett vádbeszédei azonban inkább elborzasztóak, mint tanulságosak (1953), s a különböző – nagyrészt szintén koncepciós – hazai perek megjelentett anyagában is mai szemmel nézve csak „vád- és védőbeszéd paródiákat találunk”. Sokkal kedvezőbb képet a múlt század 60-as éveiben az Ügyészi Kiskönyvtár tematikus számában megjelentetett vádbeszédek jelentős része sem tár elénk (itt már azonban akadnak érdekes és értékes felszólalások). Voltak persze egyértelműen pozitív vállalkozások is: Szitás Benedek pl. egy szinte belső használatra megjelent hézagpótló kiadványban próbált a kérdésben eligazodni látszó ügyvéd-jelölteknek segítséget nyújtani (1977). Tremmel Flórián, „Igazságügyi retorikájában” ha nem idéz is teljes beszédeket, tanulságos részleteket közöl (1985). A jelentősebb bűnügyeket feldolgozó riportkönyvek is olykor idéznek perbeszédekből. A többi azonban – mondhatnánk – „néma csend.” Ideje megtörni ezt a csendet. Mi voltaképpen a jó perbeszéd? – teszik fel a kérdést ma is lépten-nyomon – elvárt szónoki teljesítmény, vagy korrekt végindítvány? A választ persze sejtjük. A kérdés ugyanis csaknem költői (sőt, talán teljesen az), könnyen megadható ezért a válasz: mindkettő. Ez azonban napjainkban sajnos egyre kevésbé igazolható. Valaha, nem is olyan régen, gyakorló jogászként valóban szónokoltunk, a stílus, összeforrt a formával, a beszéd nem silányosult előre megírt szövegek gépies interpretálásává, rosszabb esetben felületes rögtönzéssé. Ám közben ideológiát is kitaláltunk a „szónoklás” háttérbe szorítására: technokrata világunkban a tömör, szikáran szakszerű tartalom válik elsődlegessé, ha nem akarunk nevetségessé válni, mellőzni kell a külsőségek akár halvány formáit is. De tényleg így van? Nem lenne jobb továbbra is vallani és vállalni, hogy egy jó perbeszéd lehet egyszerre szónoki remeklés, és korrekt, pontos, minden lényeges kérdésre kiterjedő (de a lényegtelen dolgokat mellőző) szakmai záróbeszéd is egyben? A bizonyítás anyagának ügyészi és védői összefoglalása, meggyőzően és hatásosan felépítve. Miért van mégis, hogy a hagyományos szónoki beszéd erényei mindinkább visszaszorulnak, már nyomokban is egyre ritkábbak? Ha eltöprengünk ezen, több okot sejthetünk. Említettem már, hogy sokan – kiváltképpen a vádlói oldalon –úgy vélik, hogy a retorika hagyományos eszközei idegenek a szakszerűségtől. Beszéljen mások hasába lyukat az ügyvéd – ha tud. Használjon ha úgy látja helyénvalónak látványos fordulatokat, essen akár „retorikai túlzásokba”, „éljen ő a gúny fegyverével” stb. Ilyet ugyanis – vélik a másik oldalon – csak az tesz, aki ezzel helyettesíti az érdemi tartalmat.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Retorika, Védőbeszéd, Vádbeszéd, Szónoklás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalomjegyzék
9-10
Előszó
11-15
I. rész: Bevezető tanulmányok
17-51
   Friedrich Lajos: Mijen a jó vádbeszéd?
18-24
   Julis Mihály: A vádbeszéd, mint a szónoki beszéd egyik fajtája
25-33
   Tóth Mihály: A bizonyítékok értékelése a vádbeszédben
34-43
   Szitás Benedek: A védőbeszéd stílusa, a stílus védőbeszéde
44-46
   Szalóky László: Az ügyvédi perbeszédek néhány kérdése
47-51
II. rész: Vádbeszédek
52-240
   Bócz Endre főügyész vádbeszéde a Szépművészeti Múzeumban 1983-ban történt fejtménylopás bűnügyében
53-70
   Friedrich Lajos vádbeszéde S. Lajos és társai részben rendőr ellen elkövetett sorozatgyilkossági ügyében
71-95
   Tóth Mihály vádbeszéde az Ybl-bank vezetőinek bűnügyében
96-119
   Bogár Péter vádbeszéde G. Zsolt és társai bérgyilkossági ügyében
120-150
   Szabó Ferenc főügyészhelyettes vádbeszéde a kecskeméti maffia-perben
151-206
   Németh Zsolt vádbeszéde Z. János "pártfinanszírozási" ügyében
207-240
III.rész: Védőbeszédek
241-349
   Orosz Balázs védőbeszéde az egyebek mellett rendőrgyilkossággal vádolt Gy. József II.r vádlott védelmében
242-245
   Kádár András védőbeszéde a tanácsadónő "sikerdíjas ügyében" korrupcióval vádolt IX. r. vádlott, B. György ügyében
246-263
   Bánáti János védőbeszéde a "sikerdíja ügyben" az ÁPV-rt igazgatósági tagja, Sz. I. I II.r. vádlott védelmében
265-276
   Fenyvesi Csaba védőbeszéde egy fegyveres rablási ügyben
277-283
   Zamencsik Péter védőbeszéde a tokaji pénzszállító rablógyilkossági ügyében
284-310
   Herke Csongor védőbeszéde az emberöléssel vádolt kaposvári diákok ügyében
311-315
   Dezső Antal védőbeszéde a móri mészárlással vádolt K.Ede védelmében
316-349