Magyar
English
Kriminalisztika = Forensic science
Szerző:
Tremmel Flórián További szerzők: Fenyvesi Csaba; Herke Csongor
Cím: Kriminalisztika = Forensic science
Alcím: Forensic science
Megjelenési adatok: Dialóg Campus, Budapest - Pécs, 2009. | ISBN: 978-963-9950-10-8
A pécsi jogászképzésben hosszú évtizedeken át - néhai Vargha László egyetemi tanár kezdeményezésére és vezetésével, néhai dr. jur. dr. med. Dezső László c. egyetemi docens közreműködésével - folyamatos a két igen szoros bűnügyi tudomány: a büntető eljárásjog és a kriminalisztika kötelező tantárgyként történő oktatása. E folyamat betetőzéseként a pécsi tanszék mindkét tárgyból egyetemi tankönyvet jelentetett meg az ezredforduló táján. A 2004/2005-ben nagymértékben átdolgozott kiadásokra azért került sor, mert két jelentős esemény következett be: egyrészt hatályba lépett 2003. július 1-jén az új büntető eljárásjogi törvény, másrészt Magyarország 2004. május 1-jén tagja lett az Európai Uniónak. Az átdolgozás terjedelmére és sürgősségére tekintettel mindkét tankönyvet három szerző - Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián - közösen írta. A jelenlegi kriminalisztikai tankönyv két fő törekvése változatlan. Egyfelől kellő tájékoztatást kíván nyújtani a feldolgozott témák alapvető belföldi és külföldi szakirodalmáról. Másfelől a hatékony szemléltetést ún. atlasszal - több száz rendszerezett színes fénykép és kifejező ábra alkalmazásával - kívánja biztosítani. Az atlasz látványos-színes képei - legfőképpen a jurátusok kiadásainak kímélése, nyomdatakarékossági és célszerűségi okokból - a Dialóg Campus Kiadó honlapján érhetőek el: www.dialogcampus.hu. Kiemeljük egyúttal, hogy ezen kötet kivitelezéséhez, praktikus kezelhetőségéhez hozzájárult a tanszék néhány korábbi és mostani munkatársa is, akiknek fáradozásait ezúton is köszönjük. Bízunk benne, hogy tankönyvünk a jelenlegi tartalmában és formájában is érdemben előmozdítja a jogászok számára örökzöld feladat és kihívás hatékony megoldását: a ténykérdések helyes eldöntését.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Nyomozás, Bizonyítás, Bizonyíték, Helyszíni szemle, Krimináltaktika, Nyomtan, Igazságügyi grafológia, Lőfegyvertan, Írásvizsgálat, Krimináltechnika, Személyazonosítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nyomozás, Bizonyítás, Bizonyíték, Helyszíni szemle, Krimináltaktika, Nyomtan, Igazságügyi grafológia, Lőfegyvertan, Írásvizsgálat, Krimináltechnika, Személyazonosítás
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Sorozati címlap
Címlap
Copyright / Impresszum
Tartalomjegyzék
[5]-15
Contents
[17]-27
Rövidítések
[29]-30
A szerzők előszava
[31]
The Authors: Preface
[32]
I. rész: Bevezetés
[33]-44
Első fejezet: A kriminalisztikáról általában
[35]-44
1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere
[35]-38
1.1.1. A kriminalisztika fogalma (célja)
[35]-36
1.1.2. A kriminalisztika rendszere
36-38
1.2. A kriminalisztika és a bűnmegelőzés
38-39
1.2.1. A kriminalisztika közvetett megelőzési funkciója
38
1.2.2. A kriminalisztika közvetlen megelőzési funkciója
38-39
1.3. A kriminalisztika és a büntető eljárásjog
39-40
1.3.1. A büntető eljárásjog hatása a kriminalisztikára
39-40
1.3.2. Kriminalisztika és bizonyítási jog
40
1.4. A kriminalisztika története, szakirodalma
40-43
1.4.1. A kriminalisztika története
40-42
1.4.2. A kriminalisztika irodalma
42-43
Irodalom
43-44
II. rész: Krimináltechnika
[45]-295
Második fejezet: Nyomta (általános rész)
[47]-57
2.1. A nyom fogalma
[47]
2.2. A nyomok keletkezése
[47]-49
2.3. A nyomok osztályozása
49-53
2.3.1. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája szerint
49
2.3.2. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való megjelenésük szerint
49
2.3.3. A nyomok osztályozása a nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint
49-50
2.3.4. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való ábrázolás, elhelyezkedés, kiterjedtség szerint
50-51
2.3.5. A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerinti osztályozás
51-53
2.4. A nyomok biztosítása, felkutatása, rögzítése
53-56
2.5. A nyomok vizsgálata, azonosítása
56-57
Irodalom
57
Harmadik fejezet: Testrészek nyomai
[58]-77
3.1. Az emberi testrészek nyomai
[58]-75
3.1.1. Az ujj-és tenyérnyomok
[58]-64
3.1.2. A lábnyomok
64-71
3.1.3. Egyéb emberi testrészek nyomai
71-75
3.2. Az állatok nyomai
76
Irodalom
76-77
Negyedik fejezet: Eszközök nyomai
[78]-93
4.1. Eszközök nyomai
[78]-88
4.1.1. Az eszköznyomok csoportosítása
[78]-81
4.1.2. Zárak felnyitásának nyomai
81-84
4.1.3. Az eszköznyomok rögzítésére szolgáló alapvető módszerek
85
4.1.4. Az eszköznyomok vizsgálata és azonosítása
85-86
4.1.5. A közvetlen optikai összehasonlítás főbb módszerei
86-88
4.2. Közlekedési eszközök (járművek) nyomai
88-93
4.2.1. A közlekedési eszköznyomok jelentősége
88
4.2.2. A közlekedési eszközök nyomainak csoportosítása
88-90
4.2.3. A jármű keréknyomainak rögzítése
90
4.2.4. A keréknyomokból levonható következtetések
90-92
4.2.5. A jármű keréknyomok szakértői vizsgálata és azonosítása
92-93
Irodalom
93
Ötödik fejezet: Biológiai anyagmaradványok
[94]-117
5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása
[94]-96
5.1.1. Az anyagmaradvány fogalma
[94]
5.1.2. Az anyagmaradványok jelentősége
[94]-95
5.1.3. Az anyagmaradványok csoportosítása
95-96
5.2. A vér
96-103
5.2.1. A vér felkutatása
97-98
5.2.2. A felkutatott vérfoltok alakja és a vér mennyisége
98-99
5.2.3. A vémyomok rögzítése
99-100
5.2.4. A vér szakértői vizsgálatával kapcsolatos kérdések
100-101
5.2.5. A szerológiai vizsgálati módszerek
101-103
5.3. A haj- és szőrszálak
103-104
5.3.1. A haj-és szőrszálak jelentősége, szerkezete
103
5.3.2. Hajszálak, szőrszálak felkutatása, rögzítése
103-104
5.3.3. A haj- és szőrszálak vizsgálata
104
5.4. A testváladékok
105-107
5.5. A DNS-vizsgálatok jelentősége
107-113
5.5.1. Fogalmi és történeti áttekintés
107-108
5.5.2. A DNS kinyerése - DNS-azonosítási technikák
108-111
5.5.3. A DNS-vizsgálatok előnyei és hátrányai
111-112
5.5.4. A DNS-vizsgálatok jövője
112-113
5.6. Igazságügyi antropológia (forensic antropology)
114-115
5.7. Toxikológia és véralkohol
115
Irodalom
116-117
Hatodik fejezet: Egyéb anyagmaradványok
[118]-137
6.1. Növények, állatok (rovarok) maradványai és más szerves anyagmaradványok
[118]-126
6.1.1. A növényi (fa) eredetű és állati (rovar) anyagmaradványok - palinológia
[118]-120
6.1.2. A szerves jellegű üzemanyagok
120-121
6.1.3. A textilmaradványok
121-122
6.1.4. A kábítószerek
122-126
6.1.5. A szerves anyagmaradványok rögzítése
126
6.2. Ásványok maradványai és más szervetlen anyagmaradványok
126-129
6.2.1. Ásványok maradványai
126
6.2.2. Talajmaradványok
126-127
6.2.3. Fémmaradványok
127-128
6.2.4. Üvegmaradványok
128-129
6.2.5. Műanyagok
129
6.3. Vegyes anyagmaradványok
130-132
6.3.1. Festékek
130-131
6.3.2. Dohánymaradványok
131-132
6.4. Porok, szennyeződések
132-133
6.4.1. A porok
132-133
6.4.2. Gyertyamaradványok
133
6.5. Az anyagmaradványok felkutatása, biztosítása, rögzítése és vizsgálata (értékelése)
133-136
Irodalom
136-137
Hetedik fejezet: Igazságügyi kézírásvizsgálat
[138]-155
7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja)
[138]
7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja
139-140
7.2.1. A kézírásvizsgálat tárgya
139-140
7.2.2. A kézírásvizsgálat célja
140
7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét döntően befolyásoló tényezők
140-141
7.3.1. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere (kibernetikai írásvizsgálat)
140-141
7.3.2. Az összehasonlító kézírásvizsgálat eredményessége
141
7.4. Az összehasonlító anyag
141-143
7.4.1. Az összehasonlító anyag beszerzése, különös tekintettel a névtelen levelekre
141-142
7.4.2. Az összehasonlító anyag fajtái
142-143
7.5. Az írássajátosságok
143-145
7.5.1. Az írássajátosságok fogalma, csoportosítása
143
7.5.2. Az írott beszéd ismérvei
143
7.5.3. A szövegelhelyezés szerinti ismérvcsoportok
143-144
7.5.4. Az általános írássajátosságok
144
7.5.5. A különös írássajátosságok
144-145
7.6. Az írástorzítás
145-147
7.6.1. Az írástorzítás fogalma, fajai
145
7.6.2. Az írásutánzás
145-146
7.6.3. Az íráselváltoztatás vagy írásferdítés
146
7.6.4. Az autoforgerie
147
7.7. A grafokomparáció, a grafoanalízis és a grafolingvisztika fogalma és összevetése
147-150
7.7.1. A kézírásvizsgálatok alapja és döntő tényezői
147-150
7.7.2. A grafoanalízis és a grafolingvisztikai analízis alapvető kettős korlátja - „grafoprofiling” jelleg
151
7.7.3. A kézírásvizsgálatok sajátos kapcsolódási pontjai, „feszültségei”
152-153
7.7.4. Írástorzítás és „valóságtorzítás” (hazugság)
153
7.7.5. Az egybevetés következtetései
153-154
Irodalom
154-155
Nyolcadik fejezet: Egyéb írásvizsgálatok
[156]-175
8.1. A gépírásvizsgálat
[56]-162
8.1.1. A gépírásvizsgálat fogalma, célja
[156]
8.1.2. Gépírásminták
[156]-158
8.1.3. Az írógép típusának meghatározása
158-159
8.1.4. Az írógép azonosítása
159-161
8.1.5. A gépelő személyének azonosítása
161-162
8.2. Technikai írásvizsgálatok
162-163
8.3. Okmányvizsgálat
163-169
8.3.1. Az okiratok fogalma, fajai
163
8.3.2. Az okiratok és az okirathamisítások csoportosítása
163-164
8.3.3. Teljes mértékben meghamisított okmányok
164
8.3.4. Részlegesen meghamisított okmányok
164-165
8.3.5. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása
165-166
8.3.6. Összetépett iratok helyreállítása
166
8.3.7. Elégett, elszenesedett irat tartalmának megállapítása
166-167
8.3.8. Nem látható szövegek rekonstruálása, lefedett szövegrészek vizsgálata
167-168
8.3.9. Faxkészülékek azonosítása
168-169
8.3.10. Számítógép-nyomtatók azonosítása
169
8.4. Iratok korának meghatározása
169-175
8.4.1. A kormeghatározás fajtái
169
8.4.2. A közvetlen kormeghatározás módszerei
169-170
8.4.3. A közvetett kormeghatározás módszerei (fénymásolatok vizsgálata)
171-173
8.4.4. A kereszteződési helyek vizsgálata
173-174
Irodalom
174-175
Kilencedik fejezet: Igazságügyi lőfegyvertan
[176]-204
9.1. A fegyveres elkövetés büntetőjogi, illetve kriminalisztikai megközelítése
[176]-177
9.2. Az igazságügyi lőfegyvertan fogalma, tárgya
177-178
9.3. A lőfegyver
178-182
9.3.1. A lőfegyver fogalma, csoportosítása
178-179
9.3.2. A lőfegyverek alapvető jellemzői
179-181
9.3.3. A lőfegyver részei és működése
181-182
9.4. A lőszer
182-183
9.4.1. A lőszer fogalma, fajai
182
9.4.2. A lőszerek alkatrészei
182-183
9.5. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések
183-185
9.5.1. A lőfegyverrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések
183
9.5.2. A lőszerrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések
183-184
9.5.3. A lövést leadó személlyel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések
184-185
9.6. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni feladatok
185-186
9.7. Az alapvető lövési elváltozások
186-187
9.7.1. A lövési elváltozások osztályozása
186
9.7.2. Az alapvető lövési elváltozások csoportosítása
186-187
9.8. A kiegészítő lövési elváltozások
187-190
9.8.1. A kiegészítő lövési elváltozások köre, jellege
187-188
9.8.2. A különböző anyagokon keletkezett lövési elváltozások
188-190
9.9. A lövés távolságának, irányának meghatározása
190-191
9.9.1. A lövés távolságának vizsgálata
190
9.9.2. A lövés irányának vizsgálata
191
9.10. Fegyverazonosítás
191-195
9.10.1. A fegyverazonosítás fogalma, alapvető módszere
191
9.10.2. Lőfegyver-azonosítás a lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján
191-192
9.10.3. Lőfegyver-azonosítás a lövedéken keletkezett nyomok alapján
193
9.10.4. A fegyverazonosítás módja
193-195
9.11. Az igazságügyi tűzszerészet
196-201
9.11.1. A robbanóanyagok
196-198
9.11.2. A robbantószerek
198
9.11.3. A robbanóanyag vagy a robbantószer felhasználására szolgáló készülék
198
9.11.4. Robbanóképes pirotechnikai anyag vagy eszköz
198-199
9.11.5. Az igazságügyi tűzszerészet területei
199
9.11.6. Az igazságügyi tűzszerészet kriminalisztikai jelentősége
199-201
9.12. Tűzvizsgálat
201-203
Irodalom
203-204
Tizedik fejezet: Személyazonosítás, daktiloszkópia, profilalkotás
[205]-227
10.1. A személyazonosításról általában
[205]-207
10.1.1. Bertillon személyazonosító rendszere
[205]-206
10.1.2. A személyleírás
206-207
10.1.2.1. A személyleírás fogalma
206
10.1.2.2. A személyleírás módja
206-207
10.2. Az „emlékezeti” arcképek fajtái - szuperimpozíció-szuperprojekció
207-210
10.2.1. „Emlékezeti arcképek”
207-208
10.2.2. Szuperimpozíció/projekció, arcrekonstrukció
208-210
10.3. A daktiloszkópia
210-220
10.3.1. A daktiloszkópia fogalma, történeti áttekintés
210-212
10.3.2. A daktiloszkópia alapelvei
212
10.3.3. Az ujjnyomok és az ujjnyomatok osztályozása
212-214
10.3.4. A számítógépes ujjnyom-azonosítási rendszer
214-215
10.3.5. Személyazonosítás a tízujjas nyilvántartás alapján
215-219
10.3.6. Az egyujjas nyilvántartás (monodaktiloszkópia)
219
10.3.7. A tenyérnyomat-nyilvántartás
220
10.4. Profilalkotás (viselkedéstudomány)
220-225
10.4.1. A profilalkotás célja
220-221
10.4.2. A profilalkotás kialakulása
221-223
10.4.3. A profilalkotás és a modus operandi kapcsolata, az elkövetői névjegy
223-224
10.4.4. Profilalkotási módszerek
224-225
Irodalom
225-227
Tizenegyedik fejezet: Bűnügyi nyilvántartás
[228]-238
11.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége
[228]
11.2. A bűnügyi nyilvántartás rendszere
[228]-236
11.2.1. A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései
229-232
11.2.2. A körözés
232-234
11.2.3. A rendőrségi törvényben meghatározott adatkezelési kötelezettség
234-235
11.2.4. A modus operandi nyilvántartás
235-236
11.3. A rasternyomozás
236-237
Irodalom
238
Tizenkettedik fejezet: Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek
[239]-280
12.1. „Szagnyomok”, szagazonosítás (odorológia)
[239]-246
12.2. Eltávolított beütések vizsgálata (metallográfia)
246-248
12.3. Csapdák használata
248-250
12.3.1. A csapda fogalma
248
12.3.2. A krimináltechnikai csapdák fajtái
249
12.3.3. A csapda telepítése, realizálása, felszámolása
249-250
12.4. Optikai segédeszközök alkalmazása
250-257
12.4.1. A bűnügyi fényképezés fogalma, jelentősége
250-251
12.4.2. Panorámafelvételek
251-252
12.4.3. Reflexfényképezés
252-253
12.4.4. Az egyes nyomozati cselekményekkel összefüggő fényképezés
253-255
12.4.5. Mozgókép, videofilm készítése
255-257
12.5. Akusztikai segédeszközök alkalmazása
257-259
12.5.1. A magnetofon kriminalisztikai alkalmazása
257-259
12.5.2. A magnetofon alkalmazása a titkos felderítésben
259
12.6. Titkos krimináltechnikai információszerző eszközök
259-268
12.6.1. A titkos krimináltechnikai informácóeszközök fajtái, megkülönböztetésük
259-263
12.6.2. A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
263-265
12.6.3. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
265-266
12.6.4. Egyes krimináltechnikai titkos információszerzési eszközök
266-268
12.7. Hangazonosítás
268-273
12.7.1. A hangazonosítás kriminalisztikai vizsgálatáról és jelentőségéről
268-269
12.7.2. A beszéd (hang) ismérvei (sajátosságai)
270
12.7.3. A hangelemzés
270-271
12.7.4. A hang-összehasonlítás
271-273
12.8. Számítógép a bűnüldözésben
273-280
12.8.1. A számítógép megjelenése a bűnüldözésben
273-275
12.8.2. A számítógépes bűncselekmények nyomainak vizsgálata
276-278
Irodalom
278-280
Tizenharmadik fejezet: Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele - Azonosításelmélet
[281]-295
13.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása
[281]-283
13.2. A krimináltechnikai szakértőnek feltehető kérdések és a szakértői vizsgálatok csoportosítása
283-284
13.2.1. A csoportmeghatározásra vonatkozó kérdések
283
13.2.2. Az azonosításon kívüli kérdések
283-284
13.3. A kriminalisztikai azonosításelmélet
284-295
13.3.1. Azonosítás tágabb és szűkebb értelemben
284-285
13.3.2. Az azonosításelmélet alapelvei
285-286
13.3.3. Az azonosítás fő alkotóelemei
286
13.3.4. Az azonosítás főbb szakaszai (mozzanatai)
286-287
13.3.5. A valószínűségi szakvélemények problémája, európai harmonizáció
287-290
13.3.6. A Bayes-analízis
290-294
Irodalom
294-295
III. rész: Krimináltaktika
[297]-449
Tizenegyedik fejezet: A helyszíni szemle
[299]-315
14.1. A helyszíni szemle fogalma, a helyszínek és a helyszíni szemlék fajtái
[299]-303
14.1.1. A helyszíni szemle lényege (fogalma)
[299]-300
14.1.2. A helyszín fajtái
300-301
14.1.3. A helyszíni szemle fajtái, rokonjelenségei
301-303
14.2. Felkészülés a helyszíni szemlére
303-305
14.2.1. A felkészülés jellege és jelentősége
303
14.2.2. A helyszín biztosítása
304
14.2.3. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása
304
14.2.4. Elsődleges intézkedések a helyszíni szemle megkezdése előtt
304-305
14.3. A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelményei
305-309
14.3.1. A helyszíni szemle statikus (összképrögzítő) szakasza
305-306
14.3.2. A helyszíni szemle dinamikus (nyomkereső) szakasza
306-309
14.4. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése
309-312
14.4.1. A jegyzőkönyv
309-310
14.4.2. A helyszínrajz
310
14.4.3. A fényképezés-videózás-interaktivitás
310-312
14.4.4. Egyéb rögzítésmódok
312
14.5. A helyszíni szemle eredményeinek értékelése
312-315
14.5.1. A helyszíni szemle eredményeinek felderítésbeli jelentősége
312-313
14.5.2. A helyszíni szemle eredményeinek bizonyításbeli jelentősége
313-314
Irodalom
314-315
Tizenötödik fejezet: Bizonyítási kísérlet
[316]-322
15.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége (célja)
[316]-318
15.1.1. A bizonyítási kísérlet fogalma
[316]-317
15.1.2. A bizonyítási kísérlet jelentősége
317
15.1.3. A bizonyítási kísérlet fajtái
317-318
15.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre
318-319
15.3. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikai követelményei
319-320
15.3.1. A lehetőleg azonos körülmények biztosítása
319
15.3.2. A résztvevői kör korlátozása
319-320
15.3.3. A bizonyítási kísérlet szakaszossága, tagoltsága
320
15.4. A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése
320
15.5. A bizonyítási kísérlet eredményeinek értékelése
321
15.5.1. Az eredmény fajtái
321
15.5.2. A bizonyítási kísérlet eredményének felhasználása
321
15.5.3. A negatív és pozitív eredmény közvetlen és közvetett bizonyítékként értékelésének problémája
321
Irodalom
322
Tizenhatodik fejezet: Helyszínelés
[323]-329
16.1. A helyszínelés fogalma, jelentősége és fajtái
[323]-325
16.1.1. A helyszínelés fogalma
[323]-324
16.1.2. A helyszínelés sajátságai
324
16.1.3. A helyszínelés fajtái
324-325
16.2. Felkészülés a helyszínelésre
326
16.2.1. A helyszínelést megelőző mozzanatok
326
16.2.2. A résztvevők köre
326
16.2.3. A tárgyi feltételek biztosítása
326
16.3. A helyszínelés lefolytatásának taktikai követelményei
327
16.3.1. Kedvező légkör kialakítása
327
16.3.2. A vallomástevő spontaneitásának, kezdeményezőkészségének tiszteletben tartása
327
16.3.3. A helyszínelés szakaszos lefolytatása
327
16.4. A helyszínelés rögzítése
328
16.5. A helyszínelés eredményeinek értékelése
328
Irodalom
328-329
Tizenhetedik fejezet: Felismerésre bemutatás
[330]-337
17.1. A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, fajtái és elhatárolása
[330]-332
17.1.1. A felismerésre bemutatás (felismertetés) fogalma
[330]-331
17.1.2. A felismerésre bemutatás jelentősége
331
17.1.3. A felismerésre bemutatás fajtái
332
17.2. Felkészülés a felismertetésre
332-333
17.2.1. A felismertetés szükségességének vizsgálata
332
17.2.2. Az előzetes kihallgatások
332
17.2.3. A befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása
332-333
17.3. A felismertetés lefolytatásának taktikai kötelményei - A befolyásmentes választási lehetőség biztosítása
333-335
17.3.1. A befolyásmentesség biztosításának követelménye
333
17.3.2. Az eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények
334
17.3.3. A felismertetés egyéb taktikai kérdései
334-335
17.4. A felismerésre bemutatás eredményeinek rögzítése
335
17.5. A felismertetés eredményeinek értékelése
335-336
17.5.1. A felismertetés szabályosságának vizsgálata
335
17.5.2. Az informális és az alakszerű felismertetés viszonya
335-336
17.5.3. A felismerésrésre bemutatás értékelésének főbb területei
336
17.6. A helyszíni szemle és a helyszínhez (is) kapcsolható nyomozási cselekmények elhatárolásának összefoglalása
336
Irodalom
337
Tizennyolcadik fejezet: Kihallgatás
[338]-361
18.1. A kihallgatás fogalma, fajtái és menete
[338]-344
18.1.1. A kihallgatás fogalma
[338]
18.1.2. A kihallgatás fajtái
339-341
18.1.3. A kihallgatás menete
341-344
18.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia
344-360
18.2.1. A kihallgatás bizonyításelméleti megközelítése, főbb jellemzői
344-346
18.2.2. A vallomások lélektana, a kihallgatottak kriminálpszichológiája
346-348
18.2.3. A kihallgatás lélektana, a kihallgatok kriminálpszichológiája
348-352
18.2.4. Kriminálpszichológus igénybevétele
352
18.2.5. Az igazságügyi hazugságvizsgálat - poligráf
352-360
18.2.5.1. A poligráfos vizsgálat feltételei
354-356
18.2.5.2. A poligráfos vizsgálat lefolytatása
356-358
18.2.5.3. A poligráfos vizsgálat büntetőeljárásbeli jelentősége
358-359
18.2.5.4. Az őszinteségvizsgálat egyéb lehetőségei
359-360
Irodalom
360-361
Tizenkilencedik fejezet: A terhelt kihallgatása
[362]-372
19.1. A terhelt kihallgatásának fogalma, főbb jellemzői
[362]-363
19.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására
363-364
19.2.1. Az első kihallgatás időzítése
363
19.2.2. A kihallgatáson felteendő kérdések összeállítása
363-364
19.2.3. A kihallgatási terv
364
19.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai
364-365
19.4. Az érdemi kihallgatás
366-371
19.4.1. Az összefüggő előadás
366
19.4.2. A kérdések feltevése
367-369
19.4.3. A terhelt vallomásának rögzítése és menet közbeni értékelése
369-371
Irodalom
371-372
Huszadik fejezet: A tanú kihallgatása
[373]-379
20.1. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei
[373]-374
20.2. Felkészülés a tanúkihallgatásra
374-375
20.2.1. A tanúk felkutatása
374
20.2.2. A felkészülés sajátságos vonásai
375
20.3. A tanúkihallgatás lefolytatása
375-377
20.3.1. A tanú személyiségének megfigyelése
375-376
20.3.2. A szuggesztió csökkentése (kiküszöbölése)
376-377
20.4. A tanúvallomás rögzítése, eredményeinek értékelése
377-378
20.4.1. A tanúvallomás rögzítése
377
20.4.2. A hamis tanúvallomás kiszűrése
377-378
Irodalom
378-379
Huszonegyedik fejezet: A sértett kihallgatása
[380]-384
21.1. A sértett kihallgatásának fogalma és jelentősége
[380]-381
21.2. A sértett tudomászervezése, -megőrzése és -közlése
381-382
21.3. A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelményei
382-384
21.3.1. A sértett személyiségének megismerése
382
21.3.2. A kriminálpszichológiai sajátosságok figyelembevétele
382-383
21.3.3. A gyermeksértett kihallgatása
383-384
Irodalom
384
Huszonkettedik fejezet: Szembesítés
[385]-391
22.1. A szembesítés fogalma, és jelentősége
[385]-387
22.1.1. A szembesítés fogalma, lényegi ismérvei
[385]
22.1.2. A szembesítések osztályozása
386-387
22.2. Felkészülés a szembesítésre
387-388
22.3. A szembesítés lefolytatása
388-389
22.3.1. A kérdések feltevése, sorrendje és részletezése
388-389
22.3.2. A szembesítésen történő vallomásmódosítás kezelése
389
22.4. A szembesítés rögzítése
389-391
22.4.1. Egy-vagy többhasábos jegyzőkönyv használata
389-390
22.4.2. A hangfelvétel útján történő rögzítés
390-391
Irodalom
391
Huszonharmadik fejezet: A kényszerintézkedések taktikája
[392]-401
23.1. A kényszerintézkedések taktikájának időszerűsége
[392]
23.2. A kényszerintézkedések időzítése
[392]-393
23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége
394-395
23.3.1. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága
394
23.3.2. A kényszerintézkedések megismételhetetlensége
394-395
23.4. Az egyes kényszerintézkedések taktikája
395-405
23.4.1. Az őrizetbe vétel
395-396
23.4.2. Az előzetes letartóztatás
396-397
23.4.3. A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet
397-398
23.4.4. Az ideiglenes kényszergyógykezelés
398-399
23.4.5. A házkutatás
399-403
23.4.6. A motozás
403-404
23.4.7. A lefoglalás
404-405
23.4.8. A zár alá vétel
405
Irodalom
406
Huszonnegyedik fejezet: A nyomozás tervezése és szervezése
[407]-423
24.1. A tervezés és a szervezés
[407]-408
24.2. A nyomozás (tervezés) mint verziókkal végzett munka
408-413
24.2.1. A verzió fogalma és felosztása
408-409
24.2.2. A verziók helye és szerepe a nyomozásban
409-413
24.3. A nyomozás tervezésének főbb típusai, a szervezés kritikus pontjai
413-414
24.3.1. A nyomozási terv típusai
413-414
24.3.2. A nyomozási terv kritikus pontjai
414
24.4. A nyomozás tervezésének módja
415
24.4.1. A lineáris terv
415
24.4.2. A hálóterv
415
24.5. Földrajzi információs és elemzési rendszer (GIS) - Bűnözési térkép - Geografikus nyomkeresés
416-418
24.5.1. Gondolati térkép - Geografikus nyomkeresés
416-418
24.5.2. Geografikus nyomkeresés a Predator© használatával
418
24.6. A bűnügyekkel kapcsolatos információelemzés (bűnelemzés) fogalma, célja és használata (crime analysis)
419-422
Irodalom
422-423
Huszonötödik fejezet: Integrált bűnüldözés
[424]-440
25.1. A szervezett bűnözés megjelenése
424-426
25.2. A magyar bűnügyi rendőrség a szervezett bűnözés ellen
426-428
25.2.1. Szervezeti reformok a rendőrségnél
426-427
25.2.2. A rendőrség számítástechnikai fejlesztése
427-428
25.3. A forró nyomon üldözés, mint az integrált bűnüldözés része
428-431
25.4. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére
431-438
25.4.1. Interpol
432-433
25.4.2. Europol
433-434
25.4.3. SECI
434-435
25.4.4. NEBEK
435-436
25.4.5. Adatvédelem
436
25.4.6. Összekötőtiszti rendszer
436-437
25.4.7. Nemzetközi szerződések
437-438
Irodalom
438-440
Huszonhatodik fejezet: Kitekintés (A kriminalisztika jövője)
[441]-449
26.1. A kriminalisztika napjainkig tapasztalt fejlődési tendenciái
[441]
26.2. A kriminalisztika XXI. századi nemzetközi tendenciái
442-448
26.2.1. A krimináltechnika elsődlegessége (primátusa)
442-444
26.2.2. Minucializálódás (mikroszkopizálódás, miniatürizálódás)
444
26.2.3. Nemzetköziesedés (intemacionalizálódás)
444-445
26.2.4. Komputerizálódás (számítógépesítés)
445-446
26.2.5. Minőségi specializálódás
446-447
26.2.6. Privatizálódás (magánosítás)
447-448
Irodalom
448-449
Általános irodalom
[451]-458
Magyar nyelvű irodalom
[451]-454
Idegen nyelvű alapművek
454-456
Kriminálmetodikai irodalom
456-458
Kriminalisztikai web-oldalak (Forensic Science websites)
458
Név- és tárgymutató
[459]-472
Index
[473]-480
Kolofon
480
Hátsó borító