Igazságügyi retorika corvina logo

Szerző: Tremmel Flórián
Cím: Igazságügyi retorika
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.

coverimage "Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja, tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak -, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is nagyrészt formálisak lennének, minthogy a felhasznált külföldi művek kivétel nélkül, a hazai művek pedig túlnyomórészt a kezdő jogász számára hozzáférhetetlenek. Ugyanakkor azonban a könnyű kiegészíthetőség végett a szerző nevével vagy az irodalomjegyzékben feltüntetett sorszám megjelölésével, utalunk azokra a művekre, amelyek viszonylag hozzáférhetőek és jól hasznosítható anyagot tartalmaznak. Munkánk a terjedelmi korlátok következtében csak akkor adhat megfelelő segítséget a pályakezdőnek, ha éppen azokra a résztémákra koncentrál, amelyeknél a legnagyobb szükség van a tájékozódásra. Ilyennek tekintjük a perbeszédeket, s ezen belül is az ügyészi és az ügyvédi perbeszédet. A vádbeszéd és a védőbeszéd (a továbbiakban "védbeszéd") elmondása során kulminál, teljesedik ki tulajdonképpen a bűnügyben mind a vád (bűnüldözés), mind a védelem mint alapvető eljárási tevékenység.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Igazságügy, Retorika, Szónoklattan, Jogi kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Bevezetés
1-9
Általános rész: A perbeszédek jogi és retorikai vonatkozásai
10-79
   I. Cím: A perbeszédek helye és szerepe a büntető eljárásban
10-16
      1. A perbeszéd mint "híd" a bizonyításfelvétel és a határozathozatal között
10-13
      2. A perbeszédek és az alapelvek
13-15
      3. A perbeszéd jogi természete
15-16
   II. Cím: A perbeszédek jogi szabályozása
17-28
      4. A perbeszédek sorrendje
17-21
      5. A perbeszédek tartalma
21-26
      6. A perbeszéd formája
27-28
   III. Cím: A klasszikus retorika és a bírósági szónoklás
29-58
      7. A klasszikus retorika fogalma, műfajelmélete
29-43
      8. A szónoki beszéd és a perbeszéd felépítése
43-47
      9. A klasszikus szónoki résztevékenységek
48-58
   IV. Cím: A retorika megújulása és a perbeszédek
59-79
      10. Szociálpszichológiai hatások
59-63
      11.
61-63
      12. Az igazságügyi retorika határai és a perbeszédek hatásának alapvető tényezői
64-79
Különös rész: A bírósági beszédek tartalmi felépítése
80-182
   V. Cím: A perbeszédek főbb részei, tartalmi egységei
80-120
      13. A bevezetés
80-85
      14. A tényállás
85-90
      15. A bizonyítékok mérlegelése
91-95
      16. A jellemzés
96-98
      17. A jogi minősítés
99-104
      18. A büntetés
104-109
      19. A befejezés
109-114
      20. Válasz (replika)
114-120
   VI. Cím: A perbeszédrészek retorikai összefüggései
120-148
      21. A perbeszédrészek kapcsolatában rejlő fokozott retorikai lehetőségek
120-128
      22. A perbeszéd tartalmi felépítésének típushibái, "gyenge pontjai"
128-148
   VII. Cím: A vádbeszéd és a védbeszéd viszonya és főbb típusai
149-167
      23. A vádbeszéd és a védbeszéd eltérő vonásai
149-156
      24. A perbeszédek főbb típusai
156-167
   VIII. Cím: A tágabb értelemben vett perbeszédek
167-178
      25. A tágabb értelemben vett perbeszédek az elsőfokú eljárásban
169-175
      26. A tágabb értelemben vett perbeszédek a perorvoslati eljárásban
175-178
   IX. Cím: Az ítélethirdetés és a határozatszerkesztés főbb retorikai kérdései (Igazságügyi retorika-tágabb értelemben)
179-182
      27. A bíróság és a retorikai szituáció
179-181
      28. Az ítélkezés retorikumáról
181-182
Befejezés
183
Névmutató
184-185
Irodalomjegyzék
186-194
Tartalomjegyzék
195-198
Hátsó borító