Igazságügyi retorika
			                 
			
            
            Szerző:
Tremmel Flórián    Cím: Igazságügyi retorika
Megjelenési adatok: Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.
 "Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja, tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak -, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is nagyrészt formálisak lennének, minthogy a felhasznált külföldi művek kivétel nélkül, a hazai művek pedig túlnyomórészt a kezdő jogász számára hozzáférhetetlenek. Ugyanakkor azonban a könnyű kiegészíthetőség végett a szerző nevével vagy az irodalomjegyzékben feltüntetett sorszám megjelölésével, utalunk azokra a művekre, amelyek viszonylag hozzáférhetőek és jól hasznosítható anyagot tartalmaznak. Munkánk a terjedelmi korlátok következtében csak akkor adhat megfelelő segítséget a pályakezdőnek, ha éppen azokra a résztémákra koncentrál, amelyeknél a legnagyobb szükség van a tájékozódásra. Ilyennek tekintjük a perbeszédeket, s ezen belül is az ügyészi és az ügyvédi perbeszédet. A vádbeszéd és a védőbeszéd (a továbbiakban "védbeszéd") elmondása során kulminál, teljesedik ki tulajdonképpen a bűnügyben mind a vád (bűnüldözés), mind a védelem mint alapvető eljárási tevékenység.
            "Semmi sem múlja felül szerintem azt a képességet, hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve szavaival, a lelkeket maga felé tudja fordítani, az elhatározásokat abba az irányba hajtani, amelybe akarja, vagy éppen visszatartani attól, amitől vissza akarja, tartani" - adja egykori mesterének, L. Crassusnak ajkára Cicero e szavakat "A szónokról" c. dialógusában. Véleményünk szerint a perbeszédek esetében is lényegében erről van szó. A perbeszéd nemcsak eljárásjogi cselekmény, hanem egyben sajátos retorikai mű is. Tanulmányunk ebből az alapgondolatból indul ki. Ezt törekszik oly módon kifejteni, hogy első részében inkább a perbeszédek jogi, a második részében pedig retorikai oldalát elemzi. A harmadik részben a jogi és retorikai elemek vonások bizonyos szintézisét, egységbefoglalását kísérli meg. Munkánk alapvető törekvése az, hogy a lehető legkisebb terjedelemben a lehető legnagyobb segítséget biztosítsa a pályakezdő jogászoknak - ügyészeknek, ügyvédeknek, bíráknak -, mint hivatásos beszélőknek. Ennek érdekében kísérletet teszünk arra, hogy rendszeresen összefoglaljuk a bírósági beszédek döntő tényezőit, alapvető szempontjait, kritériumait minél több tanulságos gyakorlati példával is érzékeltetve azokat A könnyebb kezelhetőség érdekében mellőzzük a tudományos célú műveknél elengedhetetlen pontos és részletes hivatkozásokat, amelyek egyébként is nagyrészt formálisak lennének, minthogy a felhasznált külföldi művek kivétel nélkül, a hazai művek pedig túlnyomórészt a kezdő jogász számára hozzáférhetetlenek. Ugyanakkor azonban a könnyű kiegészíthetőség végett a szerző nevével vagy az irodalomjegyzékben feltüntetett sorszám megjelölésével, utalunk azokra a művekre, amelyek viszonylag hozzáférhetőek és jól hasznosítható anyagot tartalmaznak. Munkánk a terjedelmi korlátok következtében csak akkor adhat megfelelő segítséget a pályakezdőnek, ha éppen azokra a résztémákra koncentrál, amelyeknél a legnagyobb szükség van a tájékozódásra. Ilyennek tekintjük a perbeszédeket, s ezen belül is az ügyészi és az ügyvédi perbeszédet. A vádbeszéd és a védőbeszéd (a továbbiakban "védbeszéd") elmondása során kulminál, teljesedik ki tulajdonképpen a bűnügyben mind a vád (bűnüldözés), mind a védelem mint alapvető eljárási tevékenység.
			
            
            
                Kategóriák: Jogtudomány                
Tárgyszavak: Igazságügy, Retorika, Szónoklattan, Jogi kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
            Tárgyszavak: Igazságügy, Retorika, Szónoklattan, Jogi kommunikáció
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
                    Tweet
                    
                    
                    
                Tartalomjegyzék
                 Borító
            
            
                 Címlap
            
            
                 Bevezetés
            
            
                 1-9
            
        
	
                 Általános rész: A perbeszédek jogi és retorikai vonatkozásai
            
            
                 10-79
            
        
	
                    I. Cím: A perbeszédek helye és szerepe a büntető eljárásban
            
            
                 10-16
            
        
	
                       1. A perbeszéd mint "híd" a bizonyításfelvétel és a határozathozatal között
            
            
                 10-13
            
        
	
                       2. A perbeszédek és az alapelvek
            
            
                 13-15
            
        
	
                       3. A perbeszéd jogi természete
            
            
                 15-16
            
        
	
                    II. Cím: A perbeszédek jogi szabályozása
            
            
                 17-28
            
        
	
                       4. A perbeszédek sorrendje
            
            
                 17-21
            
        
	
                       5. A perbeszédek tartalma
            
            
                 21-26
            
        
	
                       6. A perbeszéd formája
            
            
                 27-28
            
        
	
                    III. Cím: A klasszikus retorika és a bírósági szónoklás
            
            
                 29-58
            
        
	
                       7. A klasszikus retorika fogalma, műfajelmélete
            
            
                 29-43
            
        
	
                       8. A szónoki beszéd és a perbeszéd felépítése
            
            
                 43-47
            
        
	
                       9. A klasszikus szónoki résztevékenységek
            
            
                 48-58
            
        
	
                    IV. Cím: A retorika megújulása és a perbeszédek
            
            
                 59-79
            
        
	
                       10. Szociálpszichológiai hatások
            
            
                 59-63
            
        
	
                       11.
            
            
                 61-63
            
        
	
                       12. Az igazságügyi retorika határai és a perbeszédek hatásának alapvető tényezői
            
            
                 64-79
            
        
	
                 Különös rész: A bírósági beszédek tartalmi felépítése
            
            
                 80-182
            
        
	
                    V. Cím: A perbeszédek főbb részei, tartalmi egységei
            
            
                 80-120
            
        
	
                       13. A bevezetés
            
            
                 80-85
            
        
	
                       14. A tényállás
            
            
                 85-90
            
        
	
                       15. A bizonyítékok mérlegelése
            
            
                 91-95
            
        
	
                       16. A jellemzés
            
            
                 96-98
            
        
	
                       17. A jogi minősítés
            
            
                 99-104
            
        
	
                       18. A büntetés
            
            
                 104-109
            
        
	
                       19. A befejezés
            
            
                 109-114
            
        
	
                       20. Válasz (replika)
            
            
                 114-120
            
        
	
                    VI. Cím: A perbeszédrészek retorikai összefüggései
            
            
                 120-148
            
        
	
                       21. A perbeszédrészek kapcsolatában rejlő fokozott retorikai lehetőségek
            
            
                 120-128
            
        
	
                       22. A perbeszéd tartalmi felépítésének típushibái, "gyenge pontjai"
            
            
                 128-148
            
        
	
                    VII. Cím: A vádbeszéd és a védbeszéd viszonya és főbb típusai
            
            
                 149-167
            
        
	
                       23. A vádbeszéd és a védbeszéd eltérő vonásai
            
            
                 149-156
            
        
	
                       24. A perbeszédek főbb típusai
            
            
                 156-167
            
        
	
                    VIII. Cím: A tágabb értelemben vett perbeszédek
            
            
                 167-178
            
        
	
                       25. A tágabb értelemben vett perbeszédek az elsőfokú eljárásban
            
            
                 169-175
            
        
	
                       26. A tágabb értelemben vett perbeszédek a perorvoslati eljárásban
            
            
                 175-178
            
        
	
                    IX. Cím: Az ítélethirdetés és a határozatszerkesztés főbb retorikai kérdései (Igazságügyi retorika-tágabb értelemben)
            
            
                 179-182
            
        
	
                       27. A bíróság és a retorikai szituáció
            
            
                 179-181
            
        
	
                       28. Az ítélkezés retorikumáról
            
            
                 181-182
            
        
	
                 Befejezés
            
            
                 183
            
        
	
                 Névmutató
            
            
                 184-185
            
        
	
                 Irodalomjegyzék
            
            
                 186-194
            
        
	
                 Tartalomjegyzék
            
            
                 195-198
            
        
	
                 Hátsó borító
            
            
 Magyar
 Magyar English
 English