Az egészségpszichológia alapjai corvina logo

Szerző: Urbán Róbert
További szerző: Demetrovics Zsolt
Cím: Az egészségpszichológia alapjai
Sorozatcím: Klinikai és Egészségpszichológiai Szakkönyvtár | Sorozat szerkesztő: Urbán Róbert
Megjelenési adatok: Elte-Eötvös Kiadó, Budapest, 2017. | ISSN: 2063-6466 | ISBN: 978-963-284-931-7

coverimage Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának viszonylagosan új, a 70-es évek második felétől, a 80-as évek elejétől bontakozó hajtásai közé tartozik. A hazai pszichológia tradicionálisan nyitott volt a pszichoszomatika jelenségére, és a biopszichoszociális szemléletet tulajdonképp már annak hivatalos megjelenése előtt is felfedezte és bevezette a hazai oktatásba és kutatásba. E munkában mások mellett kiemelkedő szerep jutott Kulcsár Zsuzsanna professzorasszonynak és a körülötte szerveződő csapatnak az ELTE Pszichológiai Intézet Személyiség- és Klinikai Pszichológia Tanszékén, majd később az általa 1996-ban létrehívott Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszéken. Ez a tanszék az ország első, az egészségpszichológiát már elnevezésében is magában hordozó tanszékeként az elmúlt két évtizedben is intenzíven ápolta ezt a hagyományt, s fontos műhely a hazai egészségpszichológiai műhelyek sorában. Jelen kötet szerzője, Urbán Róbert e szakmai, oktatói-kutatói közösség vezetője, aki két évtizede oktat és kutat ezen a területen. A kötet az ez idő alatt szerzett hatalmas tudásanyag jelentős részét összegzi, rendezi, s adja át kitűnően szerkesztett, jól követhető, s izgalmas szemléletet nyújtó módon, áttekintést nyújtva az egészségpszichológia egészéről. Abban bízhatunk, hogy a kötet az elkövetkező években sokaknak szolgál majd tankönyvül, a kollégáknak az alapvető tájékozódás eszközéül, míg a téma iránt érdeklődő laikusoknak élvezhető, az egészségpszichológia területét megismertető olvasmányul. A kötet összefogja mindazt, amit ma az egészségpszichológia területéről tudunk, az alapvető szemléleti kérdésektől kezdődően tárgyalva az epidemiológia, az egészségmagatartás, a betegség-magatartás és betegségélmény, a stresszkezelés és stresszhatás kérdéseit csakúgy, mint az egészségfejlesztés és egyes intervenciós lehetőségek szempontjait. E kitűnő tankönyvet örömmel ajánlom a pszichológiával ismerkedő hallgatók, a pszichológus kollégák és a pszichológia megközelítésére nyitott, egészséggel foglalkozó más szakemberek figyelmébe. (...) Az egészségpszichológia a pszichológia elméleti, gyakorlati ismereteinek és módszertani repertoárjának alkalmazása (1) az egészség fejlesztésében és fenntartásában, (2) a betegségek megelőzésében és kezelésében, (3) az egészség, betegség és a kapcsolódó működészavarok okainak és veszélyeztető tényezőinek azonosításában és végül (4) az egészségügy és az egészségpolitika elemzésében és fejlesztésében (Matarazzo, 1982). Mások jóval szűkebb meghatározást javasolnának, nevezetesen az egészségpszichológia alatt elsősorban a pszichológia alkalmazását értenék az elsődleges prevencióban, azaz az egészségkárosodás megelőzésében és az egészség fejlesztésében a még egészségesek körében (McDermott, 2002). Ebből következően a pszichológusi tevékenység a másodlagos és a harmadlagos megelőzésben a klinikai pszichológia területéhez sorolódna. Ez a javaslat azonban számos kérdést vet fel. Egyrészt az érvelés nem elméleti, hanem elsősorban praktikus szempontokat vesz figyelembe, nevezetesen, hogy a klinikum területén a pszichológia egységesen lépjen fel, és ne különböző szakágak formájában.
Kategóriák: Pszichológia, Orvostudomány
Tárgyszavak: Szociálpszichológia, Pszichológiai szempont, Mentálhigiéné, Egészség, Betegség
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-9
Előszó
11
1. Fejezet: Az egészségpszichológia szemlélete és területei
13-40
   1.1. Bevezetés
13-14
   1.2. Az egészségpszichológia kialakulását elősegítő folyamatok
14-17
      1.2.1. A viselkedéses és a pszichoszociális tényezők szerepe a testi betegségekben
14-15
      1.2.2. Az egyén felelősségének növekvő hangsúlya
15-16
      1.2.3. Az egészségről és betegségről való gondolkodás változása
16-17
   1.3. Hangsúlyeltolódás a biomedikális modelltől a biopszichoszociális modell felé és azon túl
17-26
      1.3.1. A biomedikális modell és a biopszichoszociális modell
17-19
      1.3.2. A biopszichoszociális modell és a rendszerszemlélet
20
      1.3.3. A pszichoneuroimmunológia
20-21
      1.3.4. Pszichoszociális genomika
21-23
      1.3.5. Az ökológiai és a társas ökológiai szemlélet
23-24
      1.3.6. A biopszichoszociális modell kiterjesztése orvosi antropológiai megfontolásokkal
24-25
      1.3.7. A biopszichoszociális modell kiterjesztése az evolúciós szemlélettel
25-26
   1.4. Az egészségpszichológia területei
26-38
      1.4.1. Klinikai egészségpszichológia
26-34
      1.4.2. Az egészségpszichológia alkalmazása a népegészségügyben
34-36
      1.4.3. Közösségi egészségpszichológia
36-37
      1.4.4. Az egészségpszichológia további területei
37-38
   1.5. Összefoglalás
38-39
   1.6. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
39-40
2. Fejezet: Az egészség, az egészséget befolyásoló tényezők és a pszichoszociális epidemiológia
41-81
   2.1. Bevezetés
41
   2.2. Az egészség, az életminőség és a jóllét
41-46
   2.3. Az egészség, az életminőség és a jóllét mérése
46-48
   2.4. Az egészséget meghatározó tényezők és a környezet szerepe az egészségben
48-51
   2.5. Pszichoszociális epidemiológia
51-66
      2.5.1. Mi az epidemiológia?
51-52
      2.5.2. Az epidemiológia vizsgálati módszereiről röviden
52-60
      2.5.3. Az ok-okozati viszonyok kérdése az epidemiológiában és az egészségpszichológiában
61-62
      2.5.4. A hasznos harmadik változók: a statisztikai mediáció és a statisztikai moderálás az egészségpszichológiában
63-66
   2.6. A társadalmi, gazdasági helyzet és az egészségben fennálló társadalmi egyenlőtlenségek
66-76
      2.6.1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az egészséggradiens fogalma
66-70
      2.6.2. A szocioökonómiai státusz összetevői
71
      2.6.3. Az egészséggradiens magyarázatai
71-75
      2.6.4. A szubjektív társadalmi helyzet
75-76
   2.7. A társas integráció és a társas kapcsolatok szerepe az egészségben: epidemiológiai vizsgálatok
76-80
      2.7.1. A társas viszonyok és a társas integráció az egészségpszichológiában
76-77
      2.7.2. Házasság, egészség és várható élettartam
77-79
      2.7.3. A társas integráció és egészség
79-80
   2.8. Összefoglalás
80-81
   2.9. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
81
3. Fejezet: Stressz és stresszkezelés
83-162
   3.1. A stressz jelentősége az egészségben és betegségben
83
   3.2. A stressz elméleteinek alakulása
83-92
      3.2.1. Adaptációs szindróma - korai élettani megközelítés
83-85
      3.2.2. Életesemények megközelítés
85-87
      3.2.3. Követelmény-kontroll modell
88
      3.2.4. Tranzakcionális modell
88-92
   3.3. A stresszfolyamat elemzése
92-124
      3.3.1. A stresszfolyamat elemzésének keretmodellje
92-93
      3.3.2. Stresszorok
93-95
      3.3.3. Megküzdés
95-99
      3.3.4. Stresszválasz
99-107
         3.3.4.1. A stresszválasz élettana
99-102
         3.3.4.2. Viselkedéses stresszválasz
102-103
         3.3.4.3. Kognitív stresszválasz
103-105
         3.3.4.4. Krónikus stressz szindrómák: A vitális kimerültség és a kiégés
105-107
      3.3.5. Egyéni különbségek és személyiségvonások szerepe a stresszben
107-120
         3.3.5.1. A stresszválasz alakulásának egyedi mintázatai - A distressztrajektóriák és poszttraumás növekedés
107-109
         3.3.5.2. A korai gyermekkori tapasztalatok hatása a stresszrendszerek működésére
109-111
         3.3.5.3. Stresszre hajlamosító személyiség: A típusú és D típusú személyiség
111-116
         3.3.5.4. Stresszel szembeni protektív személyiségvonások, szalutogenikus megközelítés és pozitív pszichológia
116-120
      3.3.6. A társas támogatás és a stressz
120-124
         3.3.6.1. A társas támogatás fogalma és mérése
120-121
         3.3.6.2. A társas támogatás stresszcsökkentő hatása - A stressztompító hipotézis
121-123
         3.3.6.3. Társállatok szerepe a stresszorokkal való megküzdésben
123-124
   3.4. A stresszkezelés
125-161
      3.4.1. A stresszkezelő programok céljai és jellemzői
125-126
      3.4.2. Problémamegoldás fejlesztése a stressz megelőzésében és kezelésében
127-130
      3.4.3. A kommunikációs készségek fejlesztése a stressz megelőzésében és kezelésében
130-133
      3.4.4. Expresszív írás mint stresszkezelési módszer
133-135
      3.4.5. Relaxációs válaszon alapuló arousal csökkentő eljárások
136-152
         3.4.5.1. A relaxáció és a relaxációs válasz
136-137
         3.4.5.2. Légzési technikák
137-138
         3.4.5.3. Progresszív izomrelaxáció
138-142
         3.4.5.4. Az autogén tréning (AT)
142-144
         3.4.5.5. Meditáción alapuló módszerek
144-149
         3.4.5.6. A jógán alapuló módszerek
149-150
         3.4.5.7. A relaxáció pszichológiai elmélete
150-152
      3.4.6. Összetett stresszkezelő programok
152-156
         3.4.6.1. Életkészség tréning
152-153
         3.4.6.2. Problémamenedzsment Plusz (PM+) tréning
153-154
         3.4.6.3. Kognitív-affektív stresszkezelő tréning
154-156
      3.4.7. Krízisintervenció és pszichológiai elsősegélynyújtás
156-161
   3.5. Összefoglalás
162
   3.6. A témához kapcsolódó néhány magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
162
4. Fejezet: Az egészség-magatartás pszichológiai megközelítései
163-210
   4.1. Bevezetés
163-169
   4.2. Az egészség-magatartás főbb magyarázó modelljei
169-205
      4.2.1. Az egészséghiedelem-modell
169-172
      4.2.2. A védelemmotiváció elmélete
172-173
      4.2.3. A félelemkeltés és hatásmechanizmusa
173-174
      4.2.4. A tervezett cselekvés elmélete
175-176
      4.2.5. A társas normák és az egészség-magatartás
176-178
      4.2.6. Érzelmek és az egészség-magatartás: az elővételezett megbánás
178-179
      4.2.7. A társas-kognitív modell
179-188
      4.2.8. Célállítás és önszabályozás: a mentális kontraszt és a megvalósítási tervek
188-192
      4.2.9. Információ-motiváció-készség modell
193-194
      4.2.10. A viselkedésváltozás transzteoretikus modellje
195-199
      4.2.11. Az egészségcselekvési folyamat megközelítése (Health Action Process Approach, HAPA)
199-202
      4.2.12. Az egészség-magatartás öndeterminációs megközelítése
202-205
   4.3. A viselkedésváltozást segítő módszerek taxonometrikus megközelítése
206-208
   4.4. Összefoglalás
209-210
   4.5. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
210
5. Fejezet: Az egészségpszichológia szerepe az egészségfejlesztésben és a betegségek kockázatának csökkentésében
211-252
   5.1. Az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése
211-215
   5.2. A viselkedésváltozás egyénre fókuszáló stratégiái
216-235
      5.2.1. A viselkedésváltozás segítésének általános kérdései
216-218
      5.2.2. A változás segítésének minimálintervenciós megközelítései
218-221
      5.2.3. A motiváció fejlesztése: a motivációs interjú
222-228
      5.2.4. A problémamegoldás fejlesztése a viselkedésváltozás támogatásában
228-230
      5.2.5. A viselkedésváltozás tervezése
230-231
      5.2.6. Készségek elsajátítása: modellálás, visszajelzés és gyakorlás
232-235
   5.3. A kockázatos viselkedések csökkentésének populációs szintű stratégiái
235-251
      5.3.1. Az egészségkommunikáció
235-237
      5.3.2. Az egészségkommunikáció és a média
237-243
      5.3.3. A társadalmi célú egészségmarketing
243-247
      5.3.4. Környezeti szintű beavatkozások
247-251
   5.4. Összefoglalás
251-252
   5.5. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
252
6. Fejezet: A betegségélmény és a betegség-magatartás pszichológiai elemzése: modellek és intervenciós lehetőségek
253-299
   6.1. Bevezetés
253
   6.2. A tünetek és panaszok egészségpszichológiája
254-263
      6.2.1. A tünetek észlelése és a panaszokról való beszámoló
254-258
      6.2.2. A tünetekre adott válasz önszabályozási modellje
258-262
      6.2.3. A tünetekre adott válasz orvosi antropológiai megközelítésben - a magyarázati modellek
262-263
   6.3. Betegség-magatartás
264-270
      6.3.1. A betegség-magatartás fogalma
264-266
      6.3.2. A tünetészlelés és a késlekedés az orvoshoz fordulásban
266-270
   6.4. Betegségekkel való megküzdés
270-280
      6.4.1. A betegséggel való szembesülés okozta krízis és az alkalmazkodás feladatai
270-272
      6.4.2. A betegségek kognitív adaptációs megközelítése - a pozitív illúziók a betegségekkel való megküzdésben
273
      6.4.3. A betegségre adott negatív érzelmi válaszok, a szomorúság, a depresszív tünetek és az öngyilkosság kockázata
274-275
      6.4.4. A betegségre adott pozitív érzelmi válaszok: a betegségelőny, az előnykovácsolás és a poszttraumás növekedés
275-280
   6.5. Az engedelmességtől (compliance) a kezelésben való együttműködésig (adherencia)
280-289
      6.5.1. Az együttműködés jelentősége a modem orvoslásban
280-283
      6.5.2. Az adherencia mérése
283-285
      6.5.3. A kezeléssel való együttműködés problémái, azaz adherenciát korlátozó tényezők
285-286
      6.5.4. Az adherencia és az önszabályozás
286-288
      6.5.5. Intervenciós módszerek a kezeléssel való együttműködés javítása érdekében - egy háromkomponensű keretmodell
288-289
   6.6. A betegségek önmenedzselése
289-291
   6.7. Önsegítő csoportok
291-293
   6.8. Pszichológiai intervenciós lehetőségek krónikus betegek kezelésében
293-298
      6.8.1. A pszichológiai intervenciók általános kérdései
293-294
      6.8.2. Tájékoztatás, informálás és pszichoedukáció
294-296
      6.8.3. A stresszkezelés fejlesztése krónikus betegek körében
296-298
   6.9. Összefoglalás
299
   6.10. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
299
7. Fejezet: A dohányzás és a dohányzásról való leszokás
301-362
   7.1. A dohányzás jelentősége az egészségpszichológiában
301-302
   7.2. A dohányzás epidemiológiája
302-306
      7.2.1. Nemzetközi és hazai prevalenciaadatok a felnőttek körében
302-304
      7.2.2. Az iskoláskorúak és serdülők dohányzása: epidemiológiai adatok
305-306
   7.3. A dohányzás és a nikotinfüggés kialakulásának pszichológiai tényezői
306-328
      7.3.1. A nikotin akut hatása, a nikotinszenzitivitás és a korai tapasztalatok
306-307
      7.3.2. A tanulás szerepe a dohányzás és a nikotinfüggés kialakulásában
307-311
      7.3.3. A kognitív-társas elmélet alkalmazása a dohányzás kutatásában
311-323
         7.3.3.1. A következményelvárások
311-316
         7.3.3.2. Az énhatékonyság
316-317
         7.3.3.3. Az optimizmus, irreális optimizmus és a dohányzás
318
         7.3.3.4. A megküzdés (coping)
318-320
         7.3.3.5. A személyiség összefüggése a dohányzással
320-323
      7.3.4. A nikotinaddikció és mérése
324-328
   7.4. A dohányzás és a mentális zavarok
328-330
   7.5. Dohányzás serdülőkorban
330-340
      7.5.1. A dohányzásra hajlamosító és a dohányzással szemben védő tényezők serdülőkorban
330-337
      7.5.2. Dohányos életutak a serdülőkorban
337-340
   7.6. A dohányzásról való leszokás egészségpszichológiai aspektusai
340-362
      7.6.1. A dohányzásról való leszokás támogatásának jelentősége
340-341
      7.6.2. A dohányzásról való leszokás és az életmód-változtatás transzteoretikus modellje
341-346
      7.6.3. A dohányzásról való leszokás pszichológiai és pszichoszociális támogatása
346-362
         7.6.3.1. A leszokás támogatásának általános alapelvei
346
         7.6.3.2. A tanulási alapelveken alapuló módszerek
346-350
         7.6.3.3. Kognitív terápiás módszerek
350-353
         7.6.3.4. Önmegfigyelés és visszajelzés
353
         7.6.3.5. Relaxációs módszerek
354
         7.6.3.6. Társas támogatás és fejleszése
355-356
         7.6.3.7. Önsegítés
356-357
         7.6.3.8. A dohányzásról leszokás támogatása a viselkedésváltozást segítő technikák tükrében
357-359
         7.6.3.9. Egyéni és csoportos többkomponensű pszichoszociális intervenciók
360-362
   7.7. Összefoglalás
362
   7.8. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
362
Zárszó és köszönetnyilvánítás
363
Hivatkozások
365-437
Hátsó borító