Az óvodai nevelés története Magyarországon I. rész

Amikor a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület felkérte dr. Vág Ottó professzor urat, hogy írja meg a hazai óvodaügy történetét, meglevő szükséglet kielégítésére törekedett. Az óvodapedagógusok körében egyre erőteljesebben jelentkezik az óvodatörténet iránti érdeklődés. Ugyanakkor az óvóképzésben és az óvodapedagógusok továbbképzésében is hiányoljuk egy korszerű és részletes összefoglaló munka megjelenését. Ezt a célt kívánjuk elérni, amikor közreadjuk Vág Ottó „Az óvodai nevelés története Magyarországon" c. munkáját. A szerző e könyv megírását csak több füzetben vállalta. Örömmel adjuk közre munkájának első részét. (...) Ennek a könyvnek a tárgya az óvodai nevelés, vagyis az intézményes kisgyermeknevelés története Magyarországon. Az olvasó joggal kérdezheti', hogy vajon összefoglaló jellegű munkát, kézikönyvet tart-e a kezében. A válasz: igen is, nem is. Összefoglaló munkáról van szó, mert igyekeztünk a folyamat egészét feltárni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden jelenségre kitérünk. A hatalmas tényanyagban szükségszerűen válogatni kell, a további tájékozódást legfeljebb az irodalomjegyzékkel segíthetjük. Válogatásunk egyik fontos szempontja az volt, hogy ne a már ismert tényeket ismételjük, hanem a nagyszámban jelentkező kérdőjeleket igyekezzünk megválaszolni. A magyar óvodák történetében — és persze nemcsak a magyar óvodák történetében, s nemcsak az óvodatörténetben — igen sok a fehér folt. Vannak hagyományosan ismételgetett adatok, amelyekről kiderül, hogy nem hitelesek. Vannak kérdések, amelyekre keressük a választ. Nem egyszer valamiféle nyomozásba vonjuk be az olvasót, lépésről lépésre kell kideríteni a történeti igazságot Helyenként olyan ez a történet mint valami krimi. Bűntény persze nem történt, nyomozásra azonban van ok bőven. Kövesse hát az olvasó a nyomozás menetét, s ha kedve támad a nyomozáshoz, meglátja, van még kiderítetlen tény, összefüggés éppen elég. A történet, amelyről szólunk Magyarországon játszódik. De a hazai nevelés története aligha választható el attól az európai háttértől, amellyel összefüggésben fejlődött. Összehasonlító elemezésekre törekedtünk, ahol csak erre módunk nyílott, tehát a magyar kisgyermeknevelés történetén túl kissé betekintünk az európai folyamatokba is. A folyamat, amelyet feltárunk, alapvetően a magyar óvodaügy története. De nemcsak az óvodáról van szó. Az óvodai nevelés a kisgyermeknevelés intézményes formája. Elkerülhetetlenül szólnunk kell tehát azokról a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokról, amelyek közepette az intézményes kisgyermeknevelés fejlődik. Könyvünk főcíme: Az óvodai nevelés története Magyarországon. Ehhez azonban egy alcím is csatlakozik, mert ez a kiadvány a jelzett munkának csak első része. A szerző a magyar óvodatörténet egészének feldolgozására készül, de nem felületes vázlatot kíván nyújtani, hanem kutatási eredményeit szeretné összegezni. Ezért ez a kiadvány most lényegében a magyarországi kisgyermeknevelés intézményesítésének (nemzetközi szakszóval: institucionalizásának) korai szakaszát vizsgálja.