A neveléstörténet néhány elméleti kérdése

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszéke e kiadványsorozatot gyakorló pedagógusoknak és pedagógusjelölteknek szánja. Kiadványainkban a neveléstudomány körében felmerülő új problémákra keressük a választ, elsősorban saját kutatásaink eredményei alapján. Egyaránt figyelmet fordítunk a múlt pedagógiai örökségére, a napjainkban felmerülő problémákra és a jövő igényeire. Célunk: tudományos igényű tanulmányokkal segíteni a jelen és a jövő neveléstudományát és nevelési gyakorlatát. Nem ígérünk nagy horderejű felfedezéseket, de reméljük, hogy kiadványaink szerény előrelépést jelentenek a pedagógia különböző részterületein. Örömmel vesszük, ha e sorozat olvasói észrevételeikkel, javáslataikkal segítik munkánkat. | E tanulmány célja a neveléstörténetírás néhány elméleti problémájának. feldolgozása. Bár a nevelés múltjának a felderítésére irányuló törekvések nagyjából egyidősek a pedagógiának mint önálló tudománynak a kialakulásával, a tudományos igényű neveléstörténetírás alig több mint egy évszázados múltra tekinthet vissza, a marxista neveléstörténetírás pedig mindössze fél évszázados előzményekkel rendelkezik. A neveléstörténet tehát fiatal tudomány. Ez érthetővé teszi, hogy e tudomány számos problémája, elméleti alapkérdése még meglehetősen kidolgozatlan. Az elmúlt esztendőkben számos országban felvetődtek a neveléstörténet mint tudomány problémái, és a neveléstörténészek publikációkban, vitákban igyekeztek tisztázni a neveléstörténet tárgyával, feladataival, periodizációjával, kutatási módszereivel kapcsolatos kérdéseket, nem utolsósorban pedig a neveléstörténet és a neveléstudomány összefüggéseit. A figyelemre méltó kezdeményezések ellenére sem állíthatjuk, hogy a neveléstörténet elméleti alapkérdéseit illetően a marxista neveléstörténészek között egységes álláspont alakult volna ki. Az 1968 májusában Budapesten tartott nemzetközi neveléstörténeti munkaértekezlet (,,A neveléstörténeti kutatások szerepe a szocialista pedagógia fejlesztésében”) ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy a jelentős előrehaladás ellenére számos kérdésben az álláspontok meglehetősen eltérnek egymástól. Ez a körülmény arra ösztönöz, hogy e témakörben további kutatásokat végezzünk.