Bulla Aurea 800

Szerkesztők: Varga Zs. András; Patyi András; Ábrahám Márta
További szerzők: Sulyok Tamás; Varga Zs. András; Balogh Elemér; Balogh Judit; Béli Gábor; Czine Ágnes; Homoki-Nagy Mária; Horváth Attila; Koncz Ibolya Katalin; Liktor Zoltán Attila; Mezey Barna; Stipta István; Szabó István; Zsoldos Attila
Cím: Bulla Aurea 800
Alcím: Nyolc évszázad közjogi üzenete
Megjelenési adatok: Kúria, Budapest, 2022. | ISBN: 978-615-6288-01-1

coverimage „Országunk bírája, míg a curián leend, mindeneket ítélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse. De mikor az ö jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse” - fogalmaz az 1222-ben Jeruzsálemi II. András királyunk (1205-1235) által kiadott, arany függőpecséttel megerősített híres kiváltságlevél, amit Aranybullaként ismer az utókor. Az idén 800 esztendős privilégiumlevél alkotmányos identitásunk talán legszebb történeti ékessége. A szűkszavú oklevél számos közjogi elemet magában foglal, köztük az igazságszolgáltatásra vonatkozókat is. Az eredetileg egységes szövegezésű bullát a késő utókor osztotta fel cikkelyekre, az ország bíráiról (nádor, országbíró, ispán stb.) és az igazságszolgáltatásról több helyen is rendelkezik. Az utolsó cikkelyben a nádorral kapcsolatban mondja, hogy az „az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ö maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen” - mintegy alkotmánybíráskodási szerepet hagyva a palatínusra, nem véletlen, hogy ma az alkotmánybírák talárjuk felett a bulla aranypecsétjének mását viselik. A bulla a sajátos magyar alkotmányos felfogás és közjogias észjárás tükre, maga volt a korlátja a feudalizmus kialakulásának Magyarországon azzal, hogy nem engedte a közhatalmat magánhatalommá alakítani, bár erre a Mohács utáni évszázadokban erős törekvések mutatkoztak Bécs részéről. Bár nem szerződéses formában kelt, hanem a királyi kegy megnyilvánulásaként privilégiumlevél formájában, mégis tartalma valóságos társadalmi szerződés volt, minden társadalmi réteg jogát, érdekét védte, a királyét, az egyházét, a bárókét, a nemességét, a szegényekét, sőt még a magyarsággal együtt élő, az országban megtelepedő vendégekét is. Összhangban volt a szent istváni örökséggel, de a vérszerződés származtatott hatalomfelfogásával is, ami később Werbőczy Tripartitumában már kerek eszmerendszerré (Szent Korona-tan) állott össze. E felfogásban az állami főhatalom (és abban a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) is származtatott hatalom, nálunk az uralkodó nem önjogán, hanem a nemzettől a koronázás közjogi aktusa révén gyakorolja. A privilégiumlevél többek között magánjogi, pénzügyi, büntetőjogi és alkotmányjogi rendelkezéseket is tartalmaz, köztük olyan alkotmányos elveket is, mint a tulajdon szentsége, saját törvényes bírájától senki el nem vonható, vagy azt, hogy törvényes ítélet nélkül le nem tartóztatható. Már az Anjouk időszakától fogva az állami élet legfontosabb dokumentumaként tartották számon, „a melynek megtartására minden magyar király, mielőtt a szent koronát fejére tennék meg szokott esküdni” - írja Werbőczy a Tripartitumban. Az alkotmányos szokásoknak megfelelően utolsó magyar király, boldog IV. Károly királyunk is a bullára esküdött 1916 decembert budapesti koronázásán, ami hűen visszaadja a bulla tekintélyét. Ahogyan a bulla keletkezésének korában védte a magyar jogot és a nemzeti érdeket az idegen és ártalmas hatásoktól, úgy ma is van jelentősége a nemzeti jog szerepének a nemzeti érdek védelmében. A nyolcszáz éves évfordulón az Alkotmánybíróság és a Kúria közös emlékkonferencia keretében ünnepelt Székesfehérváron, e kötet a bulla előtt kíván tisztelegni.
Kategóriák: Jogtudomány, Történelem
Tárgyszavak: Magyarország, Jogtörténet, Közigazgatás, Aranybulla, Történelem
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Védett tartalom, csak terminálról érhető el.

Tartalomjegyzék

Borító
Címlap
Copyright/impresszum
Tartalom
5-6
Előszó - Liktor Zoltán Attila
7-8
800 éves az Aranybulla - Ünnepi köszöntő az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóján tartott emlékkonferencián, Székesfehérváron - Sulyok Tamás
9-12
Alkotmányosságunk élő jogforrása, az Aranybulla - Varga Zs. András
13-18
A magyar Aranybulla értékelése - Balogh Elemér
19-27
   1. A magyar történelmi alkotmány
21-23
   2. A középkori uralkodók alkotmányos jogállása
23-25
   3. Bíráskodás az aranybullákban
25-27
Jogszolgáltató méltóságok az Aranybullában és a kora-rendi kori Magyarországon - Balogh Judit
28-39
   1. A jogszolgáltatás fogalma
28-29
   2. A korai bíráskodásról általában
30-38
      2.1. A király személyes bíráskodása
30-32
      2.2. A nádor bíráskodása
32-36
      2.3. Az országbíró bíráskodása
37-38
   3. Összegzés
38-39
A Szent István király ünnepén, Fehérváron tartott és más 13. századi királyi gyűlések - Béli Gábor
40-65
   I.
41-50
   II.
50-63
   III.
63-65
Legbecsesebb alapjogunkról az Aranybullától napjainkig - Czine Ágnes
66-85
   Bevezető
66-67
   1. A személyes szabadsághoz való jog büntetőeljárási korlátozása
67-77
      1.1. Az Aranybullától az első Bűnvádi perrendtartásig
68-73
      1.2. Az első Bűnvádi perrendtartástól napjainking
74-77
         a) Elnevezés változása
75
         b) Az elrendezés okainak változása
75-76
         c) A főbb eljárási szabályok változása
76-77
   2. A személyes szabadsághoz való jog korlátozása a büntetőeljárásban napjainkban
77-84
      2.1. A kényszerintézkedések alkotmányos garanciáiról
77-80
      2.2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a letartóztatást érintően
80-84
   3. Az Aranybulla napjainkban
84-85
„A magyar nemes birtok tulajdonát az Aranybulla állására emelni méltóztassanak” - Homoki-Nagy Mária
86-94
Az 1222. évi Aranybulla, mint a történeti alkotmányunk sarkalatos törvénye - Horváth Attila
95-127
   A történeti alkotmány fogalma
95-99
   Az Aranybulla, mint sarkalatos törvény
99-103
   Jogásznemzet
104
   Az Aranybulla keletkezése
104-106
   Az angol - magyar párhuzam kérdése
107-110
   Az Aranybulla hatása a történeti alkotmányunkra
110-120
      1. cikk. A székesfehérvári törvénynapokról
110-113
      2. cikk. A serviensek személyének és birtokainak biztonságáról
113-116
      3. cikk. A servienseknek, valamint a serviensek és az egyházak népeinek nemességéről minden adó és beszállásolás alól
116
      4. cikk. A serviensek birtokainak öröklésrendje
116-117
      5. cikk: A megyei igazságszolgáltatás szabályozása
117
      6. cikk: A népítélet megszüntetése tolvajlások ügyében
117
      7. cikk: A serviensek és mások hadkötelezettségének szabályozása
117-118
      8. cikk: A nádor bírói jogköréről
118
      9. cikk: Az udvarbíró jogköréről
118
      11. cikk: Az idegenek tisztségviseléséről
119
      14. cikk: A hatalmaskodó ispánok büntetéséről
119
      16. cikk: Megyéknek (comitatus) vagy országos tisztségeknek örökjogon való eladományozása ellen
119
      17. cikk: A szolgálattal szerzett birtokokról
119
      23. cikk: Az új pénz érvényességi idejéről
120
   Az ellenállási záradék
120-124
   A passzív ellenállás joga
124-126
   Befejező gondolatok
127
A hitbér hazai története az Aranybulla 12. cikkelyének aspektusából - Koncz Ibolya Katalin
128-139
Személy és személyiség az Aranybulla (1222) koncepciója mögött - Egy patrióta nemes államférfi, Beyl nembeli Kiüt kancellár és egri püspök emlékére az általa írott Aranybulla kiadásának 800. évfordulóján - Liktor Zoltán Attila
140-154
   Bevezetés
140-141
   Beyl nembeli Kilit - Eger patrióta püspöke
141-148
   Beyl nembeli Kilit - az Aranybulla szerzője
148-154
   Összegzés
154
Az Aranybulla és a Hármaskönyv (Emlékezetpolitikai adalék) - Mezey Barna
155-166
Az ellenállási Jog a dualizmus kori törvényhozási vitákban - Stipta litván
167-178
   1. Az Aranybullából levezetett passzív ellenállási jog
167-168
   2. Kormányfelelősség, vagy passzív ellenállási jog
169-171
   3. 1870-es vita a törvényhozásban, a második kiegyezés
171-175
   4. Az 1886. évi XXI. tc. képviselőházi vitája
175-177
   5. Összegzés, kitekintés
177-178
Alkotmányos berendezkedésünk gyökerei az Aranybullában - Szabó István
179-190
   Bevezetés
179
   Az állami szuverenitás megőrzése
180-182
   A hatalommegosztás
182-183
   A közvetlen hatalomgyakorlás
183-186
   Egy alkotmánytörténetté vált intézmény: a vis inertiae
187-190
   Epilógus
190
Kortörténet és királyi program II. András Aranybullájában - Zsoldos Attila
191-208
Hátsó borító