A formai feltárás alapjai

„A könyvek halmazát a rendezettség és a feltártság teszi könyvtárrá. Legyen a könyvtár kicsi vagy nagy, közművelődési vagy tudományos szakkönyvtár, áttekinthetetlen marad a könyvtáros, használhatatlan az olvasó számára, ha anyaga nincs valamilyen rendszer szerint elrendezve és feltárva. A feltárás feladatát a katalógusok látják el.” Horváth Magda 1961-ben megjelent A címleírás alapjai című középfokú tankönyve kezdődik ezekkel a mondatokkal, s bár a technikai fejlődés megváltoztatta a katalógusok formáját, feladatuk az évek során mit sem változott. Bizonyára az évszázadokkal ezelőtt készült lajstromok és jegyzékek is hasonló szándékkal készültek, akárcsak a. kötet- és cédulakatalógusok, amelyek a könyvtárak uralkodó katalógusalakjai voltak. A 70-es években bevonult a könyvtárba a számítógép, a 80-as években megindult az átmenet a hagyományos gyűjteménytől az elektronikushoz, a 90-es évekre pedig az on-line katalógus nyomán teljesen új tájékoztatási kultúra alakult ki. A katalogizálásnak, a hagyomány által szentesített alapelvei szerint hármas feladatot kell ellátnia: a felhasználó elé kell tárnia egy szerző valamennyi művét, egy mű valamennyi kiadását és fordítását, és egy téma minden dokumentumát. E hármas feladat teljesítése azonban nehézségekbe ütközik akkor, ha egy szerző több néven publikál, ha egy mű több kiadásban eltérő címeken jelenik meg, végül ha az egy témáról szóló műveket a felhasználó nem azonosan fogalmazza meg. Ha azonban a feltárás folyamatát szabályozzák, a nehézség megszüntethető. A szabályozottság a katalogizálás nélkülözhetetlen velejárója, és alapelveiben független a katalógus formájától. Az alapvető szabályok megismerése és elsajátítása tehát bármilyen katalógus, illetve számítógépes adatbázis építéséhez szükséges. A feltárás két, egymástól jól elkülöníthető szempont szerint folyik. A tartalmi feltárás a dokumentum tárgyát „írja" le valamely természetes vagy mesterséges nyelvű osztályozási rendszer segítségével, a formai feltárás pedig magát a dokumentumot a rajta megjelenő adatokkal és fizikai jellemzőkkel. A tartalmi feltárás eredménye a tárgyi, a formai feltárásé pedig a leíró katalógus. E füzet a formai feltárás ismeretanyagát a szabványokra alapozva és egymásra épülésük sorrendjében foglalja össze.