Magyar
English
Mikroökonómia középfokon
Szerző:
Varian, Hal R. Cím: Mikroökonómia középfokon
Alcím: Egy modern megközelítés
Fordítók: Bara Zoltán; Temesi József
Megjelenési adatok: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. | ISBN: 963-05-8308-9
Amikor 1996-ban nekem ítélték a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma által alapított Neumann János-díjat, akkor ez nemcsak komoly megtisztelést jelentett számomra, hanem igen nagy örömet is szerzett. A nagy öröm a budapesti látogatásomból fakadt, ahol a csodálatos város, a remek ételek és a tehetséges, okos diákok nagyon mély hatást gyakorolak rám. Ezek a kellemes emlékek jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a Mikroökonómia középfokon című könyvem ötödik, amerikai kiadását lefordítják magyar nyelvre. Igencsak remek időzítés ez, hiszen az árveréselmélettel és az információ-technológiával foglalkozó új fejezetek nagyon népszerűvé váltak.
Azt hiszem, ezek a részek is világosan megmutatják, hogy miként használjuk a mikroökonómia alapelveit a modem gazdaság jelenségeinek megmagyarázására. A közgazdaságtan olyan, mint egy erős fényszóró: világíts be vele a gazdaság egy homályos zugába, és azt azonnal átláthatóvá, a benne lévő dolgokat érzékelhetővé teszi. Az első pillantásra szokatlannak, meglepőnek vélt magatartásminták érthetővé, természetessé válnak a közgazdasági elemzés fényében.
Az Olvasónak sok szerencsét kívánok tanulmányaihoz. Remélem, egy nap a közgazdaságtan segítségével nemcsak jobban megérti világunkat, hanem arra is képes lesz, hogy magát a közgazdaságtan tudományát is gyarapítsa, ezzel világítva
az utat mások előtt.
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalomjegyzék
[VII]-XVI
A harmadik magyar kiadás előszava
[XVII]-XXII
Előszó
[XXIII]-XXVIII
1. Fejezet A piac
[1]-20
1.1. A modellkészítés
[1]-2
1.2. Optimalizáció és egyensúly
2-3
1.3. A keresleti görbe
3-5
1.4. A kínálati görbe
6-7
1.5. Piaci egyensúly
7-8
1.6. Komparatív statika
9-11
1.7. A bérlakások elosztásának egyéb módjai
11-14
A diszkrimináló monopolista
12
A közönséges monopolista
12-13
A lakbér szabályozása
14
1.8. Melyik a legjobb eljárás?
14-15
1.9. A Pareto-hatékonyság
15-16
1.10. Összehasonlítjuk a bérlakások allokációjának különböző eljárási módjait
16-18
1.11. Egyensúly hosszú távon
18
Összefoglalás
19
Áttekintő kérdések
19-20
2.Fejezet A költségvetési korlát
[21-34]
2.1. A költségvetési korlát
[21]-22
2.2. Két jószágfajta gyakran elegendő
22
2.3. A költségvetési halmaz tulajdonságai
23-25
2.4. Hogyan változik a költségvetési egyenes?
25-27
2.5. Az ármérce
27-28
2.6. Adók, támogatások és adagolás
28-32
Példa: az élelmiszerjegy-program
30-32
2.7. A költségvetési egyenes változásai
32-33
Összefoglalás
33
Áttekintő kérdések
33-34
3.Fejezet A preferenciák
[35]-55
3.1. A fogyasztói preferenciák
36
3.2. A preferenciákkal kapcsolatos feltevések
37-38
3.3. A közömbösségi görbék
38-40
3.4. Példák a preferenciatípusokra
40-47
Tökéletes helyettesítés
41-42
Tökéletes kiegészítők
42-43
Káros jószágok
43-44
Semleges jószágok
44
Telítettség
44-46
Diszkrét jószágok
46-47
3.5. A jól viselkedő preferenciák
47-50
3.6. A helyettesítési határarány
50-53
3.7. A helyettesítési határarány más magyarázatai
53
3.8. A helyettesítési határarány viselkedése
54
Összefoglalás
54
Áttekintő kérdések
55
4.Fejezet A hasznosság
[56-]-76
4.1. A kardinális hasznosság
59-60
4.2. A hasznossági függvény szerkesztése
60-61
4.3. Néhány példa a hasznossági függvényekre
61-68
Példa: közömbösségi görbék meghatározása hasznosságokból
62-63
Tökéletes helyettesítés
63-64
Tökéletes kiegészítés
64-65
Kvázilineáris preferenciák
65-66
A Cobb-Douglas-preferenciák
66-68
4.4. A határhaszon
68-69
4.5. A határhaszon és a helyettesítési határarány
69-70
4.6. Az ingázás hasznossága
70-72
Összefoglalás
73
Áttekintő kérdések
73-74
Függelék
74-75
Példa: a Cobb-Douglas-preferenciák
75-76
5. Fejezet A választás
[77]-101
5.1. Az optimális választás
[77]-81
5.2. A fogyasztói kereslet
82
5.3. Néhány példa
82-87
A tökéletes helyettesítés
82-83
Tökéletes kiegészítés
83-84
Semleges és káros jószágok
84
Diszkrét jószágok
85
Konkáv preferenciák
85-86
A Cobb-Douglas-típusú preferenciák
86-87
5.4. A hasznossági függvények becslése
87-89
5.5. Az MRS-feltétel következményei
89-91
5.6. Az adók megválasztása
91-93
Összefoglalás
94
Áttekintő kérdések
94
Függelék
95-98
Példa: a Cobb-Douglas-típusú keresleti függvények
98-101
6.Fejezet A kereslet
[102]-124
6.1. Normál és alsóbbrendű javak
103-105
6.2. A jövedelem-ajánlati görbék és az Engel-görbék
105-106
6.3. Néhány példa
106-110
Tökéletes helyettesítés
106
Tökéletes kiegészítés
107
A Cobb-Douglas-típusú preferenciák
107-108
Homotetikus preferenciák
108-109
Kvázilineáris preferenciák
109-110
6.4. Közönséges javak és Giffen-javak
110-112
6.5. Az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe
113-114
6.6. Néhány példa
114-118
Tökéletes helyettesítés
114-115
Tökéletes kiegészítés
115
Egy diszkrét jószág
115-118
6.7. Helyettesítés és kiegészítés
118-120
6.8. Az inverz keresleti függvény
120-122
Összefoglalás
122
Áttekintő kérdések
122-123
Függelék
123-124
7.Fejezet A kinyilvánított preferencia
[125-143]
7.1. A kinyilvánított preferencia alapgondolata
[125]-127
7.2.A kinyilvánított preferenciától a preferenciák felé
127-129
7.3. A preferenciák feltárása
129-131
7.4. A kinyilvánított preferencia gyenge axiómája
131-133
7.5. A WARP ellen őrzése
133-135
7.6. A kinyilvánított preferencia erős axiómája
135-136
7.7. A SARP ellenőrzése
136-138
7.8. Az indexszámok
138-140
7.9. Árindexek
140-142
Példa: a társadalombiztosítási kifizetések indexálása
141-142
Összefoglalás
143
Áttekintő kérdések
143
8.Fejezet A Slutsky-egyenlet
[144]-166
8.1.A helyettesítési hatás
145-149
Példa: a helyettesítési hatás kiszámítása
148-149
8.2. A jövedelmi hatás
149-150
Példa: a jövedelmi hatás kiszámítása
150
8.3. A helyettesítési hatás előjele
150-151
8.4. A kereslet teljes változása
151-153
8.5. A változási arányok
153-155
8.6. A kereslet törvénye
155-156
8.7. Példák a jövedelmi és a helyettesítési hatásra
156-160
Példa: adó-visszatérítés
158-160
8.8. Egy másik helyettesítési hatás
160-162
8.9. Kompenzált keresleti görbék
162-163
Összefoglalás
163-164
Áttekintő kérdések
164
Függelék
164-166
Példa: kismértékű adó visszatérítése
166
9.fejezet Vétel és eladás
[167]-189
9.1. Nettó és bruttó kereslet
[167]-168
9.2. A költségvetési korlát
168-169
9.3. Az indulókészlet megváltozása
169-171
9.4. Változik az ár
171-174
9.5. Ajánlati és keresleti görbék
174-175
9.6. A Slutsky-egyenlet újragondolás
176-178
9.7. A Slutskyegyenlet felhasználása
178-179
Példa: készletjövedelmi hatás kiszámítása
179
9.8. A munkakínálat
179-182
A költségvetési korlát
180-182
9.9. A munkakínálat komparatív statikája
182-185
Példa: a túlóra és a munka kínálata
184-185
Összefoglalás
185-186
Áttekintő kérdések
186
Függelék
187-189
10. Fejezet Intertemporális választások
[190]-210
10.1. A költségvetési korlát
[190]-193
10.2. A fogyasztási preferenciák
193-194
10.3. Komparatív statika
194-196
10.4. A Slutsky-egyenlet és az intertemporális választások
196-197
10.5. Az infláció
197-199
10.6. A jelenérték - közelebbről
199-200
10.7. A jelenérték elemzése több időszakra
201-202
10.8. A jelenérték használata
202-205
Példa: jövőbeli pénzhozam, pénzáramlás értékelése
204
Példa: a hitelkártya valódi költsége
204-205
10.9.Kötvények
205-207
Példa:részletfizetéses kölcsönök
207
10.10. Az adók
207-209
Példa: ösztöndíjak és megtakarítások
208-209
10.11. A kamatláb megválasztása
209
Összefoglalás
210
Áttekintő kérdések
210
11. Fejezet Az aktívák piacai
[211]-224
11.1. A hozadékráták
[211]-213
11.2. Az arbitrázs és a jelenérték
213
11.3. Az aktívák közötti különbségek kiegyenlítődése
213-214
11.4. Aktívák fogyasztási hozadékkal
214-215
11.5. Az aktívák hozadékának adózása
215-217
11.6. Alkalmazások
217-220
A nem megújítható erőforrások
217-218
Mikor vágjuk ki az erdőt?
218-220
Példa: benzinárak az Öböl-háború idején
220
11.7. Pénzügyi intézmények
221-222
Összefoglalás
222
Áttekintő kérdések
222-223
Függelék
223-224
12. Fejezet A bizonytalanság
[225]-244
12.1. A véletlentől függő, feltételes fogyasztás
[225]-229
12.2. Hasznossági függvények és valószínűségek
229-230
Példa: néhány példa a hasznossági függvényekre
230
12.3. Várható hasznosság
230-231
12.4. Miért ésszerű a várható hasznosság?
232-233
12.5. Kockázatellenesség
233-237
Példa: a biztosítás iránti kereslet
235-237
12.6. Diverzifikáció
237-238
12.7. A kockázat szétterítése
238-239
12.8. A részvénypiac szerepe
239
Összefoglalás
240
Áttekintő kérdések
240
Függelék
241-242
Példa: a beruházási adó hatása kockázatos aktívába eszközölt befektetésekre
243-244
13. Fejezet Kockázatos aktívák
[245]-258
13.1. A hasznosság várható értéke és szórásnégyzete
[245]-250
13.2. A kockázat mérése
250-252
13.3. Egyensúly a kockázatos aktívák piacán
252-254
13.4. Hogyan igazodnak a hozamok?
254-257
Példa: a befektetési alapok rangsorolása
255-257
Összefoglalás
258
Áttekintő kérdések
258
14. Fejezet A fogyasztói többlet
[259]-276
14.1. Egy diszkrét jószág iránti kereslet
[259]-260
14.2. Miként származtatjuk a hasznosságot a keresletből?
260-262
14.3. A fogyasztó többlet más magyarázatai
262-263
14.4. A fogyasztói többlettől a fogyasztók többletéig
263
14.5. A folytonos kereslet közelítése
263
14.6. Kvázilineáris hasznosság
263-264
14.7. A fogyasztói többlet változásának értelmezése
264-266
Példa: változás a fogyasztói többletben
265-266
14.8 Kompenzációs és egyenértékű változások
266-270
Példa: kompenzációs és egyenértékű változások
269-270
Példa: a kompenzációs és az egyenértékű változások kvázilineáris preferenciák esetén
270
14.9. A termelői többlet
271-272
14.10. A nyereségek és a veszteségek kiszámítása
272-273
Összefoglalás
274
Áttekintő kérdések
274
Függelék
274-276
Példa: néhány keresleti függvény
275-276
Példa: CV, EV és a fogyasztói többlet
276
15. Fejezet A piaci kereslet
[277]-300
15.1. Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
[277]-278
15.2. Az inverz keresleti függvény
278-279
Példa: a „ lineáris ” keresleti görbék összegzése
279
15.3. A diszkrét jószágok
280
15.4. Az extenzív és az intenzív határ
280-281
15.5. A rugalmasság
281-283
Példa: a lineáris keresleti görbe rugalmassága
282-283
15.6. Rugalmasság és kereslet
283-284
15.7. Rugalmasság és árbevétel
284-287
Példa: sztrájk és profit
287
15.8. Állandó rugalmasságú keresletek
287-288
15.9. A rugalmasság és a határbevétel
288-290
Példa: az ár megállapítása
290
15.10. Határbevételi görbék
290-292
15.11. A jövedelemrugalmasság
292-293
Összefoglalás
293-294
Áttekintő kérdések
294
Függelék
295-300
Példa: a Laffer-görbe
296-299
Példa: a rugalmasság egy másik alakja
299-300
16. Fejezet Az egyensúly
[301]-323
16.1. A kínálat
[301]-302
16.2. A piaci egyensúly
302-303
16.3. Két speciális eset
303-304
16.4. Az inverz keresleti és kínálati görbék
304-306
Példa: egyensúly lineáris görbék esetén
304-306
16.5. Komparatív statika
306
Példa: mindkét görbe eltolódása
306
16.6. Adók
306-311
Példa: adózás lineáris keresleti és kínálati görbék esetén
310-311
16.7. Az adó áthárítása
311-313
16.8. Az adózás holtteher veszteségei
313-319
Példa: a pénzkölcsönök piaca
315-318
Példa: támogatás az élelmiszereken
318-319
16.9. A Pareto-hatékonyság
319-321
Példa: sorban állás
321
Összefoglalás
321-322
Áttekintő kérdések
322-323
17. Fejezet Az árverések
[324]-332
17.1. Az árverések osztályozása
325-326
A licitálási szabályok
325-326
17.2. Az árveréstervezés
326-329
17.3. Az árverések problémái
330
17.4. A győzelem átka
330-331
Összefoglalás
331
Áttekintő kérdések
332
18. Fejezet A technológia
[333]-345
18.1. Ráfordítások és kibocsátások
[333]
18.2.A technológiai korlátok leírása
334-335
18.3. Példák a technológiatípusokra
335-337
Rögzített arányok
335
Tökéletes helyettesítés
335-336
Cobb-Douglas-technológia
337
18.4.A technológia tulajdonságai
337-338
18.5.A határtermék
338-339
18.6. A technikai helyettesítés aránya
339
18.7. Csökkenő határtermék
340
18.8. A csökkenő technikai helyettesítési arány
340-341
18.9. Hosszú és rövid táv
341-342
18.10. Mérethozadék
342-344
Összefoglalás
344
Áttekintő kérdések
344-345
19. fejezet Profitmaximalizálás
[346]-364
19.1. A profit
[346]-347
19.2. A vállalati szervezet
347-348
19.3. Profit és tőzsdei érték
348-349
19.4. Állandó és változó tényezők
349-350
19.5. Profitmaximalizálás rövid távon
350-352
19.6. Komparatív statika
352-353
19.7. Profitmaximalizálás hosszú távon
353-354
19.8. Inverz tényezőkeresleti görbék
354-355
19.9.Profitmaximalizálás és mérethozadék
355-356
19.10. Kinyilvánított jövedelmezőség
356-361
Példa: hogyan reagálnak a farmerek az ártámogatásra?
360-361
19.11. Költségminimalizálás
361
Összefoglalás
361
Áttekintő kérdések
362
Függelék
362-364
20.Fejezet Költségminimalizálás
[365]-379
20.1. Költségrnimimalizálás
[365]-369
Példa: költségminimalizálás speciális technológiák mellett
368-369
20.2. Kinyilvánított költségminimalizálás
369-370
20.3. Mérethozadék és költségfüggvény
370-372
20.4.Hosszú távú és rövid távú költségek
372-374
20.5. Állandó és majdnem állandó költségek
374
20.6. Elveszett költségek
374-375
Összefoglalás
375
Áttekintő kérdések
376
Függelék
376-379
21. Fejezet Költséggörbék
[380]-394
21.1. Átlagos költségek
[380]-381
21.2. Határköltségek
382-384
21.3. Határköltségek és változó költségek
384-387
Példa: speciális költséggörbék
385-386
Példa: határköltségek két üzem esetén
386-387
21.4. Hosszú távú költségek
387-390
21.5. Az üzemméret diszkrét szintjei
390-391
21.6. Hosszú távú határköltségek
391-392
Összefoglalás
392
Áttekintő kérdések
393
Függelék
393-394
22. Fejezet Vállalati kínálat
[395]-411
22.1. Piaci környezet
[395]-396
22.2. Tiszta verseny
396-398
22.3. A versenyző vállalat kínálati döntése
398-399
22.4. Egy kivétel
399-400
22.5. Még egy kivétel
400-402
Példa: operációs rendszerek árazása
402
22.6. Az inverz kínálati függvény
402-403
22.7. A profit és a termelői többlet
403-407
Példa: speciális költségfüggvényekhez tartozó kínálati függvények
406-407
22.8. A vállalat hosszú távú kínálati görbéje
407-409
22.9. Hosszú távú állandó átlagköltségek
409-410
Összefoglalás
410
Áttekintő kérdések
410-411
Függelék
411
23. Fejezet Iparági kínálat
[412]-433
23.1. Rövid távú iparági kínálat
[412]-413
23.2. Rövid távú iparági egyensúly
413-414
23.3. Hosszú távú iparági egyensúly
414-416
23.4. Hosszú távú kínálati görbe
416-420
Példa: adózás hosszú és rövid távon
418-420
23.5. A zérus profit értelmezése
420-421
23.6. Állandó tényezők és gazdasági járadék
421-423
Példa: taxiengedélyek New Yorkban
422-423
23.7. Gazdasági járadék
423-425
23.8. Járadékszínvonal és ár
425-426
Példa: alkoholárusítási engedélyek
425-426
23.9. Járadékpolitika
426-428
Példa: kormányföldek művelése
427-428
23.10. Energiapolitika
428-432
Kétszintű olajárképzés
428-430
Árszabályozás
430-431
Jogosultsági program
431-432
Összefoglalás
432
Áttekintő kérdések
433
24. Fejezet A monopólium
[434]-452
24.1. Profitmaximalizálás
[434]-436
24.2. Lineáris keresleti görbe és a monopólium
436-437
24.3. Haszonkulcsos árképzés
438-440
Példa: az adó hatása a monopóliumra
439-440
24.4. A monopólium létéből fakadó hatékonyságveszteség
441-442
24.5. A monopólium holtteher-vesztesége
442-445
Példa: a szabadalom optimális időtartama
444-445
24.6. Természetes monopólium
445-447
24.7. Miért jönnek létre monopóliumok?
447-450
Példa: a gyémánt őr ökre, szól
449
Példa: árverési érdekszövetségek
450
Összefoglalás
451
Áttekintő kérdések
451-452
Függelék
452
25. Fejezet A momopolista viselkedés
[453]-476
25.1. Árdiszkrimináció
[453]-454
25.2. Elsőfokú árdiszkrimináció
454-456
25.3. Másodfokú árdiszkrimináció
456-460
Példa: árdiszkrimináció a repülőjegyek piacán
459-460
25.4. Harmadfokú árdiszkrimináció
460-465
Példa: lineáris keresleti görbék
462-463
Példa: az optimális árdiszkrimináció kiszámítása
463-464
Példa: árdiszkrimináció a tudományos folyóiratoknál
464-465
25.5. Árukapcsolás
465-467
Példa: szoftverprogramcsomagok
466-467
25.6. Kétrészes árképzés
467-469
25.7. Monopolisztikus verseny
469-472
25.8. A termékdifferenciálás egy lokációs modellje
472-473
25.9. Termékdifferenciálás
474
25.10. Több fagylaltárus
474-475
Összefoglalás
475-476
Áttekintő kérdések
476
26. Fejezet Tényezőpiacok
[477]-488
26.1. Monopólium a termékpiacon
[477]-480
26.2. Monopszónia
480-483
Példa: a minimálbér
482-483
26.3. Forrásvidéki és torkolatvidéki monopólium
483-486
Összefoglalás
486-487
Áttekintő kérdések
487
Függelék
487-488
27. Fejezet Oligopólium
[489]-514
27.1. A stratégia kiválasztása
490-
27.2. A mennyiségi vezérlés
490-496
A követő problémája
491-493
A vezérlő problémája
493-496
27.3. Az árvezérlés
496-498
27.4. Az árvezérlés és a mennyiségi vezérlés összehasonlítása
498-499
27.5. Szimultán mennyiségi döntés
499-500
27.6. Egy példa a Coumot-egyensúlyra
500-502
27.7. Igazodás az egyensúlyhoz
502-503
27.8. Sok vállalat Coumot-egyensúlyi helyzete
503-504
27.9. Szimultán ármegállapítás
504-505
27.10. Összejátszás
505-508
27.11. Büntető stratégiák
509-512
Példa: árösszehangolás és verseny
510-511
Példa: önkéntes exportkorlátozás
511-512
27.12. A megoldások összehasonlítása
512
Összefoglalás
513
Áttekintő kérdések
513-514
28. Fejezet Játékelmélet
[515]-528
28.1. A játék kifizetési mátrixa
[515]-516
28.2. Nash-egyensúly
516-518
28.3. Kevert stratégiák
518-519
28.4. A fogoly dilemmája
519-520
28.5. Ismételt játékok
520-522
28.6. A kartell érvényre juttatása
522-524
Példa: szemet szemért stratégia a légitársaságok árképzésében
523-524
28.7. Szekvenciális játékok
524-526
28.8. Játék belépési veszéllyel
526-527
Összefoglalás
527-528
Áttekintő kérdések
528
29. Fejezet A csere
[529]-557
29.1. Az Edgeworth-négyszög
530-532
29.2. Kereskedelem
532
29.3. Pareto-hatékony elosztások
533-535
29.4. Piaci kereskedelem
535-538
29.5. Az egyensúly algebrája
538-539
29.6. A Walras-törvény
539-541
29.7. Relatív árak
541-543
Példa: egy számítási példa az egyensúlyra
541-543
29.8. Az egyensúly létezése
543-544
29.9. Egyensúly és hatékonyság
544-545
29.10. A hatékonyság algebrája
545-548
Példa: monopólium az Edgeworth-négyszögben
546-548
29.11. Hatékonyság és egyensúly
549-551
29.12. Az első jóléti tétel következményei
551-552
29.13. A második jóléti tétel következményei
552-554
Összefoglalás
555
Áttekintő kérdések
555
Függelék
556-557
30. Fejezet  termelés
[558]-580
30.1. A Robinson Crusoe-gazdaság
[558]-559
30.2. Crusoe Rt.
559-560
30.3. A vállalat
560-561
30.4. Robinson problémája
561-562
30.5. A kettő együtt
562-563
30.6. Különböző technológiák
564-566
30.7. Termelés és az első jóléti tétel
566
30.8. Termelés és a második jóléti tétel
566-567
30.9. Termelési lehetőségek
567-569
30.10.Komparatív előny
569-570
30.11. Pareto-hatékonyság
571-573
30.12. Hajótörött Rt.
573-575
30.13. Robinson és Péntek mint fogyasztók
575-576
30.14. Decentralizált erőforrás-elosztás
576
Összefoglalás
576-577
Áttekintő kérdések
577
Függelék
578-580
31. Fejezet Jólét
[581]-594
31.1. Preferenciák aggregálása
[581]-584
31.2. Társadalmi jóléti függvények
584-586
31.3. A jólét maximalizálása
586-588
31.4. Egyéniesített társadalmi jóléti függvény
588-589
31.5. Igazságos elosztások
589-590
31.6. Irigység és méltányosság
590-592
Összefoglalás
592
Áttekintő kérdések
592-593
Függelék
593-594
32. Fejezet Külső gazdasági hatások
[595]-616
32.1. Dohányosok és nemdohányzók
596-599
32.2. Kvázilineáris preferenciák és Coase tétele
599-600
32.3. Termelési külső gazdasági hatások
601-606
Példa: környezetszennyezési utalványok
605-606
32.4. A feltételek értelmezése
606-609
32.5. Piaci jelzések
610
32.6. A közlegelő tragédiája
610-613
Példa: túlzásba vitt halászat
613
32.7. Gépjárművek környezetszennyezése
614-615
Összefoglalás
616
Áttekintő kérdések
616
33. Fejezet Jog és közgazdaságtan
[617]-629
33.1. Bűn és büntetés
[617]-620
33.2. Finomítások az elemzésben
620-621
33.3. A felelősségmegosztási törvény
621-623
33.4. A mindkét fél hibájából bekövetkező balesetek
623-626
33.5. Háromszoros kártérítés a trösztellenes törvényben
626-629
Kártérítésre várva
627-629
33.6. Melyik a helyes modell?
629
Összefoglalás
629
Áttekintő kérdések
629
34. Fejezet Információtechnológia
[630]-645
34.1. Rendszerek versenye
631
34.2. Bezártság
631-634
Átváltási költségeket tartalmazó versenymódéit
632-634
34.3. Hálózatok külső gazdasági hatásai
634
34.4. Hálózati külső gazdasági hatásokat tartalmazó piacok
634-636
34.5. Piaci dinamika
636-640
Példa: hálózati külső gazdasági hatások a számítógépes szoftverek piacán
639-640
34.6. A hálózati külső gazdasági hatások következményei
640-641
34.7. A jogok kezelése
641-642
Példa: videokölcsönzés
642
34.8. A szellemi tulajdon megosztása
643-645
Összefoglalás
645
Áttekintő kérdések
645
35. Fejezet Közjavak
[646]-671
35.1. Mikor kell a közjavakról gondoskodni?
647-651
35.2. A közjószág egyéni beszerzése
651-652
35.3. Potyázás
652-653
35.4. A közjószág különböző szintjei
653-656
35.5. Kvázilineáris preferenciák és a közjavak
656-658
Példa: ismét a környezetszennyezésről
657-658
35.6. A portyázás problémája
658-660
35.7. Összevetés a magánjavakkal
660-661
35.8. Szavazás
661-663
Példa: napirend-manipuláció
663
35.9. A kereslet kinyilvánítása
664-668
Példa: a Clarke-féle adózás
667-668
35.10. A Clarke-féle adózás problémái
668-669
Összefoglalás
669
Áttekintő kérdések
669-670
Függelék
670-671
36. Fejezet Aszimmetrikus információ
[672]-695
36.1. Tragacspiac
673-674
36.2. Minőség alapú választás
674-676
A minőség megválasztása
675-676
36.3. Kontraszelekció
676-678
36.4. Erkölcsi kockázat
678-680
36.5. Erkölcsi kockázat és kontraszelekció
680-681
36.6. Jelzés
681-685
Példa: a báránybőrhatás
684-685
36.7 Ösztönzők
685-690
Példa: vállalati szavazati jogok
689
Példa: a kínai gazdasági reformok
690
36.8. Aszimmetrikus információ
690-694
Példa: az állandó megfigyelés költségei
692-693
Példa: a Grameen bank
693-694
Összefoglalás
694-695
Áttekintő kérdések
695
Matematikái függelék
[696]-705
F.1. Függvények
[696]
F.2. Grafikonok
[696]-697
F.3. A függvények tulajdonságai
697
F.4. Inverz függvények
697-698
F.5. Egyenletek és azonosságok
698
F.6. Lineáris függvények
698-699
F.7. Változások és változási arányok
699-700
F.8. Meredekségek és tengelymetszetek
700-701
F.9. Abszolút érték és logaritmus
701
F.10. Deriváltak
701-702
F.11. Második deriváltak
702-703
F.12. A szorzási szabály és a láncszabály
703
F.13. Parciális deriváltak
703-704
F.14. Optimalizálás
704-705
F.15. Feltételes optimalizálás
705
Válaszok
[706]-724
Név- és tárgymutató
[725]-745
Hátsó borító