A megtalált anya
Szerző: Várkonyi TiborCím: A megtalált anya
Alcím: Bek Amália és Bek József története
Sorozatcím: Családtörténet határok nélkül III.
Megjelenési adatok: Tarsoly, Budapest, 2017. | ISBN: 978-963-9570-96-2
Hosszú ideje terveztem, hogy az elmúlt két évtizedem legfontosabb kutatásának eredményeit összefoglalom, és közreadom. Erre azért van szükség, mert ha helyes a feltételezés, akkor a Családtörténet határok nélkül című könyvemben
közölt ősfám, amely másfél ezer évre nyúlik vissza, véglegesen elfogadottá válik, s a könyvben erről feltételes módban írtam. Ez az a könyv, amelyet a nemesi ősökkel rendelkezők abban a reményben forgathatnak, hogy ha találnak benne velem közös ősüket, akkor ettől az őstől számítva a teljes ősfájukat egészben „kiemelhetik” a könyvemből. A könyv – utalva az alapműre – ezért kapta a Családtörténet határok nélkül III alcímet. Úgy határoztam, hogy egy teljesen szokatlan tagolású munkában adom át az ismereteimet, mert csak ezekkel a lépcsőfokoknak is felfogható egységeknek
a sorban történő megismerésével válhat érthetővé az Olvasó számára a történetem. Az első részben kizárólag tényszerűségre törekszem, a másodikban a tényeket kibontom, részletesen ismertetem, a harmadik részben a közvetett bizonyítékokat sorolom fel, a negyedik részben kiegészítő tényeket közlök, s az ötödik részben leírom, hogy kik lehettek még azok, akik a történetben résztvevők lehettek. Remélem, hogy az olvasók kiérzik majd, hogy a téma számomra mennyire fontos, ám azt is, hogy nem rendeltem alá a forrásokat és értelmezésüket az elképzelésemnek. Ez abban is megnyilvánul, hogy olyan személyekről nem sokat írok, akik közismertek, és akikről sokat lehet más tollából olvasni, ellenben a történetet a hátukon elvivő „egyszerű emberekről” szívesen megírtam, amit sikerült kiderítenem. A célom ezzel az volt, hogy a korabeli világot élettel leheljem tele, hiszen egy történelmi távlatú eseményt csak akkor lehet jól megérteni, ha a történelmi környezetet megismeri az ember. Erre valók tehát a történethez látszólag nem, vagy lazán kapcsolódó események leírásai. Sokan úgy tartják majd, hogy túlságosan részletesen írtam meg a történetet. Ebben van valami igazság, azonban Albert Einstein egy idézni szokott gondolata vezérelt a szöveg összeállítása során: „Ha valaki az igazságot és a törvényszerűséget keresi, nem tehet különbséget kicsiny és nagy problémák között. Aki a kicsiny dolgokban nem veszi komolyan az igazságot, abban az emberben nagy dolgokkal kapcsolatban sem bízhatunk meg.”
Javaslom tehát, hogy úgy olvassák a történetet, hogy próbálják az 1850-es évek szellemében látni azt, amit itt megmutatok. Szeretném leszögezni, hogy az írásom célja a valóságos történet leginkább hű feltárása, tehát nem az a cél, hogy valamely szereplőnek az emlékét befeketítsem. Ez különösen vonatkozik gróf Degenfeld-Schonburg Imrére és feleségére, Beck Paulinára, akikről a szakirodalomban és a visszaemlékezésekben megtalálható idealizált képhez képest jelentősen árnyaltabb képet fogok festeni. Ezt azért kell kiemelnem, mert ők a ma élő helyiek (Téglás, Bököny, Baktalórántháza stb.) és mások számára is nagyon fontos és elismert példaképek, és lehetnek azok teljes joggal! Öröm számomra, hogy emléküket egyre jobban ápolják, a kastélyokat felújítják, szobrot, fejfát és emléktáblákat avatnak. Én csupán annyit szeretnék, hogy az elfeledett idősebb leánytestvért, Beck Amáliát a megfelelő helyre tegyük vissza a történelmi emlékezetben, s ezzel mintegy érvényt szerezzek az apa, Beck Pál végakaratának. Főszereplőként három személyt kell kiemelnem: Beck Amáliát, Beck (korábban: Salamon) Hermant és Beck Józsefet. Fontos szereplők rajtuk kívül Krausz Anna (Beck Herman felesége) és Beck Paulina. A Beck nevet, mivel „Bek” alakban használta mindkét család abban az időben, amikor útjaik keresztezték egymást, „Beck” és „Bek” formában is használom, mert ugyan a Beck volt a valódi, eredeti név (a bökönyi Beck család őse Késmárkon ilyen néven született), viszont Bek Pál, miután felnőtt kizárólag a Bek nevet használta, és ezt a nevet vette fel a zsidó család is, majd erről tért át a Beck formára. Nézzék el nekem, hogy a családnevet hol így, hol úgy említem. Amennyiben zsidó egyházjogi kérdésben (jegyesség, házasság stb.) tévednék, az
kizárólag az én hibám, és arra vezethető vissza, hogy a zsidó vallással összefüggő tanulmányokat nem folytattam, így mindaz, amit erről tudok, különféle könyvekből, magyarázat-gyűjteményekből és rabbinikusi állásfoglalásokból származik, amely források – jellegüknél fogva – néhol egymással sem értenek egyet.
Kategóriák: Helytörténet, Történelem, Életrajz
Tárgyszavak: Bek Amália, családtörténet, Bek József
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Bek Amália, családtörténet, Bek József
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Előszó
7-9
Bevezető gondolat
11
1. Rész: A tények
13-20
1.1. A legenda
13-15
a.) a család neve
13
b.) a birtok
13
c.) az arisztokrata kapcsolat
13-14
d.) a gyermektelenség
14
e.) a névadományozás és a név fennmaradása
14
f.) az intéző
14
g.) a főispán
14
h.) a birtokátruházás
14-15
1.2. Okirati furcsaságok
15-16
1.3 Igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok az X kromoszóma vizsgálatát megelőzően
16-19
1.3.3. Y kromoszóma vizsgálat
17
1.3.2. Arcantropológiai vizsgálat
17-19
1.3.3. Testi kromoszómák vizsgálata
19
1.3.4. Ujjlenyomat vizsgálata (és a kromoszóma vizsgálat lényege)
19
1.4. X kromoszómás igazságügyi szakértői vizsgálat
19-20
2. Rész: A tények kibontása, elemzése
21-64
2.1. A legenda elemzése
21-35
2.1.1. A család neve
21-27
2.1.1.1. Az első, megváltozott névvel történt bejegyzés
21-22
2.1.1.2. A „Bek” és „Beck” névformák különbsége
22-27
2.1.2. A birtok
27-29
2.1.3. Az arisztokrata kapcsolat
30
2.1.4. A gyermektelenség
30-31
2.1.5. A névadományozás és a név fennmaradása
31-33
2.1.6. Az intéző
33-34
2.1.7. A főispán
34-35
2.1.8. A birtokátruházás
35
2.2. Okirati furcsaságok bemutatása, elemzése
36-55
2.2.1. Salamon Herman és Krausz Anna házassági anyakönyvei
36-47
2.2.1.1. Első házasság
36-37
2.2.1.2. Második házasság
37-40
2.2.1.3. Zsidó házasságokra vonatkozó főbb egyházjogi rendelkezések
41-42
2.2.1.4. Az érvénytelenség vizsgálata
42-44
2.2.1.5. Krausz Izrael vagyoni helyzete
44-45
2.2.1.6. Az 1861. évi jogszabályváltozás
46
2.2.1.7. Esketési tanúk kérdése
46
2.2.1.8. Jorcájt-kérdés
46-47
2.2.2. Beck József születési anyakönyve
47
2.2.3. Beck József házassági anyakönyve
48-50
2.2.4. Beck József halotti bejegyzése
50-53
2.2.5. Beck Herman halotti bejegyzése
53-55
2.3. Igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok elemzése az X kromoszóma vizsgálatát megelőzően
55-60
2.3.1. Y kromoszóma vizsgálat
55-56
2.3.2. Arcantropológiai vizsgálat
57-59
2.3.2.1. A vizsgálatok
57
2.3.2.2. Valóban Bek arcvonásokról van-e szó?
58-59
a.) Miért éppen Tisza István arcképét vizsgáltam?
58
b.) Miért nem vizsgáltam a vizsgálati alanyok mindkét szülőjének arcképét?
58
c.) Károlyi Gyula arcképe
59
d.) Hogy is mutatható ki a Bek-jelleg genalógiai eszközökkel?
59
2.3.2.3. A vizsgálat közvetett eredménye
59
2.3.3. Testi kromoszómák vizsgálata
59-60
2.3.4. Ujjlenyomat vizsgálata (és a kromoszóma vizsgálat lényege)
60
2.4. X kromoszómás igazságügyi szakértői vizsgálat elemzése
60-64
3. Rész: A közvetett bizonyítékok és érdekes tények
65-197
3.1. Beck családdal kapcsolatos közvetett bizonyítékok, és érdekes tények
65-103
3.1.1. A születés időpont számítása
65-71
3.1.1.1.a. Tények
65
3.1.1.1.b. Beck József születésének kiszámítására alkalmas dokumentumok
65-66
3.1.1.1.c. Számítási lépcsők
66-67
3.1.1.1.d. Eredmény
67
3.1.1.1.e. Sorkatonaság
67-69
3.1.1.1.f. Hamis adatok igazolásának következménye (sorozás után)
70
3.1.1.1.g. Milyen jelentősége volt az esketéskor a „tanulói” állapotnak?
70-71
3.1.1.2. A „József”, mint keresztnév
71
3.1.2. Gyulaháza és a család mozgása
71-84
3.1.2.1. Gyulaházán való tartózkodás ideje 1853–1879
72
3.1.2.1. Kisvárdán való tartózkodás ideje 1884–1912
72-74
3.1.2.3. Beregszászban való tartózkodás ideje 1919–1920
74-75
3.1.2.4. Miért éppen Gyulaháza?
75-82
3.1.2.4.1. Gyulaházával kapcsolatos lényeges tények
75-77
3.1.2.4.2. Gyulaháza és a Degenfeld–Kuun–Bek család kapcsolata, valamint a Krausz család esetleges szerepe
77-82
a.) Kazinczy Anna Iphigénia (1817–1890)
77-79
b.) Vay Eveline Éva (1828–1908)
79-80
c.) Mandel Jakab (1832–1890)
80-81
d.) Krausz Izrael (1810–?), Bek Herman apósa
81-82
3.1.2.5. Miért éppen Krausz Izrael lánya lett Bek József mostohaanyja (körülmetélés és pidjon-probléma)?
82-84
3.1.3. Kivándorlás
85-92
3.1.3.1. Négy kivándorlás elemzése
85-89
3.1.3.2. Krausz Benjámin
90-92
3.1.4. Beck József gyermekeinek a neve
92
3.1.5. Beck József foglalkozása
92-93
3.1.6. Beck Herman adatai
94
3.1.7. Kapcsolat a Mandel és más családdal
94-96
3.1.8. Közvetlen kapcsolat Téglással
96-98
3.1.9. Miért éppen a Salamon család vette fel a nevet
98-100
3.1.10. Miért kellett egyáltalán nevet adni bármelyik családnak
100-101
3.1.11. Egy megmagyarázhatatlannak tűnő egybeesés
101-103
3.2. Törvénytelen gyermekek, erkölcsi kérdések, és az özvegység
104-115
3.2.1. Törvénytelen gyermekekről általában
104-106
3.2.2. Erkölcsi tényezők
106-107
3.2.3. Törvénytelen gyermekek, és velük kapcsolatos bűncselekmények
107-109
3.2.4. Beck Amália és Salamon Herman megismerkedésének legvalószínűbb időpontja
109-110
3.2.5. Bűn, vétek és a közvélemény
111
a.) Kapcsolatmegszakítás, „kinézés"
111
b.) Megszólás, hírbehozás, kibeszélés
111
c.) Csúfolás
111
3.2.6. Hol szülhetett Beck Amália?
111-112
3.2.7. Nemesség a művelődéstörténet szemével
112-113
3.2.8. Az özvegyasszonyok néprajzi megközelítésben
113-114
3.2.9. Miért nem volt megoldás a dajka fogadása vagy a lelencházba adás?
114-115
3.3. A Beck és Degenfeld családdal kapcsolatos érdekes közvetett bizonyítékok
115-131
3.3.1. A Csepely Károly József probléma
115-126
3.3.1.1. Tények
116
3.3.1.2. Kiegészítő tények
117-123
3.3.1.2.a.) Baktalórántházán 1852 első felében született, és † jelzéssel ellátott újszülöttek halotti bejegyzései
117-118
3.3.1.2.b.) Bek Paulina keresztanyasága
118-119
3.3.1.2.c.) Csepely család és a földesúri család kapcsolata
119-120
3.3.1.2.d.) Római katolikus és görög katolikus keresztszülőség, és egy érdekes bejegyzés
121-123
3.3.1.3. A Csepely-kérdés értékelése
123-126
3.3.2. Egy „megszervezhetetlenek látszó házasságkötés” problémái, 1852. május 20
127-128
3.3.3. Zsidók a földesúri udvar közelében
128-131
3.4. Beck Amáliával összefüggő kiegészítő információk
131-191
3.4.1. Beck Amália udvarlói, házasságkötése
132-134
3.4.2. Családi viszály
134-149
3.4.2.1. Harc a vagyonért (1799–1848)
134-140
3.4.2.2. A küzdelem eredménye (1856–1857 évek bizonyítékai)
140-147
3.4.2.3. A küzdelem eredménye a családi borászatban (Tokaj–Tarcal, Nyírbakta és Tasnádszarvad)
148
a.) Tokaj és Tarcal
148
b.) Nyírbakta
148
c.) Tasnádszarvad
148
3.4.2.4. A küzdelem eredménye a későbbi sajtóban
149
3.4.3. Beck Amália és Kuun Gergely házassága
149-161
3.4.3.1. Érdekházasság
149-152
3.4.3.2. Gyermektelenség
152
3.4.3.3. Rossz házasság
153-156
3.4.3.4. Válás lehetősége
156-157
3.4.3.5. A gyermekek szeretete
157-158
3.4.3.6. Kuun Gergely és Wesselényi Miklós levelezése
158-159
3.4.3.7. A házasságokkal kapcsolatos vélemények a korszakban
159-161
3.4.4. Beck Amália és Paulina életminőségének jelentős különbségei
161-169
3.4.4.1. Gyulay Lajos, Széchenyi István és Podmaniczky Frigyes naplói, mint források
161-163
3.4.4.2. Egyéb, az életmódbeli különbségekre utaló források
163-165
3.4.4.3. Arcképek
165-169
3.4.4.4. Harang és egyéb emlékek
169
3.4.5. Beck Amália és Paulina az 1848–49. évi szabadságharcban
169-171
3.4.6. Beck Amália és Beck Paulina viszonya Amália özveggyé válásakor
171-172
3.4.7. Bek Amália nyilvános megszégyenítése
172-176
3.4.8. Beck Amália utáni öröklési lehetőség a törvénytelen gyermeknek
176-177
3.4.9. Beck Amália a nem létező nagynéni
177-179
3.4.9.1. Levelezés
177-178
3.4.9.2. Napló(k)
178
3.4.9.3. Névadás a Beck-Degenfeld családban
178-179
3.4.9.4. Beck Amália, mint keresztszülő a családban
179
3.4.10. Beck Amália halálával kapcsolatos fontos tények
179-181
3.4.11. A családi kripta és Beck Amália
181-183
3.4.12. Beck Amália örökre kiírása a család történetéből sajtó, (történettudomány)
183-184
3.4.13. Degenfeld-Schonburg Imre vagyona Amália halála után
184-186
3.4.14. Degenfeld-Schonburg Imre hagyatékának felosztása
186-189
3.4.15. A TURUL folyóirat cikke
189
3.4.16. Egy elvakult szerző káros gondolatai – Pezenhoffer Antal
189-191
3.5. Egy érdekes hirdetmény
191-197
3.5.1. Nagyszeben
192
3.5.2. A közlemény részleteinek vizsgálata
192-196
3.5.2.1. A címzett
192
3.5.2.2. A feladó
192
3.5.2.3. A levél típusa
192
3.5.2.4. Az időpont
192
3.5.2.5. A címzés helye
192-193
3.5.2.6. A feladás helye
193-196
3.5.3. Írói fantáziával kikerekített történet
196-197
4. Rész: Történetet kiegészítő tények
199-208
4.1. Az erős nők családja
199-202
4.1.1. Szénás Zsuzsanna (Bek Amália anyai nagyanyja)
199
4.1.2. Bárczay Anna (Bek Amália anyja)
199
4.1.3. Bárczay Zsuzsanna (Bek Amália anyai nagynénje)
199-201
4.1.4. Bek Paulina (Amália húga)
201-202
4.2. Az 1848–49. évi szabadságharc és a történet szereplői
202-204
4.2.1. A Csepely család tagjai
202-203
4.2.2. Bunyitai János és fia, János
203-204
4.2.3. Mandel család, és a bérlő Rosenfeld
204
4.2.4. Klobusiczky család
204
4.3. Kisbégány
204-205
4.4. Beregszász-Végardó
205-206
4.5. Bek Pál és Bárczay Anna leszármazói, és a miniszterelnökök
206-208
5. Rész: Akik az ügyben, és a történetben részt vehettek
209-219
5.1. Hegyi Mihály ügyvéd és bodosi Józsa Eufrozina
209-211
5.2. Klobusiczky József és András családja
211-212
5.3. Vitéz János református lelkész és családja
212-213
5.4. A pankotai Józsa család
213-215
5.5. Az Osterlamm család
215-217
5.6. Vandrák Miksa orvos
217-218
5.7. Schwarz Sámuel ügyvéd
218-219
5.8. Szarka Ignác ügyvéd
219
Zárszó
221
Tények, iratok, információk és adatok (együtt: bizonyítékok) besorolása
223-226
I. Egyértelműen az ügyhöz tartozó bizonyítékok
223-224
II. Esetlegesen (logikusan) az ügyhöz tartozó bizonyítékok
224-225
III. Érintőlegesen (lehetségesen) az ügyhöz tartozó bizonyítékok
225-226
Feltételezések, melyek kapcsolódhatnak az ügyhöz, s melyeket érintett a kötet
226
Kronológia
227
Felhasznált irodalom
228
Függelék
229-264
1. Baktai és gelénesi birtokok Géresi Kálmán könyvéből (lásd 22-es lábjegyzet)
229-240
2. Krausz Izrael szerződése
241-242
3. Arcképek
243-256
3.1. Beck Család
243-253
3.1.1. Beregszászi (Kántorjánosi, Kisvárda, Debrecen) Beck-ág
244-249
3.1.2. Barkaszó Beck-ág
250-252
3.1.3. Buj Beck-ág
253
3.2. Degenfeld gyerekek (gróf)
254-256
4. Sírkövek
257-261
4.1. Beck család sírkövei
257-259
4.1.1. Beregszászi Beck-ág sírkövei
257-258
4.1.2. Barkaszó Beck-ág sírkövei
258
4.1.3. Buj Beck-ág sírkövei
259
4.2. Bek–Degenfeld Család sírkövei
260-261
4.2.1. Bek Amália (gr. osdolai Kuun Gergelyné; 1807–1870) egész alakos sírköve Bályok
260
4.2.2. Bek Amália (gr. osdolai Kuun Gergelyné; 1807–1870) sírkövének részlete Bályok
261
4.2.3. A téglási Bek–Degenfeld sír
261
5. Zsinagógák, templomok
262-263
6. A három kastély
263-264
6.1. Nyírbakta
263
6.2. Bályok
264
6.3. Téglás
264
Tartalomjegyzék
265-271
Hátsó borító