Egy monolit rendszer árnyalatai
Szerző: Vonyó JózsefCím: Egy monolit rendszer árnyalatai
Alcím: Tanulmányok Magyarország 1945 utáni történetéről
Megjelenési adatok: Kronosz, Pécs, 2012. | ISBN: 978-615-5181-94-8
Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban,
akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után — politikai érdekből - szeretnék annak láttatni, másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal. Pedig maga a tény, hogy valamennyi eddigi monolitnak hitt) rendszer — előbb vagy utóbb — megszűnt, mást bizonyít. Éppen azért bomlott fel, dőlt össze minden ilyen konstrukció, mert a valóságban egyik sem volt monolit. Nem csak a rendszer egésze. Az az egyeduralkodó párt sem, melyben alapját és (egyik) legfőbb eszközét látták „megtervezőik". Minden ország társadalma sokrétű, összetett, bonyolult struktúra. Emberek tömegéből áll, akik között különbségek garmadája fedezhető fel. Eltérő szociális és vagyoni helyzet, nemzetiségi, felekezeti hovatartozás, iskolázottság, személyes élmények, családi hagyományok (stb.), s mindezekből fakadóan: más-más kulturális és politikai attitűdök. A
különböző helyzetű, más-más kultúrával rendelkező személyek és csoportok eltérően látnak és értékelnek azonos eseményeket, szituációkat, folyamatokat - és rendszereket. És ebből fakadóan: másként reagálnak
ugyanazon jelenségekre. A kommunista diktatúrában — így az 1948-1989 közötti Magyarországon - más helyzetbe került a földjét vesztett, üldözött kulák, mint a kedvezményezett munkás, más élményeket szerzett az elűzött német, mint a helyére telepített, saját korábbi lakhelyéről ugyancsak elűzött székely. Másként értékelt politikai szituációkat a hasonló politikai szimpátiáktól vezérelt értelmiségi, mint az iskolázatlan, egyszerű földműves. S mindez nemcsak gondolkodásukat, hanem tetteiket, politikai aktivitásukat is befolyásolta. Mert szükségszerűen másként reagált az, akitől elvettek, mint az, akinek adtak. Másként cselekedett az, akit ez a rendszer sújtott, mint az, akit az általa felváltott régi. A diktatúrák hatalmat birtokoló/bitorló pártjainak belső története igazolja, hogy a fent jelzett különbségek, s azok következményei — jóllehet, nem azonos szerkezetben és módon — még bennük is érvényesülnek. Ennek (is) volt következménye, hogy Hitler, Mussolini, Sztálin, Rákosi, Kádár és a többiek ugyanúgy bebörtönöztették vagy kivégeztették saját pártjuk vezető tagjait is, mint politikai ellenfeleiket. A monolit rendszeren belül továbbélő társadalmi, kulturális és politikai különbségek, ellentétek létét bizonyítják az azokat felváltó időszakok. Nem csak arra kell gondolnunk, hogy a rendszerváltást követően hasonló politikai ideológiák, irányzatok, sőt, azonos nevű pártok jelentek meg, mint amilyeneket a pártállam elfojtott, felszámolt. Ezt bizonyították az 1956-os forradalom eseményei is. A Rákosi-féle hatalomgyakorlás
kegyetlensége és a társadalom életszínvonalát rontó gazdaságpolitikája, a külső hatalmi kényszer egységet mutató ellenállásra késztette a magyar társadalom egészét. Ez az egység azonban csak a diktatórikus eszközök, illetve a szovjet katonai jelenlét és politikai diktátum elutasításában maradt fenn végig...
Kategóriák: Történelem
Tárgyszavak: Magyarország története, Belpolitika, 1945-1989
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Magyarország története, Belpolitika, 1945-1989
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet
Tartalomjegyzék
Borító
Címlap
Impresszum
Tartalom
Előszó
[7]-15
1. Lehetséges-e monolit rendszer?
[7]-9
2. Hogyan lettem történész?
9-15
A pártirányítás az államszocialista rendszerben Magyarországon (1949-1989)
[16]-42
Az irányítottak
19-25
Az állam és szervei
19-23
A társadalmi szervezetek
23-25
Az irányító-a párt (MDP, MSZMP)
25-31
A párt szervezete és működése
25-29
A pártirányítás szervezeti keretei és módszerei
29-31
Válogatott bibliográfia
32-35
Források
32-33
Felhasznált irodalom
33-35
Mellékletek
36-42
A földkérdés és a nemzetiségi kérdés szerepe a magyarországi németek elűzetésében
[43]-62
A magyarországi németek önszerveződésének korlátái a Rákosi-korszakban (1949-1956)
[63]-81
A magyarországi németekről alkotott kép. Torzképek, sztereotípiák és korrekciójuk a magyar történetírásban
[82]-92
A vesztesek dicsősége. Gondolatok az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról
[93]-105
Irodalom
102-105
Totalitás, lokalitás, parcialitás, perszonalitás (Töprengés a történetíró módszereiről az ’56-os forradalom kapcsán)
[106]-113
A Kádár-éra Magyarországon
[115]-123
Erjedés és lefojtás - 1980-1985 (Adalék az MSZMP-ben zajló folyamatok természetrajzához)
[124]-171
Dokumentumok
141-171
Az állampárt bomlási folyamata és az MSZP létrejötte Pécsett
[172]-189
A közlemények eredeti megjelenésének helye
[190]-191
Kolofon
Hátsó borító