Pedagógiai alapfogalmak változása corvina logo

Szerző: Weszely Ödön
Cím: Pedagógiai alapfogalmak változása
Sorozatcím: Minerva-könyvtár ; 17
Megjelenési adatok: Dunántúl Ny., Budapest, 1928.

coverimage Minden téren változnak a fogalmak, mert a fogalmak az emberi szellem alkotásai. Voltakép leszűrődései, tömörítései azoknak a nézeteknek, melyeket a dolgokról az ember magának kialakított. Hogy ebben a kialakításban mily tényezők szerepelnek, ezt nem könnyű mindig megállapítani. Élmények és elmélkedések ép oly részesei, mint átvett sablonok, milieu, tanulmány, olvasmány. A fogalomban néha egy-egy világfelfogás quintessentiája, egy-egy tudományos rendszer alapvető tanítása, egy egész filozófia leglényegesebb elmélete sűrűsödik össze. Gondoljunk csak pl. a következő fogalmakra: energia, monas, szocialpedagogia- A fogalmak változása tehát megváltozása az emberek felfogásának, gondolkodásának, tudományának, filozófiájának, de legfőképen beállításának a világgal, s a világ jelenségeivel és tárgyaival szemben. Az új fogalom új állásfoglalás, új elmélet. Néha egy-egy lángelme tudatos alkotása, néha hosszú idők lassú fejlődésének eredménye. Ha az ily fogalom a lángelme hirtelen felcsillanó intuitív alkotása, minő egy Kopernikusi új álláspont a világegyetemmel szemben, akkor lassú fejlődésre van szükség, míg általánossá és elfogadottá lesz. Az emberek a hagyományos, átöröklött felfogásnak vonalhálózatából, - mely kényelmesen útbaigazítja őket, s gondolat-mozgásuk számára kész síneket nyújt, melyen simán és akadály nélkül, megerőltetés nélkül gördül végig a gondolatfolyamat, - nem szívesen emelik ki ezt az egész értelmi apparátust. A megszokott úttól való eltérés így nehezen megy, s ha az új fogalmat megpróbálják is beleilleszteni, ez csak úgy sikerül, hogy átidomítják, hozzácsiszolják a régihez, mert különben az egész eddigi appercepció-apparatust át kellene alakítani. Nem csoda, ha idősebb emberek erre nehezen vállalkoznak vagy a limine elutasítják az újat, mint olyat, mely eddigi gondolkodásuk rendszerébe nem illik bele, kényelmetlen és kellemetlen. De rendszerint logikátlannak is tartják, hiszen eddigi gondolkodásuk sínpárjai közé nem tudják elhelyezni, ennélfogva tudománytalannak is tartják, hiszen nem is illik az ő tudományos felfogásuk rendszerébe. De természetes, hogy viszont az ifjúság örömmel fogadja be, mert neki minden szép és érdekes, ami új; a megszokott unalmas és érdektelen. Az ifjúságnak a gondolkodása fogékony az új fogalmakkal szemben, mert gondolkodásuk még alakulóban van, mozgékony, még nem merevedett meg, nem alakult ki végleges rendszerré, s az új az ő számára ösztön és segítség gondolkodásának és felfogásának kialakítására, a világ szellemi meghódítására, az önmaga megtalálására és kiépítésére. Az új fogalmak egy részére a kritika gyakran mondja ki, hogy nem újak, hiszen feltalálhatók már másnál is, sőt némelyek nagy tudományos eredménynek tartják, ha ki lehet mutatni, hogy valamely fogalom vagy szó előfordul már régebbi szerzőknél, sőt talán már a régi görögöknél. Néha beérik azzal, hogy megtalálnak egy szót, egy nevet, pedig világos, hogy az a szó akkor és abban a vonatkozásban egészen mást jelentett, mint amit ma jelent. Máskor meg azt igyekeznek kimutatni, hogy a dolog maga mar régi, most csak új névvel jelenik meg. Pedig legtöbbször már az is fontos változás, ha valamit máskép nevezünk meg. Ha valamit máskép fejezünk ki, ez már ezáltal is más. Nem a dolog, nem a tárgy maga változik meg, de más lett a mi lelkünkben az a tárgy, mely más kifejezést kapott, s mássá lesz a más lelkében is. Más oldalát látjuk, más tulajdonságát emeljük ki, máskép értékeljük, mást tartunk fontosnak, jellemzőnek, s mást hangsúlyozunk benne. De ezzel egyúttal megváltozik egész beállításunk vele szemben, a viszonyunk hozzá képest.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Művelődéstörténet, Pedagógia
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék