Kereskedelmi jogi alapismeretek

A kereskedelmi jog tantárgy keretében a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CLXIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény alapján a cégbírósági nyilvántartás - a rájuk vonatozó anyagi jogszabály alapján - az egyes cégformák fogalmát, a gazdasági társaságok alapítására, létrejöttére, szervezetére, működésére, a tagok jogarira, kötelezettségére, felelősségére, a cégek megszűnésére, a törölt cégek vagyonának rendezésére és a cégekkel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárására vonatkozó szabályok, továbbá a 2005-től hatályba lépő elektronikus cégeljárás szabályai ismerhetők meg. A fenti szabályok ismerete minden jogi asszisztens számra fontos. A tantárgy célja, hogy segítse a gazdasági jogalanyok közötti eligazodást, a cégbírósági nyilvántartás és a cégbíróság szolgáltatásainak megismerését. Kívánom, hogy a mindennapi életben a munkájuk során is sikeresen használják az itt tanultakat! | A cég mint elnevezés gyűjtőfogalom, magába foglalja mindazokat a gazdálkodó szervezeteket és jogalanyokat, amelyek cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket a jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi. Fő szabályként üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alakulnak, céggé válásuk feltétele a cégnyilvántartásba történő bejegyzésük és a cégnyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. Saját cégnévvel rendelkeznek, ezáltal különböznek a tagjaiktól és más cégektől és, ez alatt szerezhetnek jogokat, vállalhatnak kötele- zettségeket, perelhetnek, illetve perelhetők, vagyis önálló jogalanyok. A tevékenységük szerint a cégeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Az első legnagyobb csoportba a Ptk-ban (685. § c. pont) meghatározott gazdálkodó szervezetek közül az üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére alapított állami vállalat, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a vízgazdálkodási társulat és az erdőbirtokossági társulat tartozik. Az egyéni vállalkozás is ide tartozik, ha egyéni cégként a cégjegyzékbe bejegyzést nyert. A második csoportba az első csoport szerinti gazdálkodó szervezetnek nem minősülő, egyéb jogalanyok közül azok tartoznak, amelyek üzletszerű gazdálkodó tevékenységre jöttek létre. Ide tartoznak az oktatói munkaközösségek, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepei. A cégek harmadik csoportját a nem üzletszerű gazdálkodásra, hanem egyéb célra alapított jogalanyok alkotják. Ide tartoznak a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviseletei, melyek a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződések közvetítését, a szerződéskötés előkészítését, a tájékoztatási, reklám és propaganda tevékenységet végeznek, üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban nem folytathatnak. Ide soroljuk a gazdálkodó szervezetek között szereplő közhasznú társaságot, mert az közhasznú tevékenység folytatására jön létre. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, másodlagos jelleggel végezhet. Ide soroljuk az egyesülést is, mely saját nyereségre nem törekvő, kooperációs társaság.