A felnőttképzés tudománya

A felnőttképzés fontossága ma már nem szorul igazolásra. Annál inkább az a belátás, hogy a megfelelő minőségű képzés a képzők speciális felkészültségét kívánja meg, ami magába foglalja az elméleti tudás bizonyos körét is. Egy elterjedt hiedelem szerint elegendő jól ismerni a képzés tárgyát, hiszen a felnőttoktatóknak nem gyerekekkel van dolguk, amihez pszichológiai, pedagógiai és még sokféle tudásra van szükség, hanem érett, értelmes, tanulnivágyó emberekkel. Aki mégsem volna ilyen, azt legfeljebb megérdemelt kudarc éri A nagy többség azonban megérti a világos emberi szót, elsajátítja a bemutatott és megmagyarázott műveleteket, elolvassa az ajánlott szakkönyveket - mi kellene még? Sokan tudják, hogy mi még. Vegyünk példának egy számítógép-kezelői tanfolyamot. Az egyik képző-helyen a résztvevők többsége optimális mértékben és viszonylag rövid idő alatt elsajátítja a szükséges tudnivalókat, egy másik kurzuson arról panaszkodnak. hogy a vezető nem képes érthetően kifejezni magát, csakis "kompulerzsargonban" beszél, s ha kérdéseket tesznek fel neki, ugyanezen -a kezdők számára felfoghatatlan - nyelven magyaráz; nem jut mindenkinek gép. nincs elég gyakorlóidé; követhetetlen az előrejutás logikája; a rendelkezésre bocsátott nyomtatott segédanyag és a tanfolyam-vezető előadásai között ellentmondások vannak; az elmaradók egyéni problémáival való foglalkozások miatt sok az elfecsérelt idő, mégsem tudja mindenki tisztázni a saját problémáit stb. stb. Természetesen az ilyen tancélú "állatorvosi ló" nem létezik a valóságban (bár éppenséggel lehetséges), arra azonban jó. hogy feltűnővé legyük, milyen sokféle tudásra van még szüksége - szakmai hozzáértésén kívül - annak is. aki felnőtteket tanít valamire. És mennyi minden merül fel a tanfolyamok - hát még az iskolarendszerű képzések - előkészítése. megszervezése során! A toborzás, csoportokra bontás, az induló tudásszint. az időkeretek és helyszínek meghatározása, a teljesítménykövetelmények. ellenőrzési módszerek, a pénzügyi feltételek és gazdálkodási módok tisztázása, az oktatástechnikai infrastruktúra biztosítása stb. Mindezekben egyidejűleg kell, hogy érvényesüljenek elméleti és gyakorlati megfontolások. Immár a régi - "akadémiai" - típusú, de korántsem elavult tudásnak és az újfajta menedzserszemléletnek az egyesítéséi kívánják meg a feladatok.